"Just because we don't talk doesn't mean I don't think about you. I'm just trying to distance myself because I know I can't have you."
Több fandomhoz is tartozom, úgy érzem, de a szívemhez legközelebb a BIGBANG és a 2PM áll. Velük kezdtem és nekik köszönhetek egy csomó mindent. Ők a mindeneim, nélkülük nem is lennék az, aki vagyok. Nehezen viselem, ha bántják őket, de tűrnöm kell. Taeyang az ultimate biasom.
Utálom azokat, akik divatból mondják magukat kpopernek. És az olyanokat is, akik havonta váltogatják a biasaikat, a kedvenc bandájukat. És azoktól is rosszul vagyok, akik kipécéznek egy embert a "kedvenc" csapatukban és őt nem szeretik, mert épp nem tetszik nekik a haja. Bitch, lőjétek le magatokat.
I believe that people are inherently evil.
I love spending money on books.
I'm in love with someone who doesn't know I exist.
I'll never stop loving kpop.
I dwell on dreams.
I hate reality.
I want to be loved but I'm afraid of letting anyone get close to me.
I just want to live.
I don't give up!
Lehet, hogy nem vagyok olyan lány, akit minden fiú akar... De olyan sem, aki már a legtöbbjüknek megvolt!
"Egy K-popper nem egy átlagos rajongó, a K-popper egy klán tagja, ahol hierarchia van, szabályok, rendszer és őrület. Csak meg kell hallgatni, mit művelnek a rajongók egy koncerten, ilyet nem látsz Európában... Elképesztő hátborzongató érzés nézni is, nem hogy élőben átélni, amikor tízezer ember egyetlen hangba összeolvadva, a koncert meghatározott elemeinél az előadó nevét vagy a dalszöveg részletét kántálják, mint egy ősi vallás templomában a szent varázslatot. Félelmetes, libabőrözős érzés lehet ez az előadónak is. Összehangoltan, összekovácsolva működik együtt több ezer ember, akik nem ismerik egymást, mégis eggyé válnak a zene, az előadó hatására."
