Nem kell félni a margarintól

Egyes interneten és szóbeszédben terjedő tévhitek szerint a margarin gyakorlatilag műanyag, és legalább olyan káros, mint a nassolnivalók. Cikkünkben a hamis mítoszokat oszlatjuk el.

hirdetés

Előző cikkünkben összefoglaltunk öt olyan ételt és -származékot, melyet nélkülöznünk kellene a mindennapos étrendünkből, s az összeállításban tévesen helyet kapott a margarin is. A vajjal szemben folyó örök „harc” – melyik az egészségesebb és miért, milyen negatív tulajdonságokkal bírnak? –, és a már köztudatba épült tévhitek miatt gyakran keverhetjük a kettő előnyeit és hátrányait, cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat tisztázzuk.

Margaringyártás: régen és most

A köztudatban még mindig az a tény él, hogy a margarin a transz-zsírsavak legegyértelműbb forrása, pedig a modern gyártási technológia révén korántsem úgy készül, ahogyan korábban.

Régebben a margarin-előállítás során magas hőmérsékleten kezelték, majd hidrogénnel telítették az alapanyagokat, így a káros zsírsavak mennyisége akár a tíz százalékot is meghaladhatta. A ma is kapható „utódja” viszont a hidrogénezést elhagyva természetes összetevőkből épül fel, mint a kókusz- vagy pálmazsír, továbbá növényi olajok felhasználásával kerül a hűtőbe az a margarin, amit mi is ismerünk.

Tény és való, hogy korábban az elkészítés során használt hidrogénezés miatt transz-zsírsavakban gazdag termékek kerültek a boltok polcaira, de manapság a zsírkeményítés műveletét elhagyják, így telítetlen zsírsavakban gazdag margarinokat vásárolhatunk. Ezek mértéke leginkább az árfekvéstől és megjelöléstől (pl. light margarin) is függ –, de a vajjal és a korábban gyártott margarinokkal ellentétben elenyésző, egy-két százalékos mértékben tartalmaznak csupán transz-zsírsavakat.

Mi a helyzet a diétával?

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány szerint, ha ezeket a zsírsavakat teljesen mellőzni lehetne a mindennapos étrendből, akár évi ezer ember halálát lehetne megelőzni. Drasztikus túlzásokba azonban nem kell esni emiatt; a koleszterinszint és a fogyókúra miatt aggódók is fellélegezhetnek: Barna Lajosné Éva dietetikus szerint nem kell megvonni magunktól sem a vajat, sem a margarint – mindegy, melyiket választjuk az étkezésekhez, a fő, hogy ne vigyük túlzásba a fogyasztásukat: a mértékletesség betartásával egészségkárosító hatás egyiknél sem jelentkezik, ajánlottabb viszont az utóbbi fogyasztása, hiszen számos pozitív hatást gyakorol a szervezetünkre. De mik is ezek?

A margarin fő alapanyagai, a növényi olajok olyan esszenciális zsírok hordozói (például omega-3 és -6), amelyek segédkeznek a látásban és az idegrendszer megfelelő működésében is.

A többszörösen telítetlen zsírsavakkal kapcsolatban számos mítosz alakult ki: emeli a koleszterinszintet vagy sem? Megnyugodhatunk: összetételeinek köszönhetően segítenek csökkenteni azt, akár 10-15 százalékkal is, ezzel pedig arányosan csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is.

A túlsúlyosság egyre gyakrabban fordul elő a népesség között: alacsonyabb kalóriatartalma miatt fogyasztása javasoltabb, mint az állati zsírból készült „vetélytársáé”, ugyanis több száz kalória köztük a különbség.

hirdetés