Nicol Williamson

     Nicol Williamson (Egyesült Királyság, Skócia, Hamilton, 1938. szeptember 14. – Amszterdam, 2011. december 16.) skót színész.

    Színpadi színészként kezdte karrierjét, egyes kritikusok Richard Burton mellett kikiáltották az évszázad Hamletjének akkora sikereket ért el a londoni színpadokon és később a Broadwayen is a dán királyfi szerepében, de több John Osborne-színműben is fellépett.

    Mozifilmes karrierjét Ian Holmhoz hasonlóan 1968-ban kezdte a The Bofors Gun-ban. Szintén '68-ban egy számára közel sem ismeretlen John Osborne adaptáció, az Inadmissible Evidence főszerepét bízták rá, de egy évvel később Tony Richardson rendezésében Hamletet is eljátszhatta immár a filmvásznon.

    1975-ben Michael Caine ellenfele volt A Wilby összeesküvésben (The Wilby Conspiracy). 1976-ban Robin Hood hű társát, Little Johnt keltette életre a Robin és Marian (Robin and Marian) című kalandfilmben Sean Connery és Audrey Hepburn partnereként. Ugyanebben az évben Sherlock Holmes-t is megformálta A hétszázalékos megoldásban (The Seven-Per-Cent Solution), nem is akármilyen társaságban, hiszen Laurence Olivier, Robert Duvall, Alan Arkin és Vanessa Redgrave mellett játszhatott.

    1981-ben Williamson Merlin szerepében nyújtott emlékezetes alakítást az Excaliburban. Utána Klaus Kinski és Oliver Reed oldalán a Venom című olcsó horrorban tűnt fel. 1987-ben a Fekete özvegy (Black Widow) című thrillerben következett egy mellékszerep.

    1990-ben egy papot alakított a mérsékelt fogadtatású Ördögűző 3-ban (Exorcist III), majd három évvel később Colin Firth és Ian Holm partnere volt A disznó órája (The Hour of the Pig) című filmdrámában. 1996-ban egy Monty Python produkcióban, a Békavári uraságban (The Wind in the Willows) is feltűnt. Utolsó szerepét az 1997-ben készült Spawn című kommersz akciófilmben vállalta. 

Forrás: Wikipédia