Híres naplók nyomában

A naplóírás mindig is népszerű elfoglaltság volt - korábban inkább papírformában öltött testett, manapság viszont sokan az interneten vezetett blogokat részesítik előnyben. A cél még mindig ugyanaz: önmagunk kifejezése, napjaink, legbelsőbb gondolataink, örömeink és bánataink megörökítése.

hirdetés

Mindenki ismeri a Bridget Jones naplója című népszerű könyvet és a megfilmesített változatát, amelyben a címszereplő kiönti a szívét és minden gondolatát, gondját-baját megosztja az olvasóval. De nemcsak kitalált személyek naplóit érdemes elolvasni, hanem hús-vér, mára történelmi jelentőségűvé vált személyiségek írásait is. Ezek közül mutatunk be most négyet.

Anne Frank

Annelies „Anne” Marie Frank (1929 – 1945) a Holokauszt egyik leghíresebb zsidó áldozata, akinek történetét mindenki ismeri a naplójának és tragikus történetének köszönhetően. Anne Frankfurtban, Németországban született, de a nácik hatalomra kerülése után 1933-ban a család Hollandiába költözött és a kislány élete legnagyobb részét Amszterdamban töltötte. 1940-ben a németek megszállták Hollandiát, két évvel később pedig a zsidók üldözése olyan méreteket öltött, hogy a Frank család komoly döntést hozott. Búvóhelyet rendeztek be abban az épületben, ahol Anne apja dolgozott és ezekben a titkos szobákban töltötték a napjaikat, elrejtőzve a külvilág elől.

A rejtekhelyen a tizenhárom éves kislány naplót kezdett vezetni, amelyben őszintén megvallotta minden gondolatát, álmait, problémáit. (Olyan őszintén, hogy sokáig csak cenzúrázva jelent meg, mert az apa kivágta belőle a szexualitással kapcsolatos részeket, valamint azokat, amelyekben Anne erős szavakkal illeti nővérét és édesanyját.)

1944 augusztusában a családot elárulták, majd koncentrációs táborba szállították. Anne és nővére, Margot a Bergen-Belsen-i haláltáborba került, ott hunytak el tífuszben két hónappal a felszabadulás előtt.

Az apa, Otto Frank, az egyetlen túlélő a családból minden erőfeszítését latba vetette, hogy az épségben maradt napló megjelenjen. A The Diary of a Young Girl (Anne Frank naplója) 1947-ben holland, majd 1952-ben angol nyelven jelent meg, ezután számtalan más nyelvre is lefordították. Népszerűségét jelzi, hogy később több színdarab és film készült belőle.

Helen Kellner

Helen Kellner (1880 – 1968) amerikai írónő és politikai aktivista, aki halmozott fogyatékossága ellenére (19 hónapos korában egy betegség szövődményei következtében örök életére megvakult és elveszítette a hallását) aktív és teljes életet élt. Főiskolai diplomát szerzett a Radcliffe College-ban, beutazta a világot, megtanult beszélni, hogy beszédeket tarthasson, szenvedélyesen harcolt a nők és a munkások jogaiért, valamint kiállt olyan nagy port kavart ügyek mellett, mint a születésszabályozás. Tizenkét könyvet, számos esszét, valamint két önéletrajzot is írt. Népszerűségét jelzi, hogy a születésnapján, június 27-én, a Helen Keller Napon nagy ünnepségeket tartanak és megemlékeznek e kivételes asszonyról.

Életéről több film és egy filmsorozat is készült, a magyar közönség pedig A kismadár (The Miracle Worker) című alkotást láthatta 2000-ben. A film a kislány Helen életét és megpróbáltatásait mutatta be, valamint kezdődő barátságát a nevelőnő Anne Sullivannel, aki elsőként tanította meg meg kommunikálni és élete végéig mellette maradt.

Helen naplót vezetett és a huszonegy éves koráig írt jegyzeteiből született meg az 1903-ban megjelent, The Story of My Life című önélettrajza.

Kurt Cobain

Kurt Donald Cobain (1967 – 1994) neve minden zenerajongónak ismerős, hiszen ő volt a mára legendássá vált amerikai grunge banda, a Nirvana énekese, frontembere, dalszerzője és egyik alapító tagja. A második, Nevermind (1991) című album már elhozta a zenekarnak a világhírnevet, Kurt pedig nemzedéke egyik legismertebb és legnépszerűbb szóvivője lett. A mindig is érzékeny természetű művész kényelmetlenül érezte magát a figyelem kereszttüzében, nehezen tudott megbirkózni a hírnév velejáróival és magánéleti problémáival, és részben emiatt is heroinfüggőként, depresszióval és betegségekkel küzdve élte élete utolsó éveit. 1994. április 8-án holtan találták seattle-i otthonában – halálának okaként öngyilkosságot állapítottak meg.

Kurt 1988-ban kezdett el naplót vezetni, meglehetősen rendszertelenül (dátumok nélkül) és egészen 1994-ig, az utolsó római útjáig folytatta. A vastag füzetben őszintén vallott gondolatairól, emellett rajzokkal is kiegészítette az írását.

A Journals című könyv 2002 novemberében jelent meg a Riverhead Books gondozásában és az első helyen debütált a New York Times bestseller listáján. A kiadvány megosztotta a rajongókat, mivel sokan úgy érezték, hogy nem lett volna szabad a közönség elé tárni Kurt bizalmas bejegyzéseit – miközben többen örömmel vették kezükbe, hogy meg többet megtudhassanak a bálványukról.

Che Guevara

Ernesto Che Guevara (1928 – 1967), az argentin forradalmár akkor kezdett el naplót írni, amikor 1950 januárjában első nagyobb utazására indult, amelynek során biciklivel bejárta szülőhazája északi részét. Ezután egészen haláláig napi rendszerességgel és a rá jellemző kegyetlen őszinteséggel megörökítette a gondolatait, tapasztalatait, kalandjait és benyomásait. Naplói közül több nyomtatásban is megjelent, három alapján pedig népszerű filmet is forgattak.

A Motorcycle Diaries (A motoros naplója) Gael García Bernal főszereplésével a Notas de Viaje című könyv alapján készült, amely a huszonhárom éves Ernesto első nagyszabású utazását mutatja be, amelynek során hat hónap alatt beutazta Dél-Amerika több országát egyik legjobb barátjával, Alberto Granadóval. (A film címe félrevezető, mivel valójában a motor alig másfél hónappal az indulás után örökre felmondta a szolgálatot és így különféle közlekedése eszközöket kellett igénybe venniük, valamint sokat gyalogolniuk.)

A Cannes-i Filmfesztiválon is elismert kétrészes életrajzi film, a Che, amelynek főszereplője, Benicio Del Toro a legjobb színésznek járó Arany Pálma-díjat nyerte el, a forradalmár kubai és bolíviai forradalmi hadjáratát megörökítő naplókon alapul – az utóbbi, a Bolivian Diary (Bolíviai napló) befejezetlen maradt, mivel 1967. október 8-án Che fogságba esett és a következő napon kivégezték.

hirdetés