Szondy Máté

Születési adatok: Szondy Máté 1979. január 11, Budapest
Foglalkozás: családterapeuta, (klinikai szak)pszichológus, 
Szakterülete: pozitív pszichológia, boldogság, optimizmus, megbocsátás, tudatos jelenlét

KeZDeTeK

Szondy Mátét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a pszichológia doktorává nevezték ki egy, a pszichológia korábban elhanyagolt területéről, "Optimizmus, pesszimizmus, egészség és magatartás" címmel írott doktori munkájáért, melyben az optimizmus mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatását vizsgálta, kiemelve a bennünk levő pozitív és negatív elvárások függetlenségét. Azonban mégsem vádolható azzal, hogy beszűkült figyelemmel csak a szép és jót látja és akarja másokkal láttatni, gyermekotthonban valamint börtönpszichológus-ként eltöltött évei alatt megismerkedett az ember sötétebb oldalával is.

KaRRieR

Kezdeti munkái után a Kodolányi János Főiskolán szerzett docensi pozíciót, majd igyekezett továbbképezni magát, hogy minél jobban és szélesebb eszköztárral legyen képes az emberek segíségére lenni. Ez vezette el a Magyar Családterápiás Egyesülethez, ahol 2009-ben pár- és családterapeuta képesítést szerzet, majd ugyanebben az évben a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületnél szerzett relaxációs végzettséget. Önfejlesztését a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés tanfolyammal egészítette ki 2012-ben. Klinikai felnőtt szakpszichológussá 2013-ban avatták a Semmelweis Egyetemen. Fokozatos, tudatos szakmai képződése mellett folyamatosan dolgozott is, 2010-ben önkéntesen vállalta el a Dél-Pesti Jahn Ferenc Kórház pszichiátriai osztályán a pszichológusi állást; ugyanettől az évtől pedig a Károli Gáspár Egyetemen kezdett tanítani. 

SZeMLéLeTe

Alapvető kérdése, hogy az ember hogyan élhet teljesebb életet. Úgy vallja, hogy attól, hogy valaki nem beteg vagy már megoldódtak a lelki panaszai, attól még fontos, hogy ezen túl egy értékekkel teli, érzelemgazdag élethet segítse a hozzá fordulókat valamint az olvasóit. Így amellett, hogy foglalkozik például párkapcsolati problémákkal, a pánikzavarokkal vagy depresszióval, mindezt ebben a szemléletben teszi, hatékonyságukat tudományos úton bizonyított pszichoterápiás módszerekkel. Különbséget tesz hedonikus élet, az elkötelezett élet és a jelentésteli élet között. Míg az első a hollywoodi, nevetős, "ide a világot" érzéssel vezett élet, amit a legtöbben azonosítanak a boldogsággal. Azonban ennél egy fokkal másabb az elkötelezett élet, ahol már képesek vagyunk olyan tevékenységeket találni, melyekben teljesne el tudunk merülni és a magunkénak őrezzük őket. Ezt már csak a jelentésteli élet haladja meg, ahol érezzük, hogy az életünkben értelme és célja van. Ez nem feltétlen egy vallásos hit, viszont egy tudat, hogy jöttünk valahonnan és tartunk valahová és ezt meg is tudjuk élni a mindnenapi cselekedeteinkben.

Nem tagadja el, hogy 50%-ban az agyunkban meghatározott a boldogságra való képességünk, viszont kihagysúlyozza, hogy a  10% környezet mellett 40%-ban SAJÁT magunk vagyunk felelősek viselkedésünkkel és cselekedeteinkkel. Sőt, ezek a cselekvések hatással vannak arra is, hogy a kapott génjeink mennyire fejtenek ki hatást ránk. Emellett viszont figyelmezteti az embereket az úgynevezett "boldogság-fétisre", mivel nem akar "boldogság-kalmárrá" válni és nem árul boldogság-receptet. A pozitív pszichológia nem jelent egyet az őszintétlen bolodogsággal vagy a hivalkodó vidámsággal. A boldogságra törekvés pont csökkenti a boldogságot a 1. hamis elképzelések miatt 2. a külső motivációvá vált belső motiváció miatt valamint a 3. negatív élmények elkerülése miatt. 

KöNYVei

► A boldogság nyomában,
► A boldogság tudománya
► Hogyan tudnék továbblépni?
► Megélni a pillanatot 

2014. május 9., KRE
"A tudatos jelenlét (mindfulness) szerepe a stresszkezelésben" LINK

 A III. Szupervíziós Vándorkonferencián a stresszkezelés egy speciális módszeréről, a tudatos jelenlétre alapuló technikáról tart előadást. Definiálja a tudatos jelenlét fogalmát mint az "itt és mostra" irányított figyelem, ismerteti, hogy milyen gyakran éljük meg a mindennapjainkban majd elhelyezi megjelenését a pszichológia történelmében. Kiemeli, hogy ez a technika (mely bárhol és bármikor gyakorolható egy értékeléstől mentes, befogadó, elfogadó átéléssel) hatását a depresszióra, a kényszerbetegségekre. Definiálja a decentrálást, és ismerteti az egyik alapgondolatot, miszerint az "érzések csak érzések; a gondolatok csak gondolatok", azaz a gondolataink nem egyenlőek a valósággal. Előadását a mások felé való pozitív viselkedésekkel az úgynevezett proszociális viselkedésekkel zárja.

2012., Vírus Klub
"Megélni a pillanatot" LINK

 Az ismeretterjesztő céllal indult Vírus Klub meghívott előadójaként ismerteti a hallgatósággal az úgynevezett "ne gondolj a fehér medvére"-kísérletet, mely kapcsán kiemeli, hogy épp azáltal, hogy egy negatív dologra nem akarunk gondolni, tulajdonképpen épp annak az erejét növeljük. Beavatja a közönséget az emberi elme hajlamaira, így például a történetgyártásra, a kóborlásra, a szelektálásra és az értékelésre (pl.: "ha szorongok az rossz"), majd, hogy miben más a tudatos jelenlét elfogadása és az élményekkel való harc. Felvázolja ennek a pszichológiai fogalomnak a gyökerét, ismert gyakorlatait, majd előadása zárásaként rátér az élményeink megélésének módjaira, kiváltképp ezek gyakorlataira, melyeket a mindennapjainkban is végezhetünk.
 

2008. november 23., Uránia
"A boldogság nyomában" LINK

A Nyitott Akadémia szervezésében Balog Béla, Müller Péter és Popper Péter előtt tartott előadást, ahol megismertette a közönséggel a pozitív pszichológiai fordulatot a lélektan történetében.
Sorra veszi azokat a tévképzeteket, melyek gyakran bennünk élnek a boldogságról, külön kitérve a lottónyertesek megemelkedett boldogságszint utáni visszaesésére, a hedonikus taposómalomban rejlő veszélyekre, a jövedelm és a boldogság kapcsolatára valamint az emberi kapcsolatok boldogságra gyakorolt hatására.