Mi az a DotCom buborék, és mit lehet tanulni belőle?

Megosztás

2021. július 13. 22:10   |   

A DotCom buborékot szokás internetbuborékként is emlegetni. Az évezred végén indult, a 2000-es években pukkant ki, sok befektető bánta. Nézzük, hogy mi vezetett ide!

hirdetés

Nem árt az óvatosság!

Ahogyan az internet is jó pár évvel később hódította meg a világot, úgy könnyen lehet, hogy a ma népszerű dolgokkal is ez lesz a helyzet. Érdemes ezen “dolgok” alatt gondolni a kriptovalutákra, a mesterséges intelligenciára, a technológiai részvényekre, a zöld energiára vagy éppen az űrutazásra.

Megeshet, hogy a jövő valóban az imént felsoroltakról fog szólni, ám hogy ez valóban így lesz-e, s milyen mértékben, az kérdéses. Mielőtt felvásárolnád a legdivatosabb technológiai részvényeket, nem árt, ha elolvasod Szendrei Ádám pénzügyi tanácsadással kapcsolatos írását!

Mi az a buborék?

Piaci buborék akkor alakul ki, amikor valaminek azért nő az ára, mert a lakosság úgy véli, hogy tovább fog nőni. Ez lehet ingatlan, arany, részvény vagy akár egy plüssfigura is, egyszóval tényleg bármi.

Ahogyan nő az ár, egyre többen ülnek fel erre a vonatra, és hiszik azt, hogy abból a dologból meg fognak gazdagodni. Az újonnan beszállók tovább hergelik az ár emelkedését, mígnem a buborék egyszer csak váratlanul kipukkad.

Így alakult ki a DotCom lufi

A 90-es években az Egyesült Államok lakosságának alig több mint 2 százaléka fért hozzá az internethez. Drága volt, nem is volt egyszerű használni, és a hasznossága kapcsán is voltak még hiányosságok. Az első webböngésző képes volt már képeket is megjeleníteni, az egér pedig tovább növelte a netezők kényelmét.

Az első netes cégek között volt az Amazon, de sok, azóta már csődöt mondott vállalkozás indult ekkor el, számos közösségi média felülettel.

1995-ben jelent meg a Netscape, ami egy modernebb böngésző volt. A veszteségesség ellenére magas árral jelentek meg a részvénypiacon. Első nap duplázódott a részvény ára, így más cégek is a tőzsdére mentek, sok olyan, amelyik egyáltalán nem termelt nyereséget. Az online cégeket weboldaluk látogatottsága alapján kezdtek el árazni. Azt nem is vették figyelembe, hogy hányan vásárolnak az adott site-on.

Így durrant ki a lufi

Az első lépés az volt, hogy a FED kamatot emelt. A bennfentes információkkal rendelkezők eladták a részvényeiket, a cég bevételei pedig nem a befektetők szája íze szerint alakult. A befektetőknek volt miért aggódniuk, mert a cégek nem lettek nyereségesek, beáramló tőke híján pedig nem volt biztosított a fennmaradásuk. Néhány év alatt a Nasdaq index közel 78%-ot zuhant a csúcshoz képest.

A Netscape teljesen eltűnt azt követően, hogy megjelent az Internet Explorer, mivel az teljesen elvette a piaci részesedését.

Mi a tanulság?

A legfőbb tanulság az, hogy ne fektesd buborékba a pénzed. A technológiai újdonságok esetében vedd figyelembe, hogy lehet, hogy éveket vagy akár évtizedeket kell várni arra, hogy a koncepció valóban berobbanjon.

Érdemes nem a buborékba, hanem azon iparágakba fektetni, amelyek nyerni tudnak az új technológia következtében. Ne számíts azonban gyors megtérülésre!

hirdetés