Nos, itt volnék. Tegnap megejtettük a vacsit. Én választhattam, úgyhogy nem mentünk sem puccos, sem drága helyre, egy pizzériára voksoltam.
Miután kihozták az étlapot és próbáltam választani, Peter elkezdett beszélni... Meglehetősen egyértelműen célozgatott rá és pislogott a menü mögül, hogy akkor most mi a válaszom... Én meg rápirítottam, hogy nem tudok így olvasni, maradjon csendben... Itt zavarba hoztam és lakatott tett a szájára.

Rendelés után pedig mondtam neki, hogy sokat gondolkoztam, meg hánytam-vetettem a dolgot jobbról és balról, és arra jutottam, hogy nem igazán tudok benne bízni, folyton attól rettegek, mikor lép le egy feleséggel... És szerintem egy párkapcsolat bizalom nélkül nem párkapcsolat. Sajnálom, de én ezt így látom...
Szegényen nagyon látszott a kétségbeesés és megjelent az arcán az "el leszek küldve a fenébe" kifejezés, amikor folytattam, hogy DE...

Hajlandó vagyok adni neki még egy esélyt, viszont ez a legeslegutolsó, nem lesz több, rajta fogom tartani a szememet... És hogy tényleg nem bánnám, ha néha így beszélgetne valami szakemberrel erről a feleségimádatáról...

Hát majd meglátjuk.
Köszi a tanácsot egyébként.