A Facebook-generáció

Nekem az a kedvencem, mikor Tóth RózsikaXD megosztja facebookon, hogy mit is csinálna kedvenc színészével, ha az este, részegen szembe menne vele vagy Józsa JózsiFTW kitölt egy kvízt, és mindenki profiljára kiírja az eredményt, miszerint az IQ-ja 75, vagy 99%-ban Harry Potter fan.

Nagy favorit még a Mennyire alkonyultál be? kvíz a Twilight filmmel kapcsolatban. Ha mindenhová 'nem tudom' választ írsz, akkor is azt adja ki, hogy 'Bealkonyultál és hatalmas fan vagy'

Nem járok sokat Facebookra és nem is szeretem.Csak azért van nekem is,hogy legyen A múltkor az egyik ismerősömnek vírusos lett a gépe a diszlájk miatt csak azért szoktam felmenni,hogy megnézzem mi van a "többiekkel" aztán cső.Ha esetleg egy hónapban kétszer chatelek valakivel az sok...
Inkább starityn pazarlom a "drága" időmet

Én nem olyan régen megfogadtam, hogy törölni fogom magam mindenhonnan, mert idegesítő üzenetek tömkelegét kaptam... Törölni ugyan nem töröltem magam, de az idegesítő ismerősöket már simán kiiktatom így vagy úgy. Utálom például, hogy többek a falon élik a "nemi életüket". Így mucika, úgy macika, imádlak jucika, stb... KINEK MI KÖZE HOZZÁ?!?! Ha ennyire édelegni akar, küldje el privát üzenetben, elvileg van ilyen funkció is, csak az olyan snassz, mert nem látja többszáz, többezer ember... Na persze...
Azt is utálom, hogy a fiatalok úton-útfélen, de tényleg mindenhol azt a nyüves telefont nyomkodják, bömböltetik hangosan a sz@r@bbnál sz@r@bb zenéket, közben meg FB-oznak, mert nem bírnak ki mondjuk egy 1,5 órás vonatutat anélkül, hogy ne netezzenek. Mert beszélgetni, olvasni valamit az olyan uncsi és megterhelő...
Amikor összefutok ismerősökkel a városban, vagy valahol, olyan kínos. Már nem lehet megkérdezni, hogy mi újság veled, mi történt veled, mesélj valamit! Mert mindenki mindent megad magáról és egyszerűen nincs már szinte semmilyen beszédtéma, mert tényleg fent van minden. Óvasd el, ha érdekel, pff...
Szóval én is haragszom az ilyen függőségre...

Nos van facebookom és sokat is használom,de én nem igazán vagyok úgy mond photscape-s vagyis szerkesztek képeket magamról,de csak ilyen keretek rakok magam köré aztán kész.Nekem is vannak fürdőszobás képeim,ahol a telefonom is látszik,de nem csütöritek és pózolok maximum csak mosolygok vagy egyszerűen állok ott...

Őszintén? Én lesz@rom a facebookot. Van, de nem igazán használom, sőt, van amikor 3-4 hétig sz@rok rá. Én nem is értem minek annyit lógni rajta. Ha nem lenne olyan ismerősöm, aki más országban lakik, és csak ott tudom vele tartani a kapcsolatot, akkor már rég töröltem volna magam róla. Unalmas, és semmi értelme. Gépezni, azért sokszor szoktam, de nem azért hogy lógjak a közösségi portálokon, hanem képeket keresni, beszélni, ha éppen nem érnek rá a barátaim, sulihoz való adatgyűjtéshez, és zene letöltéshez. Nekem nagyjából ennyiből áll a net.

Na meg a 'Hány százalékig vagy szerelmes?' se semmi. De konkrétan az összes ilyen egy nagy baromság. Attól még nem leszel szerelmes/hatalmas rajongó, hogy a gép azt dobja ki..

Hát elég szörnyű, hogy az utóbbi egy évben, ha már csak ezt néztük, hova fajult a világ. Ez nem csak a Facebook miatt van, sok más miatt is.
Régen eszük ágába nem volt az embereknek 12 évesen dohányozni, szerintem.

van egy olyan kis csaj ismerősöm, aki miniruhába pózolt egy képen (tegyük hozzá azt is, hogy csücsörítve) és mögötte pedig tükör volt... nem kell részleteznem, hogy a tükörképben MINDEN látszott. :S

Nekem nincs Facebookom!
Amúgy jó cikk.

Hát bekell vallanom én nagyon sokat facebookozok

Van Facebook-om, de se lájkolgatni, se kommetelgetni nem szoktam. Egyszerűen csak a kapcsolattartás miatt regisztráltam/vagyok rajta. Egy kép nincs rólam, akármennyire is akarják az ismerőseim, barátaim. Ha rólam tesznek fel: megkérem az illetőt, hogy távolítsa el a fotót.

Adataimat és üzenőfalamat csakis barátok láthatják, és nem jelölök vissza/be senkit, akit nem ismerek.
Tudom, milyen szadista világban élünk, ezért is vagyok ennyire óvatos.
Persze erre sokan nem gondolnak és hiába beszéljük tele a fejüket, akkor sem hallgatnak ránk, pedig nem tudják, hogy bármi megtörténhet...

Drágám, hiába törlöd magad, a felhasználói profilod ugyan megszűnik de x és y emberkének még évekkel később is elérhető. Ugyanígy van a twitterrel és a többi portállal, ha egyszer csináltál magadnak egy profilt, azt hiába törlöd, életed végéig ott marad, ha te nem is látod, de ügyes google kereséssel meg lehet találni

én még úgy ahogy használom a facebook-ot,de ott is csak az ismerőseimmel beszélgetek,ha például este 9 után felmegyek,és aznap éppen nem találkoztunk,megbeszélni melyikünk mit csinált.az üzenőfalamra nem irogatok ki mindenféle hülyeséget,egyetlenegy kép van fenn rólam,amin a barátnőimmel vagyunk.kiírni csak olyan idézeteket szoktam,amik nagyon tetszenek,vagy az éppen aktuális kedvenc zenei videómat rakom ki.de nem azt csinálom,hogy óránként felteszek magamról egy nyalakodós képet az eheti pasimmal,az nem az én stílusom.nem tömöm tele személyes infókkal az adatlapom,és csak olyanoknak jelölök vissza,akiket személyesen ismerek.gondolom ebből levehető,hogy nincs többezer ismerősöm,nem az a hobbim,hogy minél több vadidegen embert bejelölgessek

hogy őszinte legyek én mindennap fent vagyok Facebookon de nem vagyok függő én inkább Starityzek

Ez sajnos igaz. De mielőtt törli magát az ember, el kell róla távolítani mindent és a nevet is meg kell változtatni. Ez valamennyit segít az ügyön.

én is inkább facebookot arra használom, h akikkel nyáron mondjuk nem találkoztam azzal tudok beszélni, vagy ha messze lakik és nem gyakran talizunk. Örülök, h van a facenak chatje:)

Nagyon jó cikk lett.
Én is regisztrálva vagyok néhány helyen, de nem töltöm el az egész napomat a neten, csak néhanapján, s erre egyre kevesebb idő jut, ugyanis most leszek 8.-os.
Nem szeretem a Facebook-ot, (ott is van 83 ismerősöm) sem a Twittert - bár régen volt felhasználóm - csak a Starity-t, itt legalább vannak barátaim, s előfordul, hogy néha egész nap beszélünk.

most is fennvagyok de sztem itt kb mindenki

Mondjuk Én többnyire csak metál videókat posztolgatni járok fészbúkra.. Meg a kedvenc együtteseim miatt. De egynéhány komment mellett nem tudok elmenni csak úgy, annyira értelmesek.

Abszolút kedvencem volt, mikor valaki kiírta üzenőfalra, hogy '(('. Kommentben, még abban a percben megkérdezte tőle másvalaki, hogy mi baja van. A válász : 'ja, már semmi'.
Na meg a 'csak nekem lehet ilyen sz@r az élet' posztok.. 13 évesen bizonyára annyira sz@r az ember élete, hogy csak na..

Egyet értek a cikkel de azt kell mondanom hogy nekem nem okozott problémát soha hogy elszakadjak az internettől így nekem a tanulásban sem okozott problémát
A személyes találkozóra meg az a mentségem hogy a barátaim többsége messze lakik tőlem és ezért itt tudom velük fenntartani a kapcsolatot, mert sajnos nem mehetnék el az illetőkhöz csak úgy
Ez költséges és még a korom sem megfelelő az ilyesmihez
Meg hát mit szólnának a szülők nem igaz?