Andrew Garfield

KORAI ÉVEK

Andrew Garfield, született Andrew Russel Garfield 1983. augusztus 20-án látta meg a napvilágot az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül is a Kalifornia államban található Los Angeles városában. Édesanyja, leánykori nevén Lynn Hillman az angol Essex városából származik, míg édesapja, Richard Garfield szintén Kalifornia állam szülötte, az ő szülei (Andrew apai nagyszülei) azonban szintén az Egyesült Királyságból származnak. Lynn és Richard fiuk 3 éves korában költöztek vissza az Államokból az észak-európai szigetországba, és Andrew-t a Surrey-megyében található Epsom városában nevelték fel, vallásos elvek szerint: édesapja zsidó származású, így a későbbiekben Andrew saját magára csak „zsidó művész”-ként utalt. Édesapja felmenői mind zsidó származásúak voltak, akik Lengyelországból, Romániából és Oroszországból költöztek Londonba – eredeti családnevük Garfinkel volt.

Andrew szülei közös vállalkozást üzemeltettek: egy jövedelmező, belső építészettel és lakberendezéssel foglalkozó kis üzletet vezettek. Édesanyja emellett oktató volt egy nővér képső iskolában, édesapja pedig a helyi úszóklub, a Guilford City Swimming Club vezető edzője lett. Egy bátyja van, Ben, aki napjainkban NHS orvos a Royal Brompton Kórházban.

Korai éveiben Andrew gimnasztikával, illetve úszással foglalkozott, mindkettőben igen ígéretes tehetségnek bizonyult. Eredeti tervei szerint business irányban akarta folytatni tanulmányait, a színészet iránt „mindössze” 16 éves korában kezdett érdeklődni, amikor egy barátja meggyőzte, hogy csatlakozzon a színház tanulmányokhoz, ugyanis a csoportlétszámból mindösszesen 1 fő hiányzott ahhoz, hogy el lehessen indítani a kurzust.

Tanulmányait először a Banstead-i Prior Preparatory School növendékeként kezdte meg, majd az Ashtead-i City of London Freemen’s School hallgatójaként folytatta, ezt követően pedig a londoni Central School of Speech and Drama, University of London növendékeként fejezte be. Első munkahelye egy Starbucks kávézó volt: itteni karrierje során összesen három különböző üzletben dolgozott, a londoni Golders Green és Hendon negyedek között.

2004-2011: KORAI MUNKÁK ÉS AZ ÁTTÖRÉS

Andrew 9 éves korában kezdett színészetet tanulni: Guilford-ban szerepelt a helyi ifjúsági színház „Bugsy Malone” című előadásában is. Ezt követően Epsom-ban barátja unszolására tanult színészetet, majd Londonban tovább képezte magát a Central School of Speech and Drama hallgatójaként. Miután 2004-ben befejezte tanulmányait, színházi színészettel kezdett foglalkozni. Ugyanebben az évben díjat nyert a Manchester Evening Theatre Award „Best Newcomer” kategóriájában, a Manchester-beli Royal Exchange Theatre-ben színpadra vitt „Kes” című darabban nyújtott alakításáért, 2006-ban pedig ugyanezért a szerepéért az „Outstanding Newcomer Award”-ot vihette haza az Evening Standard Theatre Awards estjéről.

Televíziós debütálására 2005-ben került sor: ekkor jelent meg a Channel 4 csatornán sugárzott „Sugar Rush” című televíziós sorozatban. Először 2007-ben figyelt fel rá a nagyérdemű közönség: ekkor szerepelt a BBC csatorna nagysikerű sorozatában, a „Doctor Who”-ban: a „Daleks in Manhattan” és az „Evolution of the Daleks” című epizódokban volt látható. Később Andrew úgy emlékezett vissza a „Doctor Who”-ban való szereplésére, mint „megtisztelő” lehetőségre. 2007 októberében a Variety magazin őt is megnevezte a „10 Actors to Watch” című listáján.

Az amerikai filmpiacon 2007 novemberében debütált: a „Lions for Lambs” című drámában kapott szerepet, mint egy amerikai egyetemi hallgató, Tom Cruise, Meryl Streep és Robert Redford oldalán. „Egyszerűen csak megtisztelve éreztem magam, hogy ezekkel az emberekkel dolgozhattam egy projekten, bár nem számítok rá, hogy szélesebb körben is ismert leszek majd.” – nyilatkozta 2007-ben a Variety magazinnak. Wesley Morris a The Boston Globe magazin hasábjain írt kritikájában úgy jellemezte Andrew alakítását, mint „készséges boxzsák a film ütéseihez”.

2007 novemberében a Channel 4 új drámasorozatában, a „Boy A”-ben alakított egy megrögzött gyilkost, aki börtönbüntetése letöltését követően próbál új életet kezdeni. Alakításáért díjra jelölték a 2008-as BAFTA Award-on, „A legjobb színész” kategóriában. Amy Biancolli, a Houston Chronicle újságírója így írt róla: „Andrew Garfield alakításának intellektualitásához és érzékenységéhez kérdés sem fér”. 2008-ban kisebb szerepet kapott a „The Other Boleyn Girl” című romantikus drámában, a Berlin Film Fesztiválon pedig a szezon egyik csillagának titulálták. 2009-ben mellékszerepeket kapott Terry Gillam „The Imaginarium of Doctor Parnassus” című filmjében, és a „Red Riding” című televíziós trilógiában – utóbbi kapcsán Kenneth Turan a Los Angeles Times hasábjain méltatta Andrew kiemelkedő alakítását.

2010-ben Carey Mulligan és Keira Knightley oldalán játszott Mark Romanek „Never Let Me Go” című disztópikus sci-fijében, ami az azonos címet viselő, 2005-ös Kazuo Ishiguro regény filmes adaptációjaként került a filmvásznakra. Ahogy Andrew később fogalmazott, a „Never Let Me Go”-ban játszani „egy valóra vált álom” volt számára, karaktere megformálását pedig elemi erejűként jellemezte, aminek során olyan energiákat tudott szabadjára engedni, ami szerinte „minden emberben benne rejlenek, de nem mindenkinek van lehetősége megélni őket”. 2010-ben alakítását díjjal jutalmazták a Saturn Award-on, Scott Bowles pedig az USA Today-ben a film „valódi felfedezettjeként” jellemezte Andrew-t.

Ugyanebben az évben főszerepet kapott a „The Social Network” című drámában, Jesse Eisenberg oldalán: a történet a Facebook alapítóinak történetét dolgozza fel. Az általa megformált karakter kapcsán Andrew így nyilatkozott: „Senki nem tudja, ki az az Eduardo Saverin, én sem. Természetesen a tény, hogy ő is egy élő ember, aki köztünk lélegzik valahol a Földön, egészen más megközelítésbe helyezte számomra a karaktert, mivel sokkal nagyobb felelősséget éreztem érte.”. Habár Andrew-t eredetileg Mark Zuckerberg megformálására hallgatták meg, a rendező érzelmes alakítása miatt később Saverin szerepére választotta ki. Alakítását több kritikus is méltatta, és egyre szélesebb körben lett elismert mind a kritikusok, mind a nézők körében, valamint számos neves díj jelölést zsebelt be. A BBC újságírója, Mark Kermode véleménye szerint Andrew-t méltatlanul nem jelölték Oscar-díjra az alakításáért: „mindenki tudja, hogy ő az egyik legjobb dolog a „The Social Network”-ben” – írta. „Érdemes fél szemünket mindig Andrew Garfield-on tartanunk – észveszejtően jó, a lelke egy egyébként lelketlen filmnek” – írja a Rolling Stone.

2012-2016: „A CSODÁLATOS PÓKEMBER” ÉS NEMZETKÖZI ELISMERÉS

2012-ben Andrew szerepet kapott a Marc Webb által rendezett „A csodálatos Pókember” című filmben, mint Pókember / Peter Parker, Emma Stone színésznő oldalán. A szereppel kapcsolatban Andrew úgy fogalmazott, hogy igazi kihívásnak élte meg, hogy egyszerre legyen „autentikus” és „újszerű”, mint Pókember. Elmesélése alapján Peter Parker karakterével nagymértékben tud azonosulni, Pókember pedig egész kisgyermekkorát végig kísérte. A szerep kedvéért kimerítően tanulmányozta atléták és pókok mozgáskultúráját is, és próbálta minél pontosabban elsajátítani őket, valamint jóga és pilates órákon vett részt. A film összesen 752.216.557 dolláros bevételt hozott, Andrew alakítása pedig széleskörű ismertséget hozott számára, számos kritikus elismerően nyilatkozott róla.

2012 márciusában debütált a Broadway-en, mint Biff Loman a „Death of a Salesman” című darabban. Alakításáért Tony-díjra jelölték, a „Best Featured Actor in a Play” kategóriában. Két évvel később Andrew volt a házigazdája a „Saturday Night Live” egyik adásának, és feltűnt a „We Exist” című számhoz forgatott videoklipben is, amiben egy transznemű nőt alakított. Szintén 2014-ben produceri és színészi munkát vállalt a „99 Homes” című független drámában, valamint újra magára öltötte Pókember ruháját „A csodálatos Pókember 2.” című filmben. A Sony és a Marvel Studios megegyezését követően Pókember belépett a Marvel Cinematic Universe világába, a szerepet pedig Tom Holland vette át Andrew-tól. Andrew alakítása azonban nem merült a feledés homályába: azon túl, hogy meghatározó alakítása rajongók ezreinek szívébe lopta be magát, Yuri M. Marusik és Alireza Zamai pókkutatók, Andrew tiszteletére utána neveztek el egy újonnan felfedezett pókfajt, Pritha garfieldi-nek.

Egy éves szünetet követően, Andrew visszatért a filmvásznakra: Martin Scorsese „Silence” és Mel Gibson „Hacksaw Ridge” című filmjeiben játszott főszerepet. Habár a „Silence” nem kapott olyan kritikai elismerést, mint amiben a készítők bíztak, és az össz bevétele sem haladta meg az 50 millió dollárt, a „Hacksaw Ridge” már elsöprő sikert aratott, nemzetközi szinten több, mint 175.3 millió dolláros bevételt hozva a készítőknek. Alakításáért, életében először jelölték az Oscar díjátadón, „A legjobb színész” kategóriában.

2017-NAPJAINKIG: MEGALAPOZOTT KARRIER

2017 áprilisától augusztusig a londoni Nemzeti Színház színpadán alakította Prior Walter karakterét, a Tony Kushner nevével fémjelzett „Angels in America” című darabban – később a produkció a National Theatre Live keretein belül nemzetközi szinten is közvetítésre került. Munkáját a Laurence Olivier Award keretein belül jelölték a „Legjobb színész” kategóriában.

Ugyanebben az évben jelent meg a főszereplésével forgatott „Breathe” című életrajzi film, amiben Robin Cavendish, polio miatt lebénult aktivistát alakította. A film vegyes fogadtatásban részesült.
2018 márciusában újra Prior Walter bőrébe bújt az „Angels in America” színpadi verziójában a Neil Simon Theatre színpadán: alakítását Tony-díjjal jutalmazták a „Best Actor in a Play” kategóriában.

A 2018-as Cannes-i Film Fesztiválon került bemutatásra a fiatal színész új filmje, a David Robert Mitchell által rendezett neo-noir produkció, az „Under the Silver Lake”. Ezt követően Gia Coppola „Mainstream” című drámájában alakított, Maya Hawke és Jason Schwartzman oldalán, aminek premierjére a 2020-as Velencei Film Fesztiválon került sor.

A 2021-es Toronto-i Film Fesztiválon mutatták be az Andrew Garfield és Jessica Chastain főszereplésével forgatott „The Eyes of Tammy Faye” című dráma, ami Tammy Faye és Jim Bakker teleevangélisták életét történetét dolgozta fel. Ugyanebben az évben Andrew alakította Lin-Manuel Miranda „Tick, Tick…Boom!” című filmjében Jonathan Larson karakterét, Vanessa Hudgens oldalán. A szerepre való felkészülés során Andrew teljeskörű vokális és zenei képzésen esett át, mivel korábban soha nem foglalkozott hivatásos szinten sem zenével, sem énekléssel. A film a Netflix kínálatában jelent meg 2021-ben. Alakítását a Golden Globe Award-ob díjjal jutalmazták a „Best Actor in a Motion Picture Musical or Comedy” kategóriában, valamint díjra jelölték az Oscar Gálán a „Legjobb színész” kategóriában. A többszörös, nyilvános tagadás ellenére Andrew is visszatért a „Pókember: Nincs hazaút” című filmben, Tom Holland és Tobey Maguire Pókember alakításai mellett. Andrew a forgatási munkát igazán örömteliként jellemezte, valamint elmondása szerint ezzel le tudta zárni az ő általa megformált Pókember történetét. Később, egy 2024-es Esquire magazinnak adott interjúban elmondta, hogy hajlandó lenne újra visszatérni Pókemberként, ha „az helyesnek érződne”.

2022-ben ő is helyet kapott a Time magazin évi, a világ top 100 legbefolyásosabb embere listáján. Ezt követően szerepelt Dustin Lance Black „Under the Banner of Heaven” című minisorozatában. Alakításáért Emmy-díjra jelölték.

Egy rövid szünetet követően, 2024-ben tért vissza a mozivásznakra, Florence Pugh oldalán: a John Crowley rendezte „We Live in Time” című romantikus drámában játszottak főszerepet. Emellett szerepet kapott Julia Roberts mellett a Luca Guadagnino rendezésében készülő „After the Hunt” című filmben, és szerepelni fog a „The Magic Faraway Tree” című filmben.

ÉRDEKKÉPVISELET

2011-ben Andrew lett a Worldwide Orphans Foundation sport nagykövete.

2023 októberében ő is aláírta az Artists4Ceasefire alapítvány, Joe Biden amerikai elnöknek címzett levelét, amiben azonnali tűzszünet elrendelésére kérik az elnököt a 2023-as Izrael-Hamas háborúban.

MAGÁNÉLETE

Habár zsidóként identifikálja magát, Andrew mégis szívesebben hivatkozik magára „agnosztikus panteistaként”. A „Silence” című produkcióra való felkészülése során részt vett a Spiritual Exercises of Ignatius of Loyola elnevezésű gyakorlaton, amiről után úgy nyilatkozott, hogy meglepő módon a felkészülése során ő is beleszeretett Jézus Krisztusba.

Kettős állampolgár: az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok állampolgára is. 2009-ben ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy mindkét országban egyaránt otthon érzi magát, és rendkívüli módon élvezi a kevert kulturális élményeket. Később, 2019-ben már így fogalmazott: „Sokkal inkább tartom magam zsidónak, mint bármi másnak a világon…Kétpólósú kapcsolatom van mindkét országgal, habár korábban rendkívül büszke voltam rá, hogy mindkét nemzet útlevelével rendelkezem. Mostanság már nem vagyok ilyen büszke.”. Elsődleges lakhelye Londonban, a Hampstead Heath közelében található, és elsősorban Angliát tartja otthonának, mivel itt él a családja és a legtöbb barátja is.

Habár a színész szívesen ad munkájával kapcsolatban indetjúkat, magánéletét féltve őrzi a nyilvánosság szemei elől. 2011-ben kezdett randevúzni Emma Stone-nel, akivel ekkortájt játszott együtt „A csodálatos Pókember” című filmben. A rossz nyelvek szerint 2015-ben került sor szakításukra, ezt azonban egyikük sem erősítette meg nyilvánosan (Emma azóta férjnél van, párja Dave McCary, amerikai komikus). Szexualitásával kapcsolatban Andrew így nyilatkozott: „habár heteroszexuálisnak tartom magam, minden, a jövőben bennem potenciálisan megszülető impulzus felé nyitottsággal fordulok”.

Édesanyja hasnyálmirigy rákban hunyt el, amikor a színész a „The Eyes of Tammy Faye” című filmet forgatta. Feszített munkatempója ellenére Andrew haza tudott utazni, hogy édesanyjával és a családjával legyen az utolsó időszakban.

2025 februárjában röppentek fel először a hírek, hogy Andrew és Monica Barbaro, az "A Complete Unkonwn" című film színésznője randevúznak, miután többször is lencsevégre kapták őket ketttesben, Londonban. Az akkori hírek szerint a két sztár nagyon lazán kezelik a kapcsolatukat, nem akarnak elsietni semmit, és "csak élvezik egymás társaságát". Az ezt követő időszakban több rendezvényen is pózoltak együtt a kameráknak, illetve néhány alkalommal a paparazzik is lencsevégre kapták őket kettesben, bevásárlás közben, vagy különböző rendezvények során.

Andrew Garfield életrajzát a Wikipédia és egyéb portálok írásai alapján fordította, megfogalmazta és megformázta: Pavia.
A szöveg részben- vagy egészben való másolása a szerző megkérdezése nélkül tilos!
Utoljára frissítve: 2025.03.23.

FILMEK

TELEVÍZIÓS MŰSOROK

SZÍNHÁZI SZEREPEK

"VENDÉGSZEREPLÉSEK"