Scott Joplin

Kezdetek

 A Texas állambeli Lindenben született 1868.november 24-én. Apja Florence Givins és édesanyja Giles Joplin második gyermekeként látta meg a napvilágot. Joplin egy volt rabszolga fia, egyike volt az első olyan afro-amerikai zenészeknek, aki európai stílusú klasszikus zeneszerzőnek számított, mert romantikus stílusban írt.  1871-ben költöztek új othonba a családjával, ahol édesanyja ösztönözte a zenélésre, támogatta és 14 éves korában kapott egy zongorát is. Weiss volt a zenetanára, aki rögtön felismrte benne a hatalmas tehetséget és segítette a tanulásban, klasszikus zenei alapot nyújtott neki.Ezt a klasszikus zenei tudást később felhasználta a ragtime-jaiban, belekomponálva abba a klasszikus zene elemeit is, amit a tanárától sajátított el.Késóbb továbtanul a híres Missouri állambeli George R. Smith College-ban, ahol tanulta zeneszerzést is.

Felívelő karrier

 1880-as évek végén Scott Joplin elhagyni készült régi környékét és különböző kvartettekhez csatlakozva járta be USA-t és koncertezett. 1891-ben egy vándortársulat tagjaként Texarkanába ment. 1895-ben Syracuse-ban adta el a „Please Say You Will” és az „A Picture of Her Face” szerzeményeit, melyek nagy sikerűek voltak. Tovább járta a vidéket, de minden utazása ellenére igazi otthonának Sedaliát tekintette, ahova 1894-ben költözött. A városban a nevezetesebb klubbokban játszott zongoristaként az elitebb embereknek.

Ragtime-jai

 Joplin, ragtime-jaival érte el a hatalmas sikert az Egyesült Államokban. Halála után gyorsan feledésbe merültek, de napjainkban újra felfedezésre kerültek. 1973-ban a legnagyobb elismerést a „The Sting” (A nagy balhé) című film nyerte, amelynek zenéje főként Joplin műveiből állt, hét Oscar díjjal volt jutalmazva a remekmű.
 Legismertebb rag-művei a Maple Leaf Rag, a The Entertainer és a Bethena. 
 Mások ragtime-jaival összehasonlítva Scott Joplin műveit nagyon nehéz lejátszani. Olyannyira nehezek, hogy vannak leegyszerűsített verziói, a könyebb játszhatóság kedvéért. Joplin elvárta, hogy műveit lassan és igényes tempóban játszák és kezdjék. Azokra vonatkozott az 'előírása' akik a muzikalitás helyett a gyorsaságot helyezték előnybe. Joplin a munkájában mindig az eleganciát és a muzikalitást díjazta. Bár saját techinákit nem nagyon tudtuk megfigyelni, bár feljátszott szalagra egy pár dalt, viszont ezt inkább a közönség igényei miatt, nem pedig a saját elképzelése szerint játszotta le.

Művei

1896 : The Great Crush Collision March, Combination March, Harmony Club Waltz
1899 : Original Rags, Maple Leaf Rag
1900 : Swipesy Cakewalk
1901 : Peacherine Rag, Sunflower Slow Drag, The Easy Winners, Augustan Club Waltzes
1902 : A Breeze From Alabama, Cleopha, Elite Syncopations, March Majestic, The Entertainer, The Ragtime Dance, The Strenuous Life, I Am Thinking Of My Pickaninny Days
1903 : Palm Leaf Rag, Something Doing, Weeping Willow, Little Black Baby
1904 : , The Chrysanthemum, The Favorite, The Sycamore
1905 : Bethena, Eugenia, Leola, Sarah Dear, The Rosebud March, Bink's Waltz
1906 : Antoinette, Eugenia, The Ragtime Dance, Good-bye Old Gal Good-bye
1907 : Gladiolus Rag, Rose Leaf Rag, When Your Hair Is Like The Snow, Heliotope Bouquet, Lily Queen, The Nonpareil, Searchlight Rag, Snoring Sampson (arrangement)
1908 : Fig Leaf Rag, Hooker's Hooker, Pine Apple Rag, School Of Ragtime, Sugar Cane, Sensation Rag
1909 : Country Club, Euphonic Sounds, Paragon Rag, Pleasant Moments, Solace, Wall Street Rag
1910 : Stoptime Rag
1911 : Felicity Rag, Lovin' Babe
1912 : Scott Joplin's New Rag
1913 : Kismet Rag
1914 : Magnetic Rag
1916 : Ole Miss Rag
1917 : Reflection Rag