1998-2008 között több mint 350 új növény- és állatfajt fedeztek fel a Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytatott kutatások során.


A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) címû tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási idõszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytak. A Himalája keleti fele jellemzõen nehezen megközelíthetõ terület, sok az elszigetelt élõhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú idõt vesz igénybe, és máig nem fejezõdött be.

Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint 350 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltû, 16 hüllõ, 2 madár és 2 emlõs.

A kutatók rámutattak, hogy az Észak-Mianmarban élõ putaoi muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legõsibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajba tartozik. 60-80 cm magas, és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik. Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra (Macaca munzala) is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élõ makákója - a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elõ.

A Himalája teljes területén tudomásunk szerint eddig megközelítõleg 10 000 faj él, többek között körülbelül 300 emlõs, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világ ismert növényfajának harmada és az ismert gerinctelenek 40%-a megtalálható itt.E mellett itt él a kihalás szélén álló bengáli tigris, és a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.

"Ez a hatalmas jelentõségû felfedezés rámutat arra, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy a most felfedezett értékeket megõrizzük. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük." - mondja Balogh Alexandra, a WWF Magyarország sajtószóvivõje.