Dolgok, amikért anyád az életét adta volna

Anyunak volt nejlonharisnyája, sőt, már az ő anyjának is, plusz pepsit is ivott, pedig nem voltak gazdagok

Kicsit elhamarkodott a cím és a fogalmazás is, de tényleg furcsa belegondolni, hogy ami a 21. században a kisboltban fillérekért kapható, azt régen igenis nehéz volt beszerezni (a kólára és a harisnyára gondolok). Egyébként nem hiszem, hogy az akkori fiataloknak ez lett volna a legnagyobb problémájuk.

Érdekes cikk, de a cím erősen el lett túlozva. Lehet, hogy finom a Pepsi, de szerintem nincs olyan ember, aki az életét adná érte. Habár eddig is voltak bolondok és még lesznek is, de azért ez mégiscsak túlzás.

Anyukám, ahogy ma se, régen se szeretett tévézni, és szerintem egy Pepsi-ért sem "ölt volna".

Az a vicc benne, hogy nem is tudták a legtöbben, hogy mi az a Pepsi vagy milyen az íze, így nem is hiányozhatott, ahogy az autó sem. Kevés embernek volt akkoriban, akinek meg volt, annak azért volt, mert nyalta a párt seggét vagyis jó esély volt rá, hogy kommunista, aki besúgásért kapott valami szaftos állást. Ezen kívül akiknek volt még autója, főleg nyugati típusú, azok az orvosok voltak. A 80'as évek közepére, mikor már a változás szele meg-megcsapta az országot, akkor kezdett eljönni az az időszak, hogy egy átlag melós is megtehette, hogy befizet egy autóra. Tényleg éveket kellett várni rá, tényleg változott az ára. A harisnyához nem tudok hozzászólni, de arra én is emlékszek, hogy anyum, amit hordott, biztos, hogy tartósabb volt, mint a maiak. A tv érdekes, nem mondom, hogy hiányzott, mert megszoktuk a fekete-fehéret. Akkoriban 2 csatorna volt. Filmek csak hétvégenként voltak, azok is régiek, amik eleve fekete-fehérek voltak. Arra emlékszek, hogy az első színes tévénken egy bokszmeccset láttunk valamikor a 80's évek közepe, de inkább vége felé, olyan '87 tájékán, mert ahogy behangoltuk, azt adták. Értelmet kapott a piros meg a kék sarok a kommentátor szájából És az a legjobb az egészben, hogy azt a tévét idén tavasszal adtuk oda egy rokonnak, mert nem volt pénze újra és megy a mai napig. Akkoriban minden tartósabb volt, ma az a trend, hogy vegyél, használd, dobd ki, vegyél újat. Az akkori porszívókat ki lehetett hajítani a 6. emeletről is, lementél érte, felvitted és porszívóztál vele tovább, olyan erős és strapa bíró volt.

Az én anyám biztos nem adta volna az életét ezekért a dolgok ért.

háát, ezzel csak annyi a baj, hogy az én anyám biztos nem adta volna ezekért az életét
kicsikét hülyén van megfogalmazva a címe

ha már drámai címekkel meg szocializmussal jövünk, egy igényesebb és hosszabb cikket is össze lehetett volna dobni a XX. századi hiánycikkekből, mint ezt a négytételes sz_rt

Anya nem hinném, még most sincs jogsija, habár régen szerette a colát, mostmár ki nem állhatja, a harisnyákat viszont szereti, de tuti nem ölne érte.

Igen biztos ezekért az életét adta volna xdd nevetséges

Ennek a cikknek mi a tosz köze van anyámhoz?Ladájuk volt még anno,egy strapabíró versenyautó motorral.Szerintem kizárt,hogy ezért meghalt volna.