Marco Mengoni

Marco Mengoni 1988. december 25-én született Ronciglionében, amely egy közösség Viterbo tartományában, Közép-Olaszországban, ahol a gyerekkorát töltötte. Édesanyja Nadia Ferrari, édesapja pedig Maurizio Mengoni. Szülei egyetlen gyermekeként született. 14 évesen, amikor ipari formatervezést tanult a középiskolában, énekórákat kezdett venni. Később egy öttagú vokálegyüttes tagjaként kezdett el fellépni.

Az érettségi után Rómába költözött, ahol beiratkozott egy kurzusba. Tanulmányai mellett időnként dolgozni járt: csapos volt, illetve bárokban és esküvőkön lépett fel. Azokban az időkben szerezte meg az első zenei tapasztalatait a zeneiparban, ahol hangkeverőként és zenei programozóként tevékenykedett.

2009-ben az olasz X Factor harmadik szériájába jelentkezett. A meghallgatásra Eduardo De Crescenzo Uomini semplici című dalával érkezett. A 16 és 24 év közöttiek kategóriájába került, a csapat mentora pedig Morgan Castoldi volt, aki a top 4 versenyzői egyikeként választotta ki Mengonit. Az élő műsorokban sokféle műfajú dalt adott elő.

Az idő múlásával rengeteg gratulációt kapott, illetve számos csodálót szerzett magának, akik között elismert olasz előadóművészek is előfordultak. Köztük volt Mina, Giorgia, Elisa és Adriano Celentano is.

2009 decemberében Marco megnyerte a versenyt, majd bejelentették, hogy automatikusan kiválasztott a résztvevők egyikeként a 2010-es Sanremói Zenei Fesztiválon.

Az X Factorban előadott dalai:

Meghallgatás: Uomini semplici (Eduardo De Crescenzo)

Tábor: La luce dell'est (Lucio Battisti)
Tábor: We Can Work It Out (The Beatles)
Tábor: (You Make Me Feel Like) A Natural Woman (Aretha Franklin)
Tábor: I'm Outta Love (Anastacia)

1. döntő: Man In The Mirror (Michael Jackson)
2. döntő: L'amore si odia (Noemi feat. Fiorella Mannoia)
3. döntő: Notorious (Duran Duran)
4. döntő: Psycho Killer (Talking Heads)
5. döntő: My Baby Just Cares For Me (Nina Simone)
6. döntő: Ashes To Ashes (David Bowie)
7. döntő: Helter Skelter (The Beatles)
8. döntő: Insieme a te sto bene (Lucio Battisti)
8. döntő: L'appuntamento (Ornella Vanoni)
9. döntő: Almeno tu nell'universo (Mia Martini)
10. döntő: Onda su onda (Bruno Lauzi)
10. döntő: Billie Jean (Michael Jackso)
11. döntő: Kiss (Prince and The Revolution)
11. döntő: Il nostro concerto (Umberto Bindi
12. döntő: Back In Black (ACD/DC)
12. döntő: Senza fine (Gino Paoli
12. döntő: Dove si vola (Marco Mengoni)

Finálé: Oggi sono io (ft. Alex Britti) (Alex Britti)
Finálé: Amore assurdo (Morgan)
Finálé: Dove si vola (Marco Mengoni)
Finálé: Psycho Killer (Talking Heads
Finálé: My Baby Just Cares For Me (Nina Simone)
Finálé: Almeno tu nell'universo (Mia Martini)
Finálé: The Fool On The Hill (The Beatles)

Mengoni első kislemeze, a Dove si vola az első helyen debütált az olasz Top Digital Downloads charton. Az első EP-je egyébként ugyanezt a címet viseli. 2010 februárjában a 60. Sanremói Zenei Fesztiválon versenyzett a Credimi ancora című dalával, ahol a harmadik helyen végzett. A szerzemény megtalálható a 2010 februárjában megjelent második EP-n, a Re mattón, amely az első helyen debütált Olaszországban. Az EP négy egymást követő héten vezette az olasz album-slágerlistát. Még két kislemez jelent meg az alkotásról: a Stanco (Deeper Inside) és az In un giorno qualunque.

A koronggal Marco egy olaszországi turnéra indult, amely májusban, Milánóban startolt, majd 2010 októberében az első élő felvételeket tartalmazó lemezét is kiadta Re matto live címmel. Az olasz album-slágerlista élén landolt, később pedig platinalemezzé vált. Nem sokkal később Marco megkapta a TRL díját, az Év férfija kategóriában. 2010-ben ő volt az első olyan olasz előadóművész, aki megnyerte az MTV Europe Music díjat a legjobb európai előadó kategóriában.

Az énekes első, teljes hosszúságú stúdióalbuma 2011 szeptemberében jelent meg Solo 2.0 elnevezéssel. Ezt megelőzte a Solo (Vuelta al ruedo) című kislemez. A legtöbb szerzemény társszerzője Mengoni. A lemez az olasz album-slágerlista élére került, csakúgy, mint az énekes korábbi munkái. Később megkapta az aranylemez minősítést az országban. 2011 októberében kiadta az album második kislemezét, a Tanto il resto cambiát. A harmadik single pedig a Dall'inferno lett.

2011-ben Marco is együttműködött Lucio Dalla, olasz énekes és dalszerző válogatásalbumán, a Questo amorén. A Meri Luis című dalban hallhatjuk Mengonit. Lucio egy új verziót rögzített Marcóval a szerzeményhez. Kis idő elteltével megkezdte a következő turnét, a Solo tour 2.0-t, amely szintén Milánóban vette kezdetét 2011 november végén.

2013 februárjában Marco megnyerte a 63. Sanremói Zenei Fesztivált a L'essenziale című alkotással. A verseny alatt a RAI televíziós-csatorna őt választotta ki, hogy képviselje Olaszországot a 2013 májusában megrendezett Eurovíziós Dalfesztiválon, Malmöben, ahol szintén a L'essenziale című dallal indult. Mivel Olaszország az alapító országok közé tartozik, ezért Marco automatikusan a döntőbe került. Végül a 7. helyen végzett a 26-os mezőnyben.

A L'essenziale kislemez az első helyen végzett az olasz digitális letöltési listán. Nyolc egymást követő héten vezette a listát. Ez a dal, illetve a Bellissimo is helyet foglal a Prontoacorrere című nagylemezen, amely 2013 márciusában jelent meg és az első helyen debütált Olaszországban, illetve platinalemezzé vált. A következő kislemez a Pronto a correre lett, amit a Non passerai követett. Mindkettő bekerült a top 10-be Marco hazájában.

Stúdióalbumok

Solo 2.0 (2011)
Pronto a correre (2013)
Parole in circolo (2015)
Le cose che non ho (2015)

EP-k

Dove si vola (2009)
Re matto (2010)

Koncertalbumok

Re matto live (2010)
Marco Mengoni Live (2016)