Színházi világnap: a drámapedagógia is választ adhatna a kamaszok kihívásaira, mégsem kap elég hangsúlyt az iskolákban

Az iskolai drámafoglalkozások a kutatások szerint javítják a kamaszok mentális jóllétét, kommunikációját és együttműködését, Magyarországon mégis nagyon eltérő, mennyire épülnek be a mindennapi oktatásba.

hirdetés

Világszerte március 27-én ünneplik a színház világnapját, amely nemcsak a színházművészet jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a dráma az oktatásban is fontos eszköz lehet. A kutatások szerint az iskolai színházi és drámafoglalkozások javítják a diákok mentális jóllétét, kommunikációját és együttműködését, Magyarországon mégis nagyon eltérő, mennyire kap helyet ez a szemlélet az óvodákban és az iskolákban.

A DICE kutatás több mint ötezer európai diák, köztük magyar 13-16 évesek bevonásával vizsgálta a drámafoglalkozások hatását. Az eredmények szerint azok a tanulók, akik rendszeresen részt vesznek ilyen alkalmakon, könnyebben küzdenek meg a stresszel, empatikusabbak, nyitottabbak, magabiztosabban kommunikálnak, és szívesebben vállalnak szerepet a közösséget érintő ügyekben.

Nem ez az egyetlen kutatás, amely az elmúlt években rámutatott arra, milyen komoly előnyökkel járna, ha a dráma jóval nagyobb hangsúlyt kapna az óvodákban és az iskolákban. Ennek érdekében indította el 2026 elején Drámapedagógiai Központját az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, amely pedagógusokat és segítő szakembereket képez.

A mostani digitalizált és individualizált világban egy erős, hatékony eszköz lehet a pedagógusok kezében, amellyel a közösséget, a kreativitást, az empátiát erősíthetik már az óvodai csoportjukban vagy később, a felsőbb évfolyamokon az iskolában

– mondja Bethlenfalvy Ádám, a Drámapedagógiai Központ vezetője, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnökségi tagja.

Mekkora szerepet kap a drámapedagógia az iskolákban?

A drámát a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek a 7. évfolyamban a kötelező tárgyak, a középiskola 11-12. évfolyamán pedig a választható tantárgyak közé sorolják. Az iskolák a szabad órakeretük terhére más évfolyamokon is beépíthetik a drámaórát, a módszertant pedig más tantárgyak foglalkozásain is használhatják, de nagy különbség van abban, élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Az a hipotézisünk, hogy amikor nagy a nyomás a pedagógusokon, hogy haladjanak a tananyaggal, júniusra végezzenek a tankönyvvel, akkor az alternatív módszerekhez hasonlóan a drámát is kevéssé használják

– fogalmaz Bethlenfalvy Ádám. Szerinte pedig éppen ezek a módszerek tehetnék élvezetesebbé a tanulást, miközben a tizenévesek mentális jóllétét és belső fejlődését is támogatják.

A szakember úgy látja, a drámapedagógia különösen fontos lehet akkor, amikor egy osztályközösség még csak formálódik: segíti az együttműködést, az önkifejezést és azt, hogy a gyerekek merjék kimondani a véleményüket. Ez később abban is szerepet játszhat, hogy könnyebben tudjanak határt húzni vagy nemet mondani kényelmetlen helyzetekben.

Tény, hogy ha egy pedagógus az óráján drámapedagógiai módszereket használ, az plusz feladatot jelent számára. De nemcsak a gyerekek, hanem ő is egészen máshogy dolgozik majd, mint ahogy szokott. Ez felfrissíti a tanításhoz való viszonyát, hiszen nagyobb szerepet kap a saját személyisége, kreativitása, gondolkodása, és közben a saját tanítványait is sokkal jobban megismerheti

– emeli ki, hozzátéve: a dráma így nemcsak a diákok fejlődését segítheti, hanem a pedagógusok számára is eszköz lehet a kiégés elleni küzdelemben.

Bábjáték, papírszínház, storytelling

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Drámapedagógiai Központjának fókuszában a megéléses tanulás, a bábjáték, a storytelling, a szerepbelépésen alapuló dramatikus folyamatok, valamint a dráma és a színház pedagógiai alkalmazásának sokféle formája áll. Ezek a módszerek nem kizárólag drámaórán használhatók, hanem magyar-, történelem-, hittan- vagy akár osztályfőnöki órán is.

Nem feltétlenül kell drámaórát tartani ahhoz, hogy ezeket a módszereket használhassuk, a tantárgyi órákon, nyári táborban, diáknapokon, osztályfőnöki órán is helyük lehet, hiszen a dráma lényege az, hogy megállunk és elmélyedünk emberi történetekben, dramatikus eszközökkel megvizsgálva azokat

– mondja a központ vezetője. A tapasztalat szerint aki részt vesz ilyen foglalkozáson, könnyebben kapcsolódik a tananyaghoz, és nem puszta kötelezettségként éli meg annak elsajátítását.

hirdetés