Ann Sheridan

Clara Lou Sheridan néven született a texasi Dentonban. Az University of North Texas hallgatója volt, amikor nővére neküldte fényképét a Paramount Pictures stúdiónak. Ezt követően egy szépségversenyen indult, amit meg is nyert, és a díj részeként apró filmszerepet kapott a Paramounttól. A tanulmányait félbeszakítva Hollywoodba ment sikert keresni.
Első ízben 1934-ben azaz 19 éves korában jelent meg a filmvásznon, a Search for Beauty című filmben, és két évig jelentéktelen szerepeket játszott a and Paramount filmjeiben. A Paramount nem törődött Sheridan tehetségének kibontakoztatásával, így a színésznő 1936-ban átszerződött a Warner Bros. stúdióhoz. Ekkor változtatta meg nevét Ann Sheridanra.
Sheridan kilátásai javulni kezdtek. Egyetlen hét alatt 250 házassági ajánlatot kapott a rajongóitól.[1] AZ 1940-es évek elején a magazinok címlapjának népszerű alakja, úgynevezett pin-up girl volt.
Ő volt a hősnője Kathryn Heisenfelt Ann Sheridan and the Sign of the Sphinx (Ann Sheridan és a szfinx jele) című regényének, amelyet a Whitman Publishing Company adott ki 1943-ban. A történet hősnőjét a híres színésznővel azonosították, de a cselekmény kitalált volt. A történet a fiatal kamaszokat célozta meg, némiképpen emlékeztetve Nancy Drew kalandjaira. A regény része volt annak a 16 könyvből álló sorozatnak, amelynek mindegyik könyvében egy-egy filmszínésznő volt a főhősnő.[2]
Fontos szerepeket kapott, és a kritikusok illetve a nézők is kedvezően fogadták az olyan filmekben mint például az Mocskos arcú angyalok (Angels with Dirty Faces) (1938), amelyben partnerei James Cagney és Humphrey Bogart voltak, a Dodge City (1939), Errol Flynn és Olivia de Havilland mellett, a Torrid Zone, Cagney-vel illetve az Éjszaka az úton (They Drive by Night)) George Raft és Bogart társaságában (mindkettő 1940), A férfi, aki vacsorára jött (The Man Who Came to Dinner)(1942) Bette Davis-szel, és a Királyok sora (Kings Row) (1942), amelyben Ronald Reagan, Robert Cummings és Betty Field voltak a partnerei. Kellemes énekhangja miatt olyan musicalekben is fellépett, mint például az It All Came True (1940) és Navy Blues (1941). Figyelemre méltó alakítást nyújtott két legsikeresebb filmjében, a Nora Prentiss és a The Unfaithful címűekben (mindkettő 1947).
Ezen sikerei ellenére karrierje hanyatlásnak indult. A Howard Hawks rendezte A hímnemű hadimenyasszony (I Was a Male War Bride) (1949), amelyben partnere Cary Grant volt, szintén sikeres lett, de az 1950-es években nehezen talált munkát, és alig kapott filmszerepet. Az 1960-as évek közepén az Another World című televíziós sorozatban játszott.
1966-ban Sheridan egy új televíziós sorozatban vállalt szerepet, a Pistols 'n' Petticoats című western-vígjátékban. A forgatás közben azonban megbetegedett, és máj-és torokrákban halt meg. Éveken át láncdohányos volt, és Cagney megjegyezte önéletrajzában, hogy Sheridannak a rák támadásakor nem volt semmi esélye. Testét elhamvasztották, és hamvait a Los Angeles-i Pines krematórium kápolnájában tárolták, mígnem 2005-ben végső nyughelyére került a Hollywood Forever temetőben.[3] A Pistols 'n' Petticoats-ot hivatalosan lemondták a halála előtt, ennek ellenére utóbb néhány epizódot mégis sugároztak. Ezek közül legalább egyben szinkronizálták, feltehetőleg azért, mert a rák megtámadta a hangját, és az utolsó részekben már nem jelent meg.
Sheridan háromszor ment férjhez. Egyik férje, a szintén Warner Brothersnél játszó George Brent partnere volt a Honeymoon for Three című filmben.
A filmgyártásban játszott szerepe elismeréseként Ann Sheridannak van egy csillagja a Hollywood Walk Of Fame-en.