Szabó Magda

Szabó Magda az egyik legelismertebb magyar író, költő, műfordító, aki Kossuth-díjjal is rendelkezik.

Élete:

1917. október 5-én született Debrecenben, Jablonczay Lenke és Szabó Elek gyermekeként. Tanulmányit is itt kezdte, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor még Dóczy Leágynevelő Intézet) és itt is érettségizett le 1935-ben. Ugyanebben a városban latin-magyar szakos tanári illetve bölcsészkari diplomát is kapott 1940-ben, így nem csoda,hogy műveiben renkívűl választékosan és sokszínűen fogalmaz. Először tanárként kezdett dolgozni Debrecenben, majd Hódmezővásárhelyen, később pedig Páhiban. 1945-ben a  Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta  Baumgarten-díjat, deez mindeössze egy napig lehetett nála, ugyanis visszavonták tőle, továbbá az állásából is elbocsátották és műveit nem is publukálhatta 1958-ig. Ezekben az években általános iskolai tanárként dolgozott.

Eredetileg költőként kezdett tevékenykedni, viszont miután újra kiadhatták műveit (1958)már regény- és drámaíróként tért vissza a köztudatba. Az országos ismertséget két napjainkban is népszerű regény hozta meg számára, a Freskó és Az őz. Azon írók táborát erősíti, aki viszonylag sok önéletrajzi ihletésű könyvet adtak ki, mint Szabó Magda esteében a Régimódi Történet (mely a családja több évtizedre, évszázadra visszatekintő életét mutatja be) vagy a Für Elise (mely a saját gyermekkorát mutatja be egészen az érettségi-ig, azonban a műben szereplő testvérének létezése máig bizonytalan), de ide sorolható még az Ókút is. Továbbá kedvelt témája volt a női sors, mely például a Pilátus és Danaida című műveiben is megmutatkozik.

5 éven keresztül (1985-1990) a Tiszántúli Református egyházkerület főgondnoka és zsinati világ alelnöke volt. Alapító és az irodalmi osztály rendes tagja lett 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Magánéletében házasságot kötött a csakúgy íróként dolgozó Szobotka Tiborral 1942-ben.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál. 

Kitüntetések, díjak:

Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
József Attila-díj (1959, 1972)
Debrecen díszpolgára (1977)
Kossuth-díj (1978)
SZOT-díj (1982)
Pro Urbe Budapest díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
Déry Tibor-jutalom (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1997)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
Corvin-lánc (2001)
Gundel Művészeti Díj (2003)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)[3]
Európai Tudományos Akadémia tagja
Budapest díszpolgára (2006)
Hazám-díj (2007)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) (2007) 

Művei:

Bárány (versek, 1947)
Vissza az emberig (versek, 1949)
Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
Freskó (regény, 1958)
Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
Neszek (versek, 1958)
Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
Sziget-kék (meseregény, 1959)
Az őz (regény, 1959)
Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
Disznótor (regény, 1960)
Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
Születésnap (regény, 1962)
Pilátus (regény, 1963)
A Danaida (regény, 1964)
Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
Tündér Lala (meseregény, 1965)
Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
Fanni hagyományai (dráma, 1966)
Alvók futása (elbeszélések, 1967)
Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
Katalin utca (regény, 1969)
Abigél (ifjúsági regény, 1970)
Ókút (regény, 1970)
Kiálts, város! (színmű, 1971)
A szemlélők (regény, 1973)
Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
Régimódi történet (regény, 1977)
Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
Erőnk szerint (drámák, 1980)
Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
Béla király (dráma-trilógia, 1984)
Az ajtó (regény, 1987)
Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
Szüret (drámák, 1996)
A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
A csekei monológ (monodráma, 1999)
Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
Für Elise (regény, 2002)
A macskák szerdája (dráma, 2005)
Békekötés (hangjátékok, 2006)
Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
Liber Mortis (2011) 

Megfilmesítések:

Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
A danaida (1971, Zsurzs Éva)
Abigél (1978, Zsurzs Éva)
Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Gábor)
Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
Nenő (2006, Soós Péter)
Az ajtó (2011, Szabó István)