Ma éppen minek örülsz?

Úgy tűnik, hogy az egyházat nem érinti az a bizonyos rendelet a 25 éven aluliak közfoglalkoztatásával kapcsolatban, úgyhogy juhé, egy évig még biztosan van munkám ismét. Oké, a főnök kiborít néha, de annyira megkönnyebbültem... azért mégis jobb, hogy lassan 23 évesen nem anyám nyakán kell élősködnöm, hanem van saját keresetem.

Hogy eltölthettem egy csodálatos délutánt a legjobb barátnőmmel.

Írtam műr többször,de annak,hogy végre péntek! Meg hogy elkezdtem táncra járni

Szombat van!

Barátnőm reggel idetelefonált, hogy végre megtudták a baba nemét, és kislányt vár, azóta pedig konkrétan nem tudom letörölni az arcomról a vigyort; ezt az örömöt pedig még ez a gusztustalan, trutyi idő sem teheti tönkre. Valamint elméletileg még a mai nap folyamán beugrik az esküvői meghívókkal, szóval eddig ma csak csupa örömhír várt.

Tegnap túlestem a második Anna & The Barbies koncertemen és ASDFGHKL *-* Ilyen energiáékat, mint amit Anna és a banda fel tud szabadítani az emberekben. Hihetetlen! És a legjobban az tetszik benne, hogy kb a 15 éves korosztálytól a 70 évesekig mindegyik képviselteti magát! Szerintem ez sokmindent elmond

Végre van egy normális fülhallgatóm, ami három nap után nem megy tönkre.

Nekem most ettől a Banánevő bébi denevértől emelkedett a mosolyfaktorom
Nézzétek meg, de tényleg

Annak,hogy ma el tudtam jutni fodrászhoz és sikerült levágatnom a hajamat olyanra,mint Marie Fredriksson-é,a Roxette énekenőéjé.

A Napnak.

Még mindig alig tudom elhinni, hogy valószínűleg lesz egy Flying V gitárom. Jövőre kapom meg, mégpedig azért, hogy addig legyen egy kis időm gyakorolni. El sem hiszem, hogy tizenkét hónap múlva talán a kezemben is tarthatom azt a hangszert, amire olyan sok időn keresztül gondolni sem mertem... Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt az egy évet, de addig szorgalmasan folytatom a gitározást

Hogy bent vagyok abban a suliban ahova akartam menni és hogy szombat van

annak, hogy fuckin' 2. helyen vagyok azon a szakon, ahova legjobban be akarok jutni
emellett ugyanebben az iskolában 5. vagyok nyelvi előkészítőn, és 3. általánoson.
és egy másik suliban pedig 9.

Annak, hogy még kiélvezhetem a vasárnap utolsó óráit...

Az élet szép. Bármennyi sz@r dolog is vesz körül, és bármilyen igazságtalan néha... Bármekkora szopóágra is kerültél... Van aki szeret, van akit szerethetsz, van aminek mindennap örülhetsz. Én ennek örülök ma éppen.

Ez fura leírás lesz, mert én magam se tudom, de nagyon örülök annak ,hogy eszembe öltött. Az van ,hogy angolból nem valami fényesen állok és igazából romokba hever az angol tudásom. Általánosba még viszont ment, sőt, én voltam a legjobb angolos az osztályban .Most meg borzalmas vagyok belőle. És igazából nem igazán akartam rajta változtatni egészen a mai napig, mert nem izgatott, hogy mennyire tudtam angolul.
Ám, ma a srác, akibe szerelmes vagyok( magam se gondoltam volna, hogy neki köszönhetem a felvilágosodást) kiderült, hogy emelt szinten akar infóból érettségizni. Azt meg korábban tudtam ,hogy angolból is akar emelten. Ahogy mentem haza felé menet rájöttem, hogy én hozzá képest mennyire rossz vagyok angolból, hol ott régebben ment.
Rájöttem ,hogy miért is tanultam annyira az angolt akkoriba. Mert szerettem volna legalább egy nyelvet valamilyen szinten beszélni. És most ott tartok, hogy holnap megfogom kérni az angol tanárnőt, hogy segíthetne nekem abban, ami miatt nem megy az angol és valamilyen feladat lap vagy amin gyakorolhatok adjon nekem.
És igazából attól vagyok boldog, mert végre van egy biztos célom, amit szeretnék mindenkép elérni. Már korábban is járt ugyan is a fejembe, hogy leakarok tenni egy angol nyelvvizsgát, de most jutott el ahhoz is az agyam ,hogy ahhoz tudnom is kéne valamit. Szóval még talán időben rájöttem erre, hogyha Magyarországon akarok is elhelyezkedni kéne egy nyelv. És ez egyenesen a srác hozta az eszembe. Mivel szinte 13-14 éves önmagamat láttam mikor kérte, kapta a külön lapokat, ami az emelt angolhoz kell. Talán, majd egy nap megtudom köszönni neki.

A jó időnek.

Annak,hogy nekem és az osztálytársaim nagy részének sikerült bekerülni abba a középsuliba,amibe szeretett/szerettem volna.És hozzákapcsolódóan örülök annak is,hogy már kezd csitulni a felvételivel kapcsolatos hisztéria a suliban.(Épp ideje volt már.)

Ahová nagyon szeretnék bekerülni suli, a festő szakon első, a grafika és a szobrász szakon épp csak 1 ponttal lemaradva második vagyok a ranglistán és más iskolákban is elég jó helyen vagyok a rangsorban

hogy a petőfi napok miatt tegnap, meg ma nem volt tanítás és holnap csak 3 óra lesz megtartva