Nem támasztható fel a dinoszauruszok világa

Ugyan korábban sikerült DNS-töredéket kinyerniük egy rég kihalt méhfajból, a tudósok kudarccal jártak.

hirdetés

A Jurassic Park valószínűleg a mese birodalma marad: egy brit tanulmány szerint igen kevés a valószínűsége annak, hogy ősi rovarok kövületéből DNS-t, azaz örökítőanyagot lehessen kinyerni, és annak segítségével az ősi állatvilágot feltámasztani.

Steven Spielberg 1993-as filmjében 130 millió éve borostyánba fagyott ősi szúnyogok maradványaiból vonták ki dinoszauruszok DNS-ét. Egy évvel korábban, 1992-ben kaliforniai tudósok arról számoltak be, hogy örökítőanyagot, DNS-töredéket sikerült kinyerniük egy rég kihalt méhfaj borostyánba zárt kövületéből – emlékeztetett The Daily Mail online kiadása.

A londoni Természettudományi Múzeum kutatói most kopálban – a borostyánnál fiatalabb megkövesedett gyantában – megmaradt rovartesteket vizsgáltak meg újgenerációs DNS-szekvenálási eljárással. A kopál arról ismert, hogy élethűen őrzi meg a rovarokat. A tudósok a DNS-szekvenálás rendkívül érzékeny technikáját használták ahhoz, hogy megállapítsák, megőrződött-e az örökítőanyag a kolumbiai kopálban megkövesedett két fullánk nélküli méhben (Trigonisca ameliae). A két kövület korát szénizotópos vizsgálattal relatívan fiatalnak, 60-10 600 éves közöttinek határozták meg.

„Akár azt is el lehet képzelni, hogy ha egy rovar teljesen és igen gyorsan fullad bele a gyantába, ahol szinte azonnal elpusztul, az segíthet megőrizni a DNS-ét. Ebben a védelmező közegben jobban megmaradhatna az örökítőanyag, mint például a múzeumok levegőn szárított rovarjainak testében” – olvasható a PLoS ONE című tudományos magazinban megjelent tanulmányban.

Ugyanezzel az okfejtéssel magyarázták annak az 1992-ben végzett kaliforniai kutatásnak az eredményét, amely a DNS-felerősítés korabeli eljárásával azonosította a több millió éves borostyánba zárt rovar DNS-ét. Ez a technika azonban tévútra vezetett, mivel a mintát szennyező modern, ép DNS-molekulákat erősíthetett fel. Ezeket értelmezték tévesen ősi, eredeti DNS-ként.

A legmodernebb, „újgenerációs” DNS-szekvenálási technika azért alkalmas az ősi DNS azonosítására, mert ezzel az adott minta minden DNS-molekulájának szekvenciáját meg lehet határozni, és nem valószínű, hogy a mintára akaratlanul rákerült modern, ép DNS-molekulákat fogja felerősíteni. A Természettudományi Múzeum tudósai ezért használták az utóbbi módszert a kopálba zárt rovarok DNS-ének kutatására.

A két tanulmányozott rovarmaradvány egyikéből sem sikerült az eredeti DNS megmaradásának meggyőző bizonyítékára szert tenni. A kutatók szerint ez egyértelműen arra utal, hogy a kopálba zárt rovarok maradványa nem őrzött meg DNS-t. Ezért „igen valószínűtlen”, hogy a kopálnál sokmillió évvel régebbi borostyánkövület ősi, eredeti DNS-t őrizhetett meg.

hirdetés