Bruno Pelletier

A kezdetek

1962. augusztus 7-én született Charlesburg-ben, Quebéc-ben. 7 éves volt, amikor az apja észrevette, hogy mennyire vonzódik a zenéhez, ezért megismertette a gitárral. Bruno nem csak gitározni és dobolni kezdett, hanem énekelni és zenét szerezni is.

A fõiskolán hatszor váltott szakot mivel olyan képzést próbált találni, amit igazán szeret. Azután, hogy néhány évig dolgozott egy szupermarket gyermek megõrzõjében elindította a saját karate iskoláját. Brunot régóta érdekelték Bruce Lee filmjei. Elég jó karatéssá vált, és büszke volt arra, hogy megszerezte a fekete övet.

Lévén, hogy a zene volt az elsõ szerelme, játszani kezdett két angol rock bandában, ezek az "Amanite" (1985) és a "Sneak preview" (1987). Aztán 1989-ben az anyanyelvén szeretett volna énekelni, ezért megalapította saját együttesét, a "Pell"-t.

23 évesen elhagyta szülõvárosát, és Montreal-ba ment, ahol helyi bárokban lépett fel. A füstös levegõ nagy pusztítást végzett a zenei akkordjaiban, ezért, hogy megmentse a hangját egy ideig sem énekelnie, sem beszélnie nem lehetett egyáltalán. Ez rettenetesen fájdalmas idõszak volt Brunonak, aki egyébként egy nagyon beszédes ember. Egy speciális ének kurzus segített helyreállítani az "arany hangját".

Ezalatt feltûnt több televíziós mûsorban, és olyan híres cégeknek készített reklámokat, mint a Culinar, Pepsi és az O'keefe.

1989-ben indult a Rock Envol versenyen, és különdíjat kapott a minõségi elõadására. Itt kezdték megismerni a tehetségét. Két évvel késõbb Bruno játszott a "Vu d'en haut" címû musical-ben, amit a Nemzetközi Mongolfiers' Fesztiválon mutattak be.

Az első album

1992-ben jelent meg elsõ albuma, a "Bruno Pelletier", ez volt az elsõ alkalom rá, hogy megmutathassa magát, mint szövegíró, zeneszerzõ és énekes. Több dal vált róla híressé, a saját szerzeménye, a "Tu pars" is a slágerlista élén volt, ennek ellenére a lemezbõl mindössze 10.000 példányt adtak el.

1992 novemberében szerepet játszott Luc Plamondon és Michael Berger musical-jében, a "La legende de Jimmy"-ben. Plamondon volt az, aki ösztönözte Brunot, hogy csatlakozzon a rock opera stábjához, mivel teljesen el volt bûvölve a hangjátol. Ott, Quebec-ben Bruno egy színpadon énekelhetett olyan elõadókkal, mint Nanette Workman, Ives Jacques és Luce Dufault, akikkel gyorsan barátságot kötött. Bruno kapta a fõszerepet a teenager Jimmy-t (James Dean, körülbelül 50 alkalommal.

Starmania

1993-ban, Luc Plamondon száznál is több jelentkezõ meghallgatása után a "Starmania" címû musical felújított változatához, végül Brunot választotta, hogy eljátsza Johnny Rokfort, a "Black Stars" banda vezérének szerepét. Ezt Bruno nem csak Quebec-ben játszotta, hanem Franciaországban is. Úgy gondolták, hogy 3 hónapig fog a "Starmania"-val dolgozni, de az alakítása olyan csodálatos volt, hogy a szerzõdését meghosszabbították. Összesn kb. 500 alkalommal játszotta el Johnny Rokfort szerepét. Ahogyan az "S.O.S. d'un Terrien en Detresse" címû számot elõadta egyszerûen fölül múlta az eredetit, Daniel Balavoine-t. Ebbõl maxit is kiadtak.

Az a két év, amit Párizsban töltött, egy gazdag életet és rengeteg színpadi élményt adott neki. Ez alatt az idõ alatt készítette el második szóló albumát, a "Défaire l'amour"-t. Mario Herbert, Luc Plamondon, Riccardo Cocciante és Bruno maga (mint szövegíró, zeneszerzõ és rendezõ) is részt vett az album elkészítésében. Az album nagyobb sikert aratott, mint az elsõ lemeze, 30000 darabot adtak el belõle. Az "Ailleurs c'est comme ici" és az "En manque de toi" címû dalokat folyamatosan játszotta a rádió, de a kritikusok nem voltak elragadtatva az õ új munkájától. Ez mély csalódást okozott Brunonak, akit ebben az idõben a barátai próbáltak vigasztalni.

1994 nyarán felkérték õt, hogy vegyen részt a "Francofolies" fesztiválon, ami La-Rochelle (Franciaország) városában került megrendezésre, és Luc Plamondonnak ajánlották. Ott Bruno elõadta a híres szerzõ néhány dalát.

Ismét Kanada

Amikor visszatért Quebec-be sokat dolgozott a tv-nél. A legjobb dalok közül 10-et énekelt a GALA de L'ADISQ-on 1995-ben, és egy jótékonysági fellépésen vett részt "Molson" központjában. Bruno óriási tapsvihart kapott, azután, hogy elénekelte a "Miserere" címû dalt, melyet Pavarottinak ajánlott. (A dalt már Andrea Bocelli is felvette). Másnap az újságok lelkes elõrejelzésekkel voltak tele. Az uralkodó vélemény az volt, hogy Bruno végre megtalálta a saját útját, méghozzá az operában. Rengeteg ember hívta a cd boltokat égve a vágytól, hogy szerezzen egy felvételt a dalból.

Abban az évben az elfoglalt Bruno több, mint 65 koncertet adott Quebec-ben. 1997 több sikert is hozott Brunonak, koncerteken vett részt társulva egy szimfónikus zenekarral. Fellépett nyári fesztiválokon, és koncert sorozatot adott a Casino de Montrealban. Ez az õsz vált karrierje egyik legfontosabb állomásává, mivel 3. szóló albumából a "Miserere"-bõl 250000 példányt adtak el (dupla-platina Kanadában). A cd egyik dala, az "Aime" 10 hétig a Le Palmares slágerlista elsõ helyén állt. Ezen kívül Bruno megkapta a FELIX díjat az Év elõadója kategóriában a GALA de L'ADISQ ünnepségen.

Sõt,mi több. Bruno szerepe, mint Michel Bergevin, az "Omerta II" címû tv sorozatban mérhetetlenül sikeresé tette õt Quebec-ben.

Notre Dame de Paris - úton a világhír felé

1998 januárjától augusztusig több, mint 100 koncertet adott a "Miserere" turnéján. Ez alatt az idõ alatt ajánlatot kapott Luc Plamondon-tól, hogy vegyen részt az új musicaljében a "Notre Dame de Paris"-ban. Elõször Brunonak vissza kellett utasítania a turné miatt. De Plamondon nem mondott le róla. Miután második alkalommal is felkérték elhagyta Quebec-et Párizsért, ahol Gringoire, a költõ szerepét játszotta el, és teljesen lebilincselte a közönséget gazdag és energikus hangjával.

Bruno azt mondta, hogy ez nem volt egyszerû feladat számára. Gringoire nem a fõhõs volt Victor Hugo regényében és Brunonak mélyen át kellett gondolnia, hogyan adja elõ a szerepet. Végül úgy döntött, hogy új dimenziót ad Gringoire-nak "valahol Jim Morrison és Baudelaire között".

Amint a szerzõdése lejárt 1999 januárjában, visszatért Quebec-be, hogy folytassa turnéját a "Miserere"-vel márciusig. Quebec-ben is színpadra állították a "Notre Dame de Paris"-t, így abban játszott az év júniusáig.

A negyedik album

A musical sikerétõl felbuzdulva, elkezdett dolgozni egy új, a közönségnek szánt albumon. Az album 1999 õszén "D'Autres Rives" címen jött ki. A változatos dalok széles skálája, és a mûvészi elõadás a cd-n megengedte a kanadai és európai hallgatóknak, hogy valóban átkerüljenek "Más partok"-ra.

1999. december 31-én és más Quebec-i sztárok részt vettek a Millenium Koncerten Montrealban, Céline Dion tiszteletére, aki szünetelteti a karrierjét, hogy családot alapíthasson.

2000 áprilisának végén félbeszakította a "D'Autres Rives" turnéját, hogy ismét magára ölthesse a párizsi költõ kosztümét. Ebben az idõben azonban Shakespeare nyelvén játszott, hiszen a "Notre Dame de Paris" angol változata átütõ sikert aratott a londoni színházakban.

2000 novemberének közepén, Claude Rousseau-val és Gelene Mercierrel együtt egy céget alapított, melynek neve: "Productions de Champlain".

2001 márciusában kijött ötödik albuma a "Sur Scéne". Az élõ fellépésbõl készült lemez két cd-bõl áll, az egyik egy átlagos audio cd, a másik azonban egy multimedia cd, ami klippeket is tartalmaz a "Sur Scéne" koncertbõl. A nézõket George Dor gyönyörû szerzeményével, a "La Manic" címû szerelmes dallal kápráztatja el. Az album ezen kívûl tartalmaz még duetteket Isabelle Boulay-jal, Kim Richardsonnal és Héléne Segara-val.

2001. június 12-én aláírt egy szerzõdést az EASTWEST FRANCE zenei céggel, mely az AOL/TIME-WARNER egyik ága. A szerzõdésnek hála, megkapta azt a lehetõséget, hogy mind Kanadában, mind Franciaországban kiadja lemezeit.

3 év az új stúdiólemezig

2002 augusztusában Bruno nyilvánosságra hozta az elsõ studio albumát az utóbbi három évben, ahol az énekes egy teljes kört tesz meg egy nagyszerûen elõadott lemezben Brüsszelben és Montrealban. A lemezt az elsõ maxi nyilvánosságra hozásával indították el, ez a "Je crois pourtant", egy erõteljes dal, melyet Patrice Guirao és Daniel Lavoie írt.

Az album olyan híres dalszerzõk lenyûgözõ dalait tartalmazza, mint Charles Aznavour, Leo Ferre    Marie Nimier, Jean Rouaud, Roger Tabra, Jo Bocan, Daniel és Richard Steff, Michel Artmengo, Sylvian Michel és...Bruno Pelletier! Nem kevesebb, mint huszonegy elismert dalszerzõ lett összevonva, hogy megcsinálják ezt az albumot, ami Quebec-ben bestseller-ré vált.

2003 õszétõl folytatja koncert turnéját az 'Un monde á l'envers"-szel. Novemberben, pedig karácsonyi albumot adott ki, melynek címe "Concert de Noel". Az album kb. egy hónap alatt platina lemez lett.

Az eddig is kiderülhetett számunkra, hogy elég sokoldalú, egy dologról azonban még nem esett szó. Õ a hivatalos képviselõje a "Réves d'Enfants" nevû kanadai alapítványnak, mely egy szervezet, ami arra szolgál, hogy beteg gyermekek álmait váltsa valóra, illetve anyagilag támogassa a csalágjaikat.

2004-ben lehetősége nyílott a Dracula - Entre l'amour et la mort (szöveg Roger Tabra, zene Simon Leclerc) főszerepének eljátszására. Bruno mindig is szívesen fogadta az újabb kihívásokat, ráadásul szakmai szempontból is jelentős előrelépést jelentett a darab, hisz ő lett a művészeti rendező és az egyik producer is. A színdarab először Montréalban mutatkozott be 2006. január 31-én hatalmas sikert aratva (115000 nézővel Québec egyik legjelentősebb előadás-sorozata volt). A nagy presztízsű Maison de la Dance de Lyon-ban (1200 férőhely) a következő évben debütált.

Három év színpadi szereplés után ismét kedve támadt valami személyesebb hangvételű produkcióra. Rövid időn belül elő is állt a Bruno Pelletier et le GrosZorchestre c. lemezzel (díjazott - Félix - az év jazz albuma). Érdekes egyvelege a lemez a populásris zenének és a jazz-nek.

Az író-zeneszerző-előadó 2009-ben tért vissza a Microphonium c. albummal, mely 6 éve az első teljesen önálló műve. Különleges alkalomból került kiadásra: karrierje immár 25 éves múltra tekinthet vissza.

A frankofón világban eddig több mint 2 millió lemez talált gazdára, és megkapta a Félix - az év férfi előadója címet is.

Díjak és jelölések

Félix/ADISQ:
2008 Az év jazz albuma (Bruno Pelletier et le GrosZorchestre)
2000 Az év férfi előadója (szavazás alapján)
2000 Az év pop-rock albuma (D'autres rives)
1999 Az év férfi előadója (szavazás alapján)
1999 Az év előadása (Notre-Dame de Paris)
1999 Az év legkeresettebb albuma(Notre-Dame de Paris)
1999 Az év québec-i művésze, aki Québecen kívül lett híres - Előadóként: Notre-Dame de Paris
1999 Az év legnépszerűbb albuma: Notre-Dame de Paris - L'Intégrale
1999 Az év legnépszerűbb dala: Le temps des cathédrales - Előadja: Bruno Pelletier
1998 Az év legkeresettebb albuma (Miserere)
1998 A legjobb pop-rock album (Miserere)
1998 Az év előadása - Előadóként (Miserere turné)
1998 Az év legnépszerűbb albuma (Notre-Dame de Paris)
1997 Az év legnépszerűbb férfi előadója (szavazás alapján)
1994 Az év előadása - Előadóként (Starmania)
1993 Az év előadása - Előadóként (La légende de Jimmy)
Musicalekkel kapcsolatos díjak:
1998 Az év legnépszerűbb albuma (Notre-Dame de Paris)
1994 Az év musicale (Starmania)
Nemzetközi elismerések:
2000 A világon legtöbbet eladott francia felvétel - Előadó/csapat (Notre Dame de Paris)
1999 A világon legtöbbet eladott francia felvétel - Előadó/csapat (Notre Dame de Paris)
Elismerések:
2006: Dracula - Entre l'amour et la mort (50 000 néző)
2003: Concert de Noël (Arany- és platinalemez)
2001: Sur scène (Aranylemez) - Kanada
2001: D'autres rives turné (50 000 néző)
2000: D'autres rives turné (25 000 néző)
1999: D’autres rives (Aranylemez) - Kanada
1999: Miserere, la Tournée (25 000 néző)
1998: Miserere (dupla platinalemez) - Kanada
1998: Notre-Dame de Paris (Aranylemez/Platinalemez/Dupla platinalemez/Tripla platinalemez/Négyszeres platina) - Kanada
1998: Notre-Dame de Paris (Gyémántlemez) - Franciaország
1998: Le temps des cathédrales (Aranylemez) - Franciaország
1997: Miserere: (Aranylemez/Platinalemez) - Kanada
1994: Starmania Mogador 94 (Platina) - Franciaország
Egyéb díjak:
2009: SOBA-díj, Az év legjobb jazz előadója vagy együttese (Bruno Pelletier et le GrosZorchestre)
2001: Talent France Bleu 2000/2001
1998: Le Palmarès - Az "Aime" című dal 10 hétig vezette a slágerlistákat .
1996: Trophée SOCAN - "En manque de toi" első helyzése a Palmarès-ben.
Jelölések:
2008 Félix Az év DVD-je (Dracula - Entre l'amour et la mort)
2006 Félix Az év előadása - Előadóként (Dracula - Entre l'amour et la mort)
2006 Félix A legjobb világítás (Nyco Desmeules pour Dracula - Entre l'amour et la mort)
2006 Félix Az év rendezése (Gregory Hlady et Erick Villeneuve pour Dracula - Entre l'amour et la mort)
2003 Félix Az év férfi előadója (szavazás alapján)
2003 Félix Az év pop-rock albuma (Un monde à l'envers)
2003 Félix Az év weboldala (www.brunopelletier.com)
2003 Félix Az év előadása - Szező-zeneszező-előadó (Un monde à l'envers)
2001 Félix Az év férfi előadója (szavazás alapján)
2001 Félix Az év weboldala (www.brunopelletier.com)
2001 Félix Az év legkeresettebb albuma (Sur scène)
2001 Félix Az év pop-rock albuma (Sur scène)
2000 Félix Az év legkeresettebb albuma (D'autres rives)
2000 Félix Az év előadása - Előadóként (La tournée D'autres rives)
2000 Félix Az év előadása - Előadóként (La dernière de Céline)
2000 Félix Az év québec-i művésze, aki Québecen kívül lett híres (Notre-Dame de Paris)
1998 Félix Az év videóklipje (Aime)
1998 Félix Az év férfi előadója
1998 Félix Az év legnépszerűbb dala (Aime)
1997 JUNO AWARD A legkeresettebb francia album (Miserere)
1997 JUNO AWARD Férfi énekes
1996 Félix Az év férfi előadója
1996 Félix Az év albuma - Pop-Rock (Défaire l'amour)

Az életrajzot írta: Szandi0820 

Videóklipek:
2012: J'ai posé des pierres
2009: Jusqu'à la derniè re femme
2007: La chanson des vieux amants
2006: Étranges étrangers
2006: Nous sommes ce que nous sommes
2003: Ma jalousie
2002: Le manic interprétée par Bruno Pelletier
2002: Depuis que t'es parti
2000: Loin de chez moi
1999: Vivre sa vie
1998: Les temps des cathédrales
1998: Coriace
1997: Aime
1995: En manque de toi
1995: Ailleurs c'est comme ici
1993: Capsule rendus là 
1993: Tu cherches malgré tout
1992: Tu pars

Saját stúdióalbumok:

Rendus là (2012)
Microphonium (2009)
BP et le GZ (2007)
Concerts de Noël (2003)
Un monde à l'envers (2002)
Sur scène (2001)
D'autres rives (1999)
Miserere (1997)
Défaire l'amour (1995)
Bruno Pelletier (1992)

Projektek:
Les filles de Caleb (2010)
Dracula - Entre l'amour et la mort (2005)
Notre Dame de Paris (2000) - angol verzió
Notre dame de Paris (1998)
Starmania - Mogador 94 (1994)
La légende de Jimmy (1992)
Vu d'en haut (1991)