Sarah Bernhardt

 Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett. 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie Française-ban tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalátVictor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt. 1872-ben a Comédie Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonbament, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot.

Budapesten többször is megfordult; nevét említi a Bűn és bűnhődés c. Dosztojevszkij-regény is. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg) Színműíróként, szobrászként és festőként is próbálkozott. Kísérletezett továbbá a némafilmmel is.

Barátság fűzte korának csaknem valamennyi írójához, költőjéhez, Wilde-hoz, Sardou-hoz,Rostandhoz. Színdarabjainak plakátjait 1895-től Alfons Muchával rajzoltatta. Sikereit gyakran bukás követte, többször szerzett és bukott vagyonokat. Elszegényedve halt meg, lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.