Sir Peter Blake

Sir Peter James Blake 1948. október 1-jén született Auckland városában, Új-Zélandon és 2001. december 5.-én hunyt el az Amazonas-folyó torkolatában, Macapánál.

Tanulmányait a Takapuna Gimnáziumban és az Auckland University of Technology egyetemén végezte, ahol mérnöki diplomát szerzett. (2000-ben megkapta a tiszteletbeli doktori címet.)

Auckland külvárosában, Bayswaterben nőtt fel, vitorlázó családban. Már ötévesen saját jachttal rendelkezett, tizenhat évesen pedig részt vett élete első nyílt tengeri versenyén. Tizennyolc évesen megépítette a saját hajóját, a Banditot és ezzel megnyerte az új-zélandi nyílt tengeri junior osztály bajnokságát.

Először a vitorlássportban elért eredményeivel tett szert világhírnévre - évről évre többet fejlődött, nemcsak a vitorlásversenyeken, hanem különböző hajótípusokon is, míg elérte a sportágban elérhető legmagasabb csúcsokat. A győzelmek mellett kudarcok és veszteségek is érték, de ő sohasem adta fel, mindig felállt és folytatta a harcot, ahogy egész életében tette.

Komolyabb versenyeredményei:

1979 - Fastnet Classic - futamgyőzelem és útvonalrekord
1980 - Sydney-Hobart verseny - futam- és hendikepgyőzelem
1988 - Ausztráliakerülő-verseny - futamgyőzelem
1989-1990 - Whitbread Round The World Race - futam- és hendikepgyőzelmek mind a hat szakaszon
1994 - Jules Verne Trophy - a megállás nélküli föld körüli vitorlázás rekordja (74 nap, 22 óra, 17 perc, 22 másodperc alatt) - három éven át övé volt a kupa
1995 - America's Cup
2000 - America's Cup

Az America's Cup a legrangosabb verseny a vitorlássport történetében és Sir Peter Blake lett a második, nem amerikai versenyző, aki megszerezte,(és az első, aki 2000-ben sikeresen meg is védte.) Új-Zélandon hatalmas ünnepléssel fogadták a hőst. Ekkor II. Erzsébet, brit királynő lovaggá ütötte a vitorlássportért tett szolgálataiért, következő évben pedig bekerült az America's Cup Hírességek Csarnokába.

Sportkarrierjének csúcsán azonban Sir Peter Blake abbahagyta a versenyzést és más irányba fordította az érdeklődését és az energiáját. Miközben a versenyek során a tengereket járta, felfigyelt a környezeti változásokra és a környezetszennyezésre, és úgy döntött, hogy mostantól annak szenteli az életét, hogy beutazza a legveszélyeztetettebb területeket és felhívja rájuk az emberiség figyelmét.

Megalapította a Blakexpeditions nevű alapítványát, és a sarki kutatóhajójával, a Seamasterrel útnak indult. Első útja az Antarktiszra vezetett, ahol fotóztak és filmfelvételeket készítettek, hogy bemutassák a globális felmelegedés és a környezetszennyezés hatásait (nem is beszélve a tengeri élőlények túlzásba vitt vadászatával) - mindezeket dokumentumfilm formájában vetítették a világon és a honlapján is meg lehetett tekinteni.

Az Antarktisz után Brazília és az Amazonas következett, ahol végigjárták a folyó útját, tapasztalatokat gyűjtöttek, felméréseket végeztek, hogy felhívják a figyelmet az esőerdők irtására, a ritka állat- és növényvilág pusztítására és kizsákmányolására.

2001. december 5-én késő este a Seamaster legénysége Macapánál arra készült, hogy elhagyja az Amazonast, amikor folyami kalózok törtek rájuk. Az alig 53 éves Sir Peter megpróbálta megvédeni a hajót és az embereit, de lelőtték és az életét nem tudták megmenteni. (Gyilkosa, Ricardo Colares Tavares 36 év 9 hónapnyi letöltendő börtönbüntetést kapott, a társai 32 évet.)

Több, mint 30.000 ember vett részt a megemlékezésen, amit 2001. december 23-án tartottak Aucklandben.

Sir Peter Blake temetésére a Warblington Churchyard temetőjében, Emsworth közelében került sor, Dél-Angliában. (Itt élt a Blake család: Sir Peter, a felesége, Pippa, Lady Blake, és két gyermekük, Sarah-Jane és James .) Az új-zélandiak, akik tiszteletüket leróják a nemzeti hősük előtt, néha új-zélandi pénzérméket hagynak a sírkövön, amelyre John Masefield híres verséből, a Sea-Fever (Tengeri láz) címűből véstek fel néhány sort: "I must down to the sea again, to the lonely sea and sky, and all I ask is a tall ship and a star to steer her by....".

2002. október 23-én a nemzetközi olimpiai bizottság az egyik legmagasabb becsületrenddel, az Olimpiai Renddel tüntette ki Sir Petert. 

2003 decemberében megalakult a Sir Peter Blake Trust - a Blake család támogatásával - hogy folytassák azt a munkát, amit Sir Peter elkezdett. A jelenleg Tara nevet viselő Seamaster hajó is tovább dolgozik, további sikeres expedíciókra viszi azokat, akik folytatják Sir Peter munkáját.

Érdekesség

Június 29. hatalmas népünnepély Új-Zélandon. Ez a Piros Zokni-nap (Red Socks Day), amikor mindenki - a kisbabáktól kezdve a tűsarkúban tipegő üzletasszonyokig és idős emberekig - piros zoknit visel Sir Peter emlékére.
Egyszer a felesége, Pippa adott neki egy pár piros zoknit, hogy szerencsét hozzon és valóban meg is nyerte a versenyt - attól fogva Sir Peter mindig piros zoknit viselt versenyzés közben. 1995-ben, amikor az America's Cup megszerzéséért küzdött, az új-zélandiak mindannyian piros zoknit húztak, hogy kimutassák a támogatásukat. Azóta ez egy nemzeti hagyománnyá vált.