Idézet (joe_r @ 2012.05.05. 20:34)
És legalább annyira elszomorító, amikor valaki(k) a vallást, a genetikát, a fajfenntartást, és még ki tudja mit ráncigálnak elő, hogy érvet, vagy ellenérvet mondjanak. Példának okáért, ha valaki nem vallásos, akkor azt pont marhára nem fogja érdekelni a vallás szerinti teremtés elmélet.
Különösen azt szeretem, amikor valaki racionális választ próbál adni az emberrel kapcsolatban, és közben elfelejti, hogy az ember minden, csak nem racionális lény. Ha mindenki ésszerűen viselkedne, vélekedne, élne, akkor azt a világot hívnák Utópiának.
További lényeges dolog még, hogy nincs olyan ember a Földön, aki teljes mértékben meg lenne elégedve magával. Ha csak a nő ismerőseimet veszem, egyet sem találnék, aki azt mondaná, ő 100%-ig elégedett magával (gondolom ismerős lesz a felsorolás: túl alacsony vagyok, túl kicsik a melleim, fogynom kellene, eláll a fülem, nem tetszik az orrom, stb.). És ez pont annyira igaz a férfiakra is, csak ők legfeljebb kevésbé sokat, vagy hangosan mondják (igen, magamra is értem ezt).
Arra pedig ténylegesen kíváncsi lennék, hogy aki szerint kezelni kellene ezeket az embereket, azok mégis milyen kezelésben gondolkodnak? Kényszerzubbonyt rá, nevezzük antiszociálisnak, és bolondok házába vele? Sokkterápia? Vágjanak bele az agyába? Esetleg járjon pszichológushoz, aki megpróbálja a saját igazáról meggyőzni? Tetszik, nem tetszik, ez a valóság.
Hozzátenném, hogy nem a beidézett rész írója ellen szól az írásom, és felesleges lett volna több hozzászólást is beidézni. El tudom fogadni az ellenvéleményeket de ismétlem, az ember nem racionális lény, ezért nem lehet az emberi viselkedésre racionális választ adni.
Különösen azt szeretem, amikor valaki racionális választ próbál adni az emberrel kapcsolatban, és közben elfelejti, hogy az ember minden, csak nem racionális lény. Ha mindenki ésszerűen viselkedne, vélekedne, élne, akkor azt a világot hívnák Utópiának.
További lényeges dolog még, hogy nincs olyan ember a Földön, aki teljes mértékben meg lenne elégedve magával. Ha csak a nő ismerőseimet veszem, egyet sem találnék, aki azt mondaná, ő 100%-ig elégedett magával (gondolom ismerős lesz a felsorolás: túl alacsony vagyok, túl kicsik a melleim, fogynom kellene, eláll a fülem, nem tetszik az orrom, stb.). És ez pont annyira igaz a férfiakra is, csak ők legfeljebb kevésbé sokat, vagy hangosan mondják (igen, magamra is értem ezt).
Arra pedig ténylegesen kíváncsi lennék, hogy aki szerint kezelni kellene ezeket az embereket, azok mégis milyen kezelésben gondolkodnak? Kényszerzubbonyt rá, nevezzük antiszociálisnak, és bolondok házába vele? Sokkterápia? Vágjanak bele az agyába? Esetleg járjon pszichológushoz, aki megpróbálja a saját igazáról meggyőzni? Tetszik, nem tetszik, ez a valóság.
Hozzátenném, hogy nem a beidézett rész írója ellen szól az írásom, és felesleges lett volna több hozzászólást is beidézni. El tudom fogadni az ellenvéleményeket de ismétlem, az ember nem racionális lény, ezért nem lehet az emberi viselkedésre racionális választ adni.
A reagálásom annyi, hogy ha már valaki előtud valamivel huzakodni, akkor az buta ember nem lehet
Mellesleg hozzátszem, én most ott vagyok, hogy elégedett vagyok magammal. Komolyan: anno mondtam, hogy kell fogynom, de most ott vagyok, hogy igen, tökéletes így ahogy vagyok. Szóval nekem ezt ne próbáld meg beadni, mert én vagyok a kivétel.


offline
0 felhasználónak tetszik:








