Így tudasd a gyerekeiddel, mi az igazság a Télpóval kapcsolatban anélkül, hogy összetörnéd a szívüket

Amíg tart a varázs imádjuk, de mi a helyzet azután? Nem mindegy, hogyan tudjuk meg és tudatjuk másokkal a nagy igazságot, így adunk egy kis útmutatót, hogyan érdemes felvilágosítani gyermekeinket arról, hogy az ajándékokat nem az öreg nagyszakállú csempészi a csizmákba és / vagy a fa alá.
A teljes cikkhez kattints ide!

Én annakidején sajnos csalódással jöttem rá hogy a Mikulás és a Jézuska nem létezik!

Jézus létezett / létezik, csak Karácsonykor nem ő ajándékoz

Én magamtól jöttem rá. Ahogy egyre nagyobb lettem, úgy tudatosultak bennem a dolgok. Sokat segített az osztály,a karácsonyi filmek egy része, meg egyéb dolgok. Nem csalódtam, vagy törtem össze, a szüleim sosem bizonygatták hogy létezik, egyszerűen azt mondták, hogy a Jézuska csak csomagolja meg elhozza az ajándékokat. Nem kérdeztem rá sosem, hogy miért, mert a lényeg az ajándék volt. Azóta is ugyanúgy megkapok mindent, szóval nem oszt nem szoroz. A karácsonyban én igazából azt szeretem, hogy ilyenkor mindenhonnan hazajönnek a testvéreim/rokonaim, és együtt vagyunk. Szóval a hangulat az, ami igazán fontos, nem az amit a Jézuska a fa alá csinál...

ez de jófej én szerintem egyszerűen kilestem a mikulást, a karácsonyi ajándékozás meg nagyon korántól kezdve arról szólt, hogy a családban egymásnak mit adunk, együtt állítottuk fel a fát is, meg minden, szóval az ajándékhozó Jézuska sose volt nálunk hagyomány

Én magamtól jöttem rá, de nem igazán volt nagy meglepetés számomra, mert előtte is sejtettem valamit!

Arik, de én úgy jöttem rá, hogy a dédi nálunk aludt aznap és este lefektettek éés 10 perc múlva felébredtem és ott találtam az ajándékom az ajtóban. Meggyanúsítottam anyát hogy ő rakta oda, de anya nem ismerte be. Azóta tudom.

Jó cikk lett, sokakkal elolvastatnám, mert sajnos manapság már az ünnepek is a pénzről és a versengésről szólnak és a gyerekek is ebben nőnek fel. Emlékszem, amikor a barátnőmtől kaptam egy saját készítésű ajándékot, amire már régóta vágytam és annyira örültem neki. Természetesen sok-sok év után a mai napig megvan és szép emlékeket idéz elő.
Úgy emlékszem olyan 7-8 éves lehettem, amikor anya elmesélte a dolgokat, de akkor már sejtettem, azért egy kicsit csalódott voltam.

Jó cikk lett. Én is magamtól jöttem rá.

Nekem van egy ismerősöm aki 14 éves és még mindig hisz a télapóban, meg a húsvéti nyúlban.

Jó ötlet, azonban ez ígyis hazugság marad. Egyszerűen lehetetlen egy gyereket egész élete során óvni attól hogy ez ne derüljön ki neki... Egyszer úgyis rájön és ugyanott fognak tartani.

Nálunk úgy volt, hogy én rájöttem, de még hitegettek engem, mert a húgom még mindig hitt benne. Egy évre rá ő is rájött. De nálunk ez nem hazugságként kezelődött, hanem anyukám mondta, hogy ettől függetlenül Jézus segítségére szükség van az ajándékok beszerzésénél, mivel (vallásos családom van) ő ad nekik erőt a munkához, az Isten megsegíti őket, hogy nekünk ilyen jó életünk lehssen és sajnos ez sokaknak nem adatik meg. Ez így szerintem egy aranyos dolog volt.

Szerintem nagyon túlbonyolította és így is "hazugságban" maradt a gyerek, előbb-utóbb rájön arra, hogy hogyan megy ez igazából és akkor még benne marad az is, hogy "anyu a nagy felvilágosításnál átvert". Felesleges ezt a körülményességet belevenni. Meg szerintem ennek az "ajándékot a szomszédnak, akivel kölcsönösen nem szeretjük egymást" módszerrel csak annyit ér el, hogy a jövőben a gyerekéből egy lábtörlő lesz. -.-
Magamtól jöttem rá anno és nem volt belőle semmi probléma, szerintem ez a legegyszerűbb.

Sose hittem benne igazán... Nem volt olyan se magyon hogy kiraktuk a cipőnket. Legalábbis nem nagyon rémlik... Talán egy alkalom vagy nem is tudom. Levelet se írtunk sose.

Ezzel teljesen egyetértek... lehet mondani, hogy légy mindenkivel kedves, de bármennyire is szomorú, azt fogod elérni ezzel, hogy majd jól kihasznál mindenki.
btw lehet hogy ez csak engem kifejezetten idegesít ez a Télapó megnevezés. Pontosan nem tudom honnan is jött, mert valahol azt olvastam, hogy a kommunista rendszer alatt vezették be, merthogy Szt. Miklós egy vallásos személy, valahol viszont csak az amerikacentrikusságra hivatkoznak, de mindkét esetben tud idegesíteni. Igaz, hogy nem mindenki vallásos, de olyan felesleges eltorzítani ezt az egészet még ennél is jobban. -.- Amúgy valószínűleg bennem van a probléma, de tényleg az a legegyszerűbb, ha magadtól rájössz, nem kell köré ilyet meséket keríteni...

Nagyon cuki sztori, én emlékszem teljesen összetörtem mikor megtudtam hogy a Mikulás nem létezik XDDD 6-7 éves voltam, te jóég nagyon nagyon sírtam XD ugyanez volt a fogtündérrel :"D

Szerintem nem marad hazugságban a gyerek, mint ahogy többen is írták előttem, szépen rávezette az anyuka a gyereket az egésznek a lényegére. Nem hazugság, hogy arra tanítja, legyen kedves és önzetlen. Aki pedig azzal jön, hogy nincs értelme jónak lenni, mert úgyis kihasználnak, meg sem érdemli, hogy vele normálisan, közvetlenül, netán kedvesen bánjanak mások. Nap mint nap idegen emberekkel találkozok, türelem és jóindulat kell többségükhöz. Gyűlölném a munkámat, ha nem fordulhatnék közvetlenül, kedvesen, segítőkészen hozzájuk. Nem szeretném azt látni, hogy valaki csalódottan, rossz kedvűen fordul el tőlem, csak mert én úgy viselkedtem vele. Természetesen vannak olyanok, akikre semmi hatással nincs a jóindulat, vagy rögtön potenciális áldozatot látnak egy kedves emberben, de ez nem indok arra, hogy el is felejteni az alapvető tiszteletet és kedvességet másokkal szemben. Az ilyesmit értékelni kellene, nem pedig csak legyinteni rá és azt mondani, hogy semmi értelme. Éppen ez a hozzáállás miatt élvezhetetlen a karácsony.

Én már tudom,csak el akarják hitetni velem,hogy létezik,de csak azt mondom,hogy:Max.Finnországban!De jó kis sztori

Húgomnak az iskolában mondta el a tanára első osztályban. Nem hiszem, hogy túl jóindulatú tett volt. Rájött volna ő is a MI "segítségünkkel".

ramio, teljesen igazad van