Milyen filmet láttál legutóbb? II.

Valami krimit tegnap este MGM-en, de nem emlékszem a címére. XD

Life of Pi (Pi élete, 2012)
Imádom a tigriseket, szóval muszáj volt megnéznem. Nem igazán voltam tisztában vele, miről szól, de tetszett, szerintem érdekes film és nagyon szép a látványvilága.
9/10

Stick It (Talajfogás, 2006)
Elment egynek, nem volt rossz, csak kiszámítható.
7/10

Silver Lingings Playbook/Napos oldal (2012)
Vééégre. Már azóta meg akartam nézni, amióta először láttam az előzetesét. Őszintén szólva nem igazán erre számítottam. Félreértés ne essék, nagyon is tetszett, csak más elképzeléseim voltak róla. Azt nem tudom miért. Bradley alakítása nagyszerű volt, és Jen is remekül játszotta a szerepét, bár azt nem igazán értem, hogy ezért miért kapott Oscar-t. A történet azonnal belelopta magát a szívembe, néhány könnycseppet is ejtettem a vége felé. Örülök, hogy happy enddel zárult, bár azt nem értem miért írják mindenhol, hogy vígjáték. Egyszer sem nevettem rajta, max. elmosolyodtam.
10/9 - az az egy pont levonás a rengeteg káromkodás miatt van. Egy idő után már kissé zavaró volt.

Mindig nehezemre esik felfogni, hogy hogy lehet nem imádni azt a filmet

Személyiségtolvaj
Imádom Melissát, hihetetlen forma egy nő, nem is csalódtam benne. A film átlagos. Volt benne néhány rész, ami megmosolyogtatott, de ennyi. Nálam egyszernézős ez is.
6/10

Koszorúslányok
OMFG!! Ezzel kínozni lehetne. Jó, kicsit túlzok, de tényleg rettenetes film volt. Szörnyű poénok, szörnyű minden. Nővéremet meg megölöm amiért ajánlotta. Az utolsó 45 percet nem is láttam. Legalább a délutáni szundi megvolt. Nem pontozom...

Az érzés, mikor az amúgy szinkronos verzióban megjelenik egy-két eredeti nyelvű rész és te rájössz, hogy a kibővített változatot szedted le: felbecsülhetetlen.
De komolyan, létezik ember, akinek tetszett? Olyan undorító és béna volt az egész, hogy fel se fogom, némelyik színész hogy vállalta be...

Crocodile Dundee

Már nagyon sokadszorra. Vicces, aranyos történet, jó színészekkel. Mindig szívesen nézem meg újra és újra. Régebbi film ugyan, de ettől függetlenül nagyon jó.

The Sunset Limited

Kedves barátom ismét eltalálta mit akarok nézni. Kezdem azt hinni, hogy tévedhetetlen. Nos, a helyzet az, hogy néhol igen erősen kellett figyelnem, pedig nem volt nehéz a nyelvezet, vagy túl elvont a hasonlatok terén, néha mégis gyors volt számomra. Olyasmikről beszéltek ugyanis, amiket én még nem éltem át. Az is lehet, hogy az volt a probléma, hogy egyikőjüknek sem volt teljesen igaza, vagy talán az, hogy számomra mindkettőjük nézőpontja valóságosnak, logikusnak tűnt. Már a szereplők neve is beszédes. Fekete és Fehér. Ki ki a maga értékei szerint értelmezheti ezt a szimbólumot is. Jó és Rossz. Sötét és Fény. Remény és Reménytelenség. A végén azonban az volt a benyomásom, hogy ők ketten valahogyan egyformák és hogy ez a film arról szól, amiről a világ. Vak vezet világtalant és csak az segítheti ki a másikat a sötétből, aki maga már túl van a gondokon és a világosságban él. Aki csak keresi a világosságot, de a valódi kiutat nem leli, csak botorkál ugyanúgy, mint aki már nem is keres. A végkicsengés is kérdéses, ahogyan a szereplők és maga az egész mű. Két véglet vitatkozik, holott az élet ugyanazon oldalán állnak, csak más nézőpontból nézik a világot. Kisül, hogy semmi sem ilyen végletes, semmi sem csak fekete és fehér, mert a végén mégis felkel a nap. Mindig.
Hihetetlenül jó film. Két zseniális színész, egy sötét, nyomorúságos szoba, az utcáról beszűrődő zajok - ennyi a készlet. Bár néhol a kissé túl hatásvadász zene bezavart, de ez volt az egyetlen dolog, ami nem kifejezetten tetszett. Amúgy minden tekintetben abszolút megérte. Samuel L. Jackson és Tommy Lee Jones kettőse pokoli erős. Nem tudod nem nézni, nem tudsz nem odafigyelni. Holott semmi más nem történik, csak beszélgetnek. Nincs lövöldözés, vér, gyilkolás, száguldás, szex. Semmi. Csak a mély boncolgatása. Erre mondom én, hogy jó film. Köszöntem az élményt.
Pontozhatatlanul jó

To Kill a Mockingbird

Zero Dark Thirty / A Bin Láden hajsza (2012)
Nem rég "éreztem így egy film iránt". Ez volt az Utolsó Műszak. Kettő óra harminc perc, semmit nem éreztem meg belőle. Egyszerű, és tökéletes film. Nagyon jó munkát végeztek vele, hiteles és nem erőltetett. Bizots hogy Ez a film mindenkinek az agyában megmarad, és emlékezni fog rá még 80 évesen is, hisz arról győz meg minket,- bár nem kell, mert tudjuk- hogy bármit kötetünk el, mindig lesznek olyanok akik megakadályozzák a jót. Nem is biztos hogy azért emlékszünk rá, mert hatással volt ránk vagy érdekelt, nem. Azért emlékszünk majd rá, mert eszünk be jut a több mint 3000 halott a 9/11-nél, és az utána következő robbantgatásoknál meghalt emberek. Bin Láden halála egy új világot hozott létre, ami nem biztos hogy azt jelent hogy vége a megtorlásoknak, a kínzásoknak, és a halálozásoknak. De az az egy biztos hogy az emberek valamilyen szinten meg nyugodtak. Ezért volt izgalmas és érdekfeszítő film. Mikor végén Maya (Jessica Chastain) elkezd sírni, elöszőr nem is értettem, gondolkodtam, miért sír? Szomorú, vagy csak megkönnyebbült..? Szerintem nem. -lehet rosszul gondolom- De szerintem azért sít mert 12 évet ölt bele ebbe, hogy felkutassa, majd megöljék. És most..? Most vége. 12 évet áldozott rá, és most nem tudja hogy menjen mit kezdjen magával. Nincsenek barátjai, párja, senkije. És ez elég rossz. Remek választás volt Jessica a főszerepre, egy erős és önbizalommal teli nő, akinek a szereplésével öröm nézni egy filmet. A vég, mikor behatolnak, nagyon-nagyon izgalmas, és elgondolkodtató. Ez az évtized legjobb és bizonyos szempontból legfontosabb amerikai filmje.
végtelen pont

Good Will Hunting
Leginkább azért voltam rá kíváncsi, mert oszkáros, jó értékeléseket kapott, meg hát Ben Affleck, gondoltam, ha már ennyire belopta magát a szívembe mint rendező, akkor vetek egy pillantást a korábbi filmjeire is, de érdekes módon jobban izgatott most Matt Damon. Nagyon jó alakítást láthattunk tőle, de egy kicsit túlértékelt film. Tetszett, eléggé, Stellan fantasztikus volt, Robin Williamst meg nem szeretem, mert mindig olyan szerethető karaktereket alakít, hogy engem már taszít Nem egy kultfilm, de egyszer-látni-kell alkotás, és nem rossz.
8/10

Life of Pi (2012)
Oh. My. F*cking. God. Na, ennél a filmnél már nem kérdés, hogy miért kapott négy darab Oscart. Teljes csendben bámultam a képernyőt egészen addig a részig, amíg Pi már a csónakban van és beköszönt az éjszaka, mert akkor nem bírtam tovább és muszáj volt kinyögnöm: hogy lehet egy film ennyire gyönyörű?! Ha lehetne hozzámennék az egész látványvilághoz és a hátralevő életemet vele tölteném el. A történet is remek volt, bár személy szerint azt hittem egy kicsit jobban összebarátkozik majd a tigrissel. No mindegy.
10/10

Feláldozhatók

The Lake House - Ház a tónál (2006)
Már sokadik alkalommal néztem meg a filmet de még mindig nagyon szeretem. Sandra Bullock és Keanu Reeves páros fantasztikus, amit a készítők viccesnek szántak benne azon nevettem, amit meg szomorúnak azon sírtam és a végén nagyon drukkoltam, hogy a srác időben megkapja a levelet.
Csak azoknak ajánlom, akik egy kicsit romantikusabb hangulatban vannak.

8/10

Egy bogár élete (A Bug's Life, 1998)
Azt hittem nem láttam, de miután vége lett, rájöttem, hogy még valamikor kiscsoportos ovis koromban megnéztem már...

9/10

Személyiségtolvaj (2013)
10/8

Nekem nagyon tetszett, az eleje kicsit lassú volt, de aztán beindultak a dolgok. Nálam többször nézős. Melissa meg egy istennő!

A belső tenger / Mar adentro

Alejandro Amenábar. Javier Bardem.
Kedves barátomat arra kértem, hogy küldjön nekem egy Almodovar filmet, amit különösen szeret, ehelyett ezt küldte, azzal az üzenettel, hogy "ezt feltétlenül nézd meg". Ennyi. Röviden és tömören. Oké, mondtam, ha te mondod. És nézd már, nem megint fején találta a szöget? Javier Bardem egész egyszerűen lenyűgöző, csodálatos, magával ragadó és zseniális. Tehetetlenül, bénán, kopaszodón, öregedőn és keserűn is olyan férfi tud lenni, akibe menthetetlenül beleszeretnek a nők. Nem csak a filmben szereplők, de a képernyők előtt ülők is. Holott nem ez a film célja, mégis megtörténik. Úgy érzed, tudnád szeretni ezt a magatehetetlen, megkeseredett, önmagát és sanyarú életét feladni vágyó férfit. Mert látni benne az erőt, a vágyat, a szépséget, a szellem, a költészet, az elme szépségét. Az érzések áradását. Minden ott van azokban a gyönyörű, barna, hűségesen kutyatekintetű szemekben. A mű elgondolkodtató, felkavaró, és bár a témája súlyos, maga a téma feldolgozása könnyedebb, finomabb. Nem akarsz eret vágni a mű megnézése után, csak legszívesebben kisétálnál a legközelebbi vízpartra, hogy egy kicsit egyedül legyél a gondolataiddal. Hogy hallgasd te is a vizet, a hullámokat, a surranó homokot a talpad alatt. Remek. Remek. Remek. Csak áradozni tudok róla. Javier Bardem-be pedig mostantól fogva szerelmes vagyok. Slussz-passz.
Szintén pontozhatatlan

Walk the Line

Nem tartom magam nagy Cash rajongónak, de a film nagyon bejött. Reese-zel az a bajom, hogy nyújt egy jó alakítást, mint amilyet ebben! Aztán összetőr bennem egy világot, miután végig szenvedtem a Honnan tudod? c. filmet. Hát az egy szenny... Na de kanyarodjunk csak vissza Johnny Cash-hez.
Joaquin Phoenix valami Istenkirály!! Jó még mindig az álnok Commodus a kedvenc szerepem tőle, de itt is megállja a helyét.(Én már az elején hozzámentem volna feleségül.)
Megérdemelték a GG-t, nem is értem eddig miért nem néztem meg.

10/9

Az átjáró (Devour)
Egészen nézhető kis filmecske, tetszett, bár a vége kissé zavaros volt. Mindenesetre Jensen Ackles miatt érdemes volt megnéznem.
10/8

Ideglelés Csernobilban (Chernobyl Diaries)
Hát, eléggé vegyes gondolataim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban. A történtet elég sablonos, tipikus horror sztori. Egyetlen pozitívum nekem, hogy a film nagy részét Magyarországon forgatták.
10/5

Trainspotting
Ahhoz képest, mennyire alacsony költségvetésű, messze kiemelkedik a legtöbb film közül. Fura, hogy Robert Carlyle jobban néz ki most, mint tizenhat éve, Danny Boyle nagyszerű, Ewan fantasztikus, pedig nem szeretem. Viszont nem tetszett annyira, mint hittem, hogy fog. Mintha láttam volna gyerekkoromban részleteket belőle, vagy az egészet, mert nagyon sok dolog ismerős volt.
8/10