Ezért lesz egyre zöldebb az óceán – Mit üzen nekünk a bolygó vizeinek új színe?

Világszerte sokaknak feltűnt, hogy a korábbi kék szín lassan a múlté lesz – egyre zöldül az óceán színe. Mi áll ennek a jelenségnek a hátterében? Veszélyes-e az élővilágra? Most kiderül!

hirdetés

Az óceán egyre zöldül – ezt a tényt közölte a Nature tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány. A Reader's Digest utánajárt, hogy mi áll ennek a változásnak a hátterében, és megszólaltatta az az Ocean Conservancy tudományos igazgatóhelyettesét, Chris Robbinst az ügyben.

Miért zöldül az óceán?

Az óceán színének változása mögött az áll, hogy egyre több fitoplankton (mikroszkopikus alga) található a felső vízrétegekben. Eezek a parányi élőlények klorofillt tartalmaznak, ami elnyeli a kék és vörös fényt, ezért tűnik zöldnek a víz. A Nature magazinban megjelent tanulmány szerint jelentős zöldülés tapasztalható az elmúlt két évtizedben, és ez a jelenség az óceánok mintegy 41%-át érinti. Ez a változás kiemelkedően jellemző az Egyenlítő közelében, ahol népszerű nyaralóövezetek helyezkednek el.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása felmelegíti az óceánt, ami élesebb hőmérséklet-különbséget eredményez, és ez rétegződéshez vezet

– nyilatkozta Robbins.

Magyarázata értelmében egy melegebb, kevésbé sós réteg helyezkedik el a hidegebb, sósabb vízréteg felett, ami megakadályozza, hogy a mélyből tápanyagok jussanak a felszíni vízrétegbe. A kevesebb tápanyagnak köszönhetően a felszíni rétegben élő fitoplankton fajok közül előnyös helyzetbe kerülhetnek olyanok, melyek a felszín közelében összegyűlnek, így zöldebbé teszik az óceán színét.

Veszélyes az emberre?

Nincs arra utaló jel, hogy a fitoplankton szaporodása, amely ezt a zöld hatást okozza, káros lenne

– nyugtat meg Chris Robbins, ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott körülmények kedvezőek lehetnek a káros algavirágzásoknak – például az úgynevezett vörös dagály elszaporodásának.

A vörös dagály a páncélos ostoros algák elburjánzása, amely a többi tengeri élőlény szervezetében oxigénhiányt okoz. A jelenség igen ritka, a 18. század vége óta kéttucatnyinál alig több esetet jegyeztek fel.

Káros a tengeri élővilágra?

A tudósok még vizsgálják, hogy ennek a változásnak milyen hatása van a halakra és más tengeri élőlényekre. Robbins szerint egyes fajok számára ártalmas, másoknak ezzel szemben kedvező. Egy dolog azonban biztos: a zöldülés annak a jele, hogy az ökoszisztéma változik – és ez átalakíthatja a táplálékláncot is. Ennek értelmében az sem kizárt, hogy egyes fajok eltűnnek majd, mások pedig túlszaporodnak.

Fontos megjegyezni továbbá, hogy amennyiben a (fogyasztási céllal) keresett halfajok nem találnak maguknak megfelelő táplálékot, úgy akár tengeri élelmiszerhiány is felmerülhet a piacon. A tudósok aggódnak, mivel a zöldülést okozó üvegházhatású gázok megváltoztathatják az óceán kémiai, fizikai és biológiai egyensúlyát. Ez azért is kardinális kérdés, mivel a változások oxigénhiányhoz vezethetnek, ami pedig létfontosságú a tengeri élőlények túlélésének szempontjából.

Hogyan tovább?

Az óceán színe fontos jelzőrendszer: a kutatók kiemelt figyelmet szentelnek neki – műholdas kapcsolattal folyamatosan figyelemmel követik a változásokat. A NASA 2024-ben állította pályára a a PACE elnevezésű műholdat, aminek elsődleges feladata az óceánok színének nyomon követése.

Amennyiben szeretnénk a folyamatot visszafordítani vagy megállítani, Robbins szerint a kulcsfontosságú első lépés az lenne, ha tiszta energiára cserélnénk a jelenleg használt fosszilis tüzelőanyagokat. Mivel ezt a jelenséget jelenleg is vizsgálják a tudósok, korai lenne jóslatokba bocsátkozni – az első és legfontosabb, hogy pontos képet kapjunk a változásokról és azok rövid-, illetve hosszútávú hatásairól.

hirdetés