Gombaszögi Ella

Gombaszögi Ella 1898. december 27-én született Budapesten. Négyen voltak testvérek Margit, Frida(1890-1961), Irén és a legkisebb Ella. A családfő neve eredetileg Grun vold. Margit a hírek szerint,húgai érdekében áruba bocsátotta szépségét,hogy kifizessék a szinitanulmányokat. Frida drámai színésznő lett , Irén is vállalt szerepeket,de hamar felhagyott a színészettel.Férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal,1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált. Ella volt a nevettető, aki szabadszájúságával és őszinteségével mindenkit magával ragadott. Az 1914-ben bemutatott Heltai Jenő által írt Tündérlaki lányok című művét az író a Gombaszögi nővérekről formálta. Ella így Sárikaként saját magát alakította.
Ella mindig is színésznő szeretett volna lenni, ezt többször hangoztatta is otthon a családnak, de mindig csak kinevették, mondván, hogy molett létére sosem lesz belőle színésznő. Mégis 1912-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. 1913-ban első éves volt az Akadémián amikor a Vígszínház 15 évesen leszerződtette.  Első szerepe a Hónapos szoba című darabban volt. 1924-ig volt a tagja a színháznak,majd átszerződött a Magyar színházhoz.
1924 áprilisában férjhez ment Nágel Pál tőzsdéshez, de a házasságuk nem tartott sokáig.
1929 és 1939 között játszott a Belvárosi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Király Színházban, Magyar Színházban, a Komikusok Kabaréjában, Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész és a Pesti Színházban.Több, mint százszor játszott a "Zeneboná"-ban, melyet a Fővárosi Operettszínházban adtak elő.
Első filmes szerepét 1933-ban forgatta Kísértetek vonata filmben. Ezt követően szinte majdnem mindegyik filmben szerepelt, többnyire Kabos Gyula partnereként. Vaszary Piroskával ketten ők teremtették meg az 1930-as évek "komika ideálját".
1939-től 1940-ig a Dunaparti Színház szerződtette, ezt követően 1941-ig a Fővárosi Operettszínház tagja lett. Zsidó származása miatt nem léphetett színpadra 1941 és 1944 között. Ő nem utazott külföldre, hanem Budapesten maradt és a pincékben próbálta átvészelni ezt a nagyon nehéz időszakot. 1945-ben egy rövid ideig Romániában élt, majd hazajövetele után 1947-ig játszott a Fővárosi Operettszínházban, a Belvárosi Színházban, a Művész és Pesti Színházban, valamint megfordult a Royal Revü Varietében és a Medgyasszay Színházban is. 1947-ben felröppent egy hír, hogy Ella dizőz lett (kabarékban, kávéházakban, pódiumon szereplő sanzon- és slágerénekesnő).Egy kávézó tulajdonosa felkérte őt, hogy lépjen fel nála.
1947-től 1949-ig ismét a Vígszínház tagja lett, majd ezután Tolnay Klárival együtt leszerződött a Madách Színházhoz, melynek haláláig tagja volt. Tolnay Klárival nagyon szoros barátságot kötött.
1951-ben Dunaújvárosban vendégszerepelt a Bodzaliget előadásán, amikor hírtelen rosszul lett. Mentőautó szállította haza, néhány nappal később jobban lett.
Ősszel kezdték meg a próbákat Osztrovszkij Farkasok és bárányok című darabjában, melyben Murzavecka szerepét kapta. Azonban ezt a szerepét már nem tudta befejezni, mert 1951 november 12-én váratlanul elhunyt otthonában. Azon a reggel telefonon értesítették a Madách Színházat, hogy Elluska nem mehet próbára, mert az éjjel szerepével kezében, okuláréval a szemén elhunyt. 

Nyugodjon békében!

Érdekességek:

- Nagyon szókimondó volt, és akit megszeretett, azt a szívébe zárta,de azzal mindig rendkívül gorombán beszélt. Ám gorombáskodása senkit sem sértett. A barátait néha csak „striciként” emlegette.
Bilicsi Tivadar egyszer a náluk készült  „szaftgulást” emlegette.A  színésznő ráförmedt: „Gyorsabban mondd, te pogácsaalma fejű strici, mert már csurog a nyálam”.
Egyszer egy kollégája megkérdezte, hogy őt miért nem szólítja sohasem stricinek. Elluska válasza ennyi volt: „Mert te tényleg az vagy”.
- A próbaidők szüneteiben rendszeresen kártyázott és cigarettázott.
-Egy zenés vígjátékban a ledér hölgyet játszott. Odafordult Csortos Gyulához: "Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül sétálok az utcán, csak egy nagy tollas kalap volt a fejemen " – „És nem szégyellte magát?” – így a válasz. – „Dehogynem, ki hord manapság tollas kalapot?” 

Színházi szerepek:

1952 - Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (Murzaveckája szerepében-Madách Színház)
1950 - Kornyejcsuk: Bodzaliget (Aha Scsuka szerepében)
1948 - James Gow és Arnaud D'Usseau: Mélyek a gyökerek (Bella, a néger anya szerepében)
1945 és 1948 között valamikor - Mikszáth K.-Benedek A.-Karinthy F.: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Krisztina, majd Tóthné szerepében-Vígszínház)
1936 - Eisemann Mihály: Meseáruház (Mici szerepében-Fővárosi Operettszínház)
1936 - Vaszary János: Hölgyek és urak (Elvira szerepében-Magyar Színház)
1935 - Cirkusz csillaga egyveleg (Nagycirkusz)
1935 - Hunyady Sándor: Lovagias ügy (Gizike szerepében)
1934 - Szenes Andor: Ma éjjel szabad vagyok (Andrássy úti Színház)
1934 - Bús Fekete László: Születésnap (Mademoiselle szerepében-Vígszínház)
1933 - Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi (Dr. Schön Tóni szerepében-Magyar Színház)
1931 - Indig Ottó: Toroczkói menyasszony (Belvárosi Színház)
1931 - Lengyel Menyhért: Tihamér (Cica szerepében-Andrássy-úti Színház)
1931 - Emőd Tamás-Török Rezső: A harapós férj (Lina szerepében-Fővárosi Operettszínház)
1930 - Molnár Ferenc: Jó tündér
1930 - Ben Johnson: Volpone (Canina, a kurtizán szerepében-Magyar Színház)
1927 - Yvain: Csattan a csók (Magyar Színház)
1926 - Josef Szulc: Párizsi kirakat (Magyar Színház)
1924 - Heltai Jenő: Masamód (Magyar Színház)
1922 - Szép Ernő: Vőlegény (Mariska szerepében-Vígszínház)
1916 - Szomory Dezső: Hermelin (Sári szerepében-Vígszínház)
1914 - Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok (Sári szerepében-Vígszínház)
1913 - Farkas Imre: Hónapos szoba (Vígszínház)
Lope de Vega: A kertész kutyája (Anarda szerepében)
Molnár Ferenc: Az ördög (Elza szerepében)
Noël Coward: Vidám kísértet (Madame Árkádia, a jósnő szerepében)
Osztrovszkij: Jövedelmező állás (Kukuskina szerepében)
Yvain: Pajtásházasságban (Magyar Színház)
Simone és a béke (szálloda-tulajdonosnő szerepében-Vígszínház)
Arisztofanész-Heltai: Nők összeesküvése (Vígszínház)

Filmjei:

1951 - Déryné - Déryné mamája
1949 - Janika - Gizi mamája
1945 - Hazugság nélkül
1937 - Hol alszunk vasárnap? - Kelemenné
1937 - Fizessen, nagysád! - Poldi, a házvezetőnő 
1937 - Lovagias ügy - Gizike
1937 - Az én lányom nem olyan - Hubay Péter felesége, Gizi 
1936 - Légy jó mindhalálig - Dorogi Viola
1936 - Pókháló - Dr. Lujza Marischel 
1935 - Elnökkisasszony - Berta kisasszony 
1935 - A csúnya lány - Bogdán felesége 
1935 - Szent Péter esernyője - Blanche, a nevelőnő 
1934 - Meseautó - Kerekes Anna 
1934 - Az új rokon - Emma néni 
1934 - Egy éj Velencében - A gróf gazdasszonya 
1934 - Emmy - Melitta társalkodónő 
1934 - Ida regénye - Julis
1933 - Iza néni (a film elveszett)
1933 - Mindent a nőért! - Ladányiné (a film elveszett)
1933 - Pardon, tévedtem (a film elveszett)
1933 - Kísértetek vonata - Mrs. Burns szerepében