Lady Gaga: „Ha nem énekelek, zavarba jövök!”

Hogy kicsoda Lady Gaga? Szupersztár, díva, divatdiktátor, szuperhős. De mi történik akkor, amikor – a maszkot levetve – magáról kell mesélnie? És mi van, ha gyűlölködéssel találkozik? Tényleg képes zavarba jönni? Úgy tűnik, igen!

hirdetés

Bravo: Az oké, hogy mindig is híres akartál lenni. De azt is gondoltad, hogy ennyire ismert leszel?

Gaga: Álmodoztam róla, hogy sokan imádnak majd, de azért azt nem hittem volna, hogy ennyi rajongóm lesz. Akárhová megyek, mindig sikítoznak, lassan már meg sem tudok szólalni úgy, hogy valaki el ne üvöltse, mennyire szeret. És az jó, én is imádom a rajongóimat.

Bravo: De az a sok rajongó sok gyűlölködővel is jár...

Gaga: Ez így van, de azt hiszem, mindenkinek joga van kimutatni a szeretetét és a gyűlöletét is. Ezzel nincs bajom. Csak azokat nem szeretem, akik csupán azért gyűlölnek, mert híres vagyok. Sajnos belőlük van több. Ha valakinek nem jön be a stílusom, vagy a zeném, azzal semmi gond: biztos más stílusa van, mást szeret. Az emberek különbözőek. De az értelmetlen gyűlölködés teljesen kiborít.

Bravo: Tulajdonképpen provokálod is őket az öltözékeiddel és a kijelentéseiddel.

Gaga: Nem akarok középszerű lenni. És aki nem akar középszerű lenni, az egyértelműen provokatív is. Oké, tény, hogy én még rá is dobok egy lapáttal néha, de tulajdonképpen én csak magamat adom, így tiszta a lelkiismeretem. Az életben is őrült vagyok, de azért persze van egy olyan oldalam is, amit nem mutatok meg senkinek. Szerintem ez nem a show része.

Bravo: Csak azt ne mond, hogy legbelül tulajdonképpen egy szeretni való kislány vagy...

Gaga: Kislány? Ugyan már! Hús-vér nő vagyok, akinek borzasztóan nagy szüksége van a szeretetre. Én tulajdonképpen szeretetből élek, az az én üzemanyagom. Meg persze érzékeny is vagyok, és igenis zavarba lehet hozni bizonyos dolgokkal.

Bravo: Mesélj! Vagy ezt is megtartod inkább magadnak?

Gaga: Végül is... amikor például interjút adok, akkor eléggé zavarba jövök.

Bravo: Miért? Nem szeretsz magadról mesélni?

Gaga: Nem arról van szó... Szeretek jókat beszélgetni az emberekkel, de igazából akkor vagyok elememben, amikor a színpadon állok és énekelek. Olyankor sebezhetetlennek érzem magam, egy igati szuperhősnek. Amikor másról van szó, úgy érzem, mintha lekerült volna rólam a páncél, és nem lenne semmi, ami megvéd. Miközben tényleg semmi sem történik, csak magamat kell adnom, mindenféle körítés nélkül.

Bravo: Sokkal könnyebben meg lehet bántani téged egy ártatlan beszélgetés során?

Gaga: Amikor interneten olvasom a pocskondiázó kommenteket, nem húzom fel magam rajtuk annyira. Tudom, hogy sokan tényleg csak azért csinálják, mert nincs jobb dolguk, és arctalanul bármit megtehetnek. Amikor viszont beszélgetek valakivel, és a szemembe mondja, mennyire gáz az, amit csinálok, elfogadom ugyan, de azért benem marad a tüske. Jobban fáj, amikor valaki olyan mondja, aki fontos nekem. Úgy érzem, megbántom őket valamivel.

Bravo: Nem lehet, hogy csak azért mondanak rád valami negatívat, mert irigyek?

Gaga: Előfordul az is – szerencsére elég ritkán. Nem szeretem cserben hagyni az embereket, ilyenkor pedig valamiért úgy érzem, azt teszem. Lehet, hogy bennem van a hiba, és nem kellene törődnöm ilyesmikkel. De képtelen vagyok nem foglalkozni azokkal, akik fontosak nekem. A rajongóim és a barátaim pedig a legfontosabbak a világon!

hirdetés