Teljesítsd ki önmagad!

Én most írok egy regényt, úgyhogy tök jó hallani, hogy nem is kerül olyan sokba a kiadása. Lehet, ha befejezem ki is adatom. (Ha így lenne, nagyon boldog lennék.)

nincs saját témám..

Nekem írói blogom van, bár igazából csak fanficeket írok, de azokat sokan olvassák, bár igaz, kritikát nem írnak hozzá. XD

Wow,ez nagyon jó cikk lett. Én blogokat szeretek írni példáúl.

A sminkes blogokat imádom, leginkább a szemfestések érdekelnek, szoktam onnan ihletet meríteni a napi sminkjeimhez. Én magam több mint 15 évig írtam, mostanában már kevésbé szoktam, de mindenkinek ajánlom, mert az írás segít oldani a belső feszültséget. Az meg legyen mindegy hogy kinek íródik, nem feltétlenül kell megmutogatni vagy kitenni a netre. Sokszor egyáltalán nem azt éri el vele az ember, amit szeretett volna...

"Rohamosan nőnek a blogok és újabban a létrehozott oldalak számai."

Hát ez az. Kezd nagyon eltucatosodni ez is, még inkább megnehezítve a korábbi egyszerűbb kitűnési lehetőséget. Ma már boldog-boldogtalan blogol és saját weblapot készít. Akkor is, ha kalap sz*r. Önkritika 0. És a legrosszabb, hogy sok esetben ezeknek az oldalaknak van a legnagyobb népszerűsége / látogatottsága mert az ilyen kiscsajoknak és kiscsávóknak hatalmas haveri köre van, mind egyébként, mint neten, akik tömjénezik akkor is, ha meg sem érdemli. Az igényes, hosszabb szövegeket tartalmazó oldalakat meg ezek elkerülik, mondván fárasztó végigolvasni, olyan hosszú... Inkább a 2 mondatos pletyiket veszik készpénznek, elhisznek mindent, amit eléjük tolnak.

Amúgy nekem is van blogom, de letiltottam, vagyis nem találja meg a kereső. Csak az olvashatja, akinek megadom a linkjét. Plusz ami engem érdekel, aligha másokat. Itt a Starityn sem örvendenek túl nagy népszerűségnek a cikkeim. De nem azért csinálom, hanem mert szeretek írni, és itt erre lehetőségem van. Meg arra is, hogy lehetek annyira finnyás, hogy nem írok boldog-boldogtalanról csak arról, ami érdekel is. Hányok a bulvártól, többek között ezért sem bánom, hogy nem lettem az, aminek egykor készültem: újságíró. Hobbi szinten viszont jó kiélni ezt.

Mire vágynak az emberek? Én azt lesz*r*m. Nem másoknak akarok megfelelni. Elsősorban én akarom élvezni azt, amit csinálok és nem érdekel, hogy ez érdekel-e másokat vagy sem.

Főzős dolgokkal Dunát lehet rekeszteni. Eleinte, mikor divatba jöttek ezek a főzős műsorok (vacsoracsata pl.) még vicces volt, de már minden receptekkel van tele. A választék már túl nagy... Így inkább tematikusan keresek, adott hozzávalókra vagy éppen tudom, hogy milyen kajára vágyom, csak a hozzá tartozó receptet halászom le. Nem böngészgetek órákig...

Filmkritikás oldalból is annyi van, mint a nyü.

Saját szellemi termék: na, ez az, amit soha. Mások lenyúlják, aztán ki tudja, mit tesznek vele... Sőt, sok esetben kiadók nem is vállalnak olyan kiadást, ami korábban már publikált a szerzője az interneten...

A fanfiction műfaj népszerű. Anno hasonlót én is írtam, de még általános iskolás koromban... Ahhoz szerintem nem kell akkora kreativitás. Hiszen adottak a szereplők, legalábbis egy nagyobb részük, akiket valaki más már megálmodott. Adott egy sablontörténet is, amiből ihletet kaptunk és amihez valahol lelkünk mélyén részben vagy egészben igyekszünk igazodni is. Így én ezt olyan nagyon kreatív műfajnak nem gondolnám. Az az igazi, ha valaki az összes karakterét és a sztorit is saját maga találja ki. Legalábbis az én szememben.

Érdekes cikk lett.

Nagyon jó cikk lett !

Nagyon jó cikk!

Jó cikk lett

Sally: A fanfictionírás igen kreatív műfaj. Én pl. sokszor helyezem alternativ világba az adott világ karaktereit, vagy sokszor teszek hozzájuk saját karaktereket, és rengetegszer át is írom az adott cselekményt. Mondom ezt úgy, hogy 10 éve írok fanficeket, valamint saját történeteket is. A maga módján mindkettő igen nagy kreativitást kíván.

Érdekes cikk lett.

Nekem van blogom, amit leginkább arra használok, hogy a fotóimat megosszam, de gyakran osztok meg random, általam érdekesnek itélt dolgokat is-mindezt angolul teszem, több ok miatt is. (alicefromherdarkness.blogspot.hu a címe, ha valakit érdekel)
Több blogot is követek, próbálom keresni azokat, amik nem tucatblogok, van néhány érdekes

Nagyon hasznos cikk.

Én "kiteljesítem önmagamat".

Ezt értem, de az alapötlet akkor sem a tiéd volt, s akaratlanul merítesz a forrásból. De ha írsz saját sztorikat is, akkor az már inkább kreatív szerintem. Sok sikert a további írásaidhoz.

Az igazsag az,hogy a mi vilagunkban nagyon nehez kiteljesedni.Rengetegen vannak,akik blogot vezetnek,ezert mert az meno,nem pedig azert mert erdekli oket,legalabb minimalisan a valasztott tema.Ez pedig szornyen szomoru.Sok olyan ember ismerek,aki nem meri felfedni tehetseget,mert adott esetben,kuloncnek szamitana,vagy mert masokat nem erdekelne,ez a teny pedig nagyon demotivalo tud lenni olykor.Ahoz,hogy valakinek legyen ereje az onmegvalositashoz,szukseges a turelem es a kitartas,de legfokeppen le kell gyoznunk a felelmeinket.En megtanultam,hogy nem szabad,hogy lekossenek a tucatemberek velemenyei!Ok sokan vannak,azonban olyanok akik kreativak,azok mind egyediek,kulonlegesek.Ez viszont rossz pont masok szemeben.En 100szazalekosan,ugy gondolom,hogy nagy batorsag kell ahoz,h az ember,szembe merjen nezni,az olyanokkal,akik kikozositik,meg nem fogadjak el,olyan egyeru okok miatt,mint az irigyseg!Szoval minden fiatal tehetsegnek,aki onmagat keresi,kivanok sok-sok sikert!!

ez nagyon hasznos és jó cikk lett

Nagyon hasznos, jó cikk! ) Én történeteket meg verseket szoktam írni, és rajzolok.

Én rajzolni, táncolni és énekelni szoktam (bár szerintem elég bizarr énekhangom, van, de a lényeg az hogy élvezem, nem? XD)