Tinédzserkorában fojtogatták, Paris Hilton most beszélt róla először

A milliárdos örökösnőt egy időben bántalmazták, most elmesélte, hogyan történt.

hirdetés

Paris Hilton korábban már beharangozta hamarosan megjelenő dokumentumfilmjét, amelynek előzetesében arról is szó esett, hogy gyerekkorában érte egy trauma, amelyről nagyon sokáig nem mert beszélni. 

Most a People magazinnak hajlandó volt elmesélni, mi történt vele. 

A dolog úgy kezdődött, hogy Paris tinédzserkorában rendszeresen elszökött otthonról, és bulizni ment:

Nagyon könnyű volt kislisszolni és klubokba meg partikba menni. A szüleim annyira szigorúak voltak, hogy ez lázadásra késztetett engem. Azzal büntettek, hogy elvették a telefonom vagy a bankkártyám, de egyáltalán nem volt hatása. Ezek után is elszökdöstem. 

- mondta Paris. A szülei végül megelégelték az akkor 17 éves lányuk életmódját, és több, viselkedési zavaros gyerekek számára fenntartott intézetbe is elküldték. Az utolsó a Provo Canyon School volt, ahol Hilton 11 hónapot töltött. 

Embed from Getty Images

Ahogy megérkeztem, tudtam, hogy ez rosszabb lesz, mint bárhol máshol. Egy iskolának kellett volna lennie, de az órák egyáltalán nem voltak lényegesek ott. Attól a pillanattól kezdve, ahogy felkeltem addig, hogy este lefeküdtem, folyamatosan ordibáltak az arcomba, kiabáltak rám. 

Hilton szerint a fizikai erőszak is mindennapos volt a helyen:

Az ott dolgozók borzalmas dolgokat mondtak. Elérték, hogy folyamatosan rosszul érezzem magam, piszkáltak. Szerintem az volt a céljuk, hogy megtörjenek. Fizikailag is erőszakosak voltak, megütöttek, fojtogattak minket. Félelmet akartak nevelni a gyerekekbe, hogy aztán ne merjünk engedetlenek lenni. 

Az örökösnő korábbi osztálytársai is szerepelnek a filmben, akik hasonló dolgokat meséltek az iskoláról, és hozzátették, gyakran beléjük erőltettek gyógyszereket és megvonásokkal tartották vissza őket. 

Embed from Getty Images

Hilton egyszer egyik társának elárulta, hogy meg akar szökni, ám amikor kiderült, az ott dolgozók magánzárkába csukták. Szüleinek sem tudta jelezni, hogy mekkora baj van:

Nem igazán tudtam kapcsolatba kerülni a családommal, talán egyszer 2-3 havonta. El voltunk vágva a külvilágtól. Amikor egyszer megpróbáltam elmondani nekik, akkora bajba kerültem, hogy túlságosan féltem újra szóba hozni. Elvették tőlünk a telefont, vagy összetépték a leveleinket. Azt mondták 'senki sem fog hinni nektek.' A dolgozók azt mondták a szülőknek, hogy a gyerekeik hazudnak. Szóval a szüleimnek fogalma sem volt arról, mi megy ott.

Végül, amikor 1999-ben, 18 éves korában elhagyta az intézetet, elmondása szerint örült, hogy véget ért a rémálom, és nem akart róla többet beszélni. 20 évvel később, a dokumentumfilm kapcsán mesélte csak el a történteket. 

Paris állítása szerint nem tervezi, hogy jogi lépéseket tesz az intézet ellen (az iskola 2000-ben új tulajdonost kapott, ezért az intézmény képviselője úgy nyilatkozott, nem tudnak reagálni a korábbi rendszer bánásmódjára). Az örökösnő célja az, hogy fényt derítsen az ehhez hasonló intézményekben történő visszaélésekre.

Embed from Getty Images

Azt szeretném, hogy ezeket a helyeket bezárják. Szeretném, hogy felelősségre vonják őket, szeretnék az ott lévő gyerekeknek, és azoknak a felnőtteknek a szócsöve lenni, akik hasonló helyzetbe kerültek. Azt akarom, hogy ez véget érjen, és ennek érdekében bármit megteszek. 

- mesélte. 

A This Is Paris az örökösnő YouTube csatornáján, szeptember 14-én debütál.

via People

hirdetés