Ma éppen mivel van tele a tököd?

Annyira bírom mikor az egész családban egyedül nekem szólják meg a zenei ízlésemet. Már 7 éve ez megy. Bármit hallgattam: ez szar. Amikor elkezdtem mást hallgatni, akkor megkaptam: miért nem hallgatod azt amit azelőtt? Ehmmm

Újabban megint jöttem bonyodalmas panaszaimmal.
Szóval ma azon húztam fel magam, vagy is inkább ingerelt fel ,hogy anyum egyszerűen nem bír velem. érthetetlen, mi? A lényeg az ,hogy egy új frizurát mutatott, hogy hordhatnám a hajam, nekem pedig annyira nem nyerte el a tetszésemet, erre hozzám vágta a szokásos: akkor légy ronda, legyen az amilyen eddig.
És az a vicc ,hogy jó formán nem is szóltam semmit, mondom magamba: majd csak lenyugszik. És már egyszerűen az agyam megállt attól ,hogy anyámnak komolyan azzal van baja, hogy hogy nézek ki, mi közbe a másik két bátyámmal ennél nagyobb problémái voltak szerintem. És csak fújta,fújta, én meg már sírtam. Mert én mindig is igyekeztem jó lány lenni, hogy velem ne legyen baja. Erre fel az neki a baja, hogy egyszerűen nem úgy törődök magammal, mint szerinte a többi lány. Pedig még pénzt is alig kell rám költeni, mert amúgy állandóan arról papol nekem ,hogy de kevés pénzünk van ,de attól még elvárja, hogy menjek el vásárolni például ruhát. Szóval én igyekeztem a legjobb lenni, erre fel olyan kis piti dolgok miatt akaszkodik rám...nem egocentrikusként mondom, hanem ez tényleg így van ,hogy némely szülő örülne, ha a gyerekével ennyi gond lenne. Legalább is, amit hallottam a korombeliek viselkedéséről.
Aztán mérgembe elmentem bevásárolni, hátha megnyugszik. Mert különben ha én nem állítom le őt, akkor vitatkoznánk most is. Azt reméltem lehiggad. Fenéket. Jobb kedve lett, de még mindig azt magyarázta, hogy milyen előnyökkel jár az, ha másképp csinálom a hajam. De könyörgök...az embernek önmagának kell lennie és bizonyos fokig magának döntenie arról, hogy mi legyen magával. Aztán kibújt a szög a zsákból: Ő lányos lányt szeretne. Ha olyan lennék ,mint a többi. Én viszont nem akarok olyan lenni. Nem akarok ugyanolyan lenni ,mint a többi lány, aki 20 percig áll a tükör előtt meg hetente eljár shopingolni. De mivel anyámnak egyedüli lánya vagyok két fiú után, nyilván azt szerette volna, ha végre azt csinálhat vele, mint a lányos anyukák. és sajnálom ,de én egyszerűen nem szeretnék olyan lenni. Igazából nem szeretnék fiús se lenni, hanem egy visszafogott lány. Meg anyum azt várja el ,hogy változtassak magamon, stílust alakítsak ki. Közben nem vette észre, hogy kialakult, de nyilván nem így képzelte el. én is sajnálom, de egyszerűen nem tudok úgy viselkedni, mint a korombeli lányok. Nálam úgy megy, hogy gyorsan végig csinálom az öltözködést és a tükör előtt levő tevékenységeket, igyekszem önmagamnak látszani, de mégis előnyösen. Abba reménykedek, hogy nem csak én jövök rá ,hogy mibe van anyumnak igaza, hanem abba is, hogy anyám megérti, hogy igazából nekem is van stílusom, csak nem olyan látványos, mint a többi lányé.

Azzal, hogy az élet milyen igazságtalan tud lenni

A tököm tele van már abból, hogy a szüleim minden információt kiadnak rólam az embereknek. Én meg csak pislogok mikor egy olyan mond valamit rólam (amit csak akkor tudna ha jól ismerne) úgy, hogy alig beszéltem vele vagy még szót se váltottunk...

ismerős velem rajzon történt egy olyan, hogy ott volt az orrunk előtt pár tárgy (pl: egy üveg, egy lámpa stb..) és az osztálytársam mellettem ült, és ugyanazt a tárgyat választottuk, hogy lerajzoljuk. EGYSZER néztem rá arra a "rajzra" amit ő oda lefirkantott, és akkor sem azért, hogy lemásoljam. mindketten rajzolunk, és egyszercsak megszólal: te lemásolod a rajzom?! hiába mondtam neki, hogy nem, ő csak leugatott, és durcizott, mint egy kisgyerek, holott idén lesz 17 és amikor egy másik osztálytársam kérte őt, hogy mutassa meg a rajzát, direkt úgy mutatta neki, hogy én ne lássam *taps* *taps* egyszerűen elegem van abból a lányból. szeptember vége óta piszkál

Olyan informatívak a leendő iskolámban, hogy csak na Soha nem mondtak semmit, vagy adtak volna valami leírást arról, hogy milyen tantárgyak lesznek, és azokra milyen füzetek fognak kelleni. Így vásároljon be az ember iskolakezdésre egy tök ismeretlen középiskolába Mondjuk megoldottam, vettem sokat mindenből, azt kész Alig ismerek valakit, éppen csak azt a pár embert akik gólyatáborba ott voltak...Azt se tudom hányan leszünk az osztályban, kit, hogy hívnak, egyáltalán 9. Micsoda vagyunk Illetve még az ofő neme is titok, nemhogy a neve Holnap könyvosztás, legalább az kiderül, hogy mit fogok tanulni az évbe, de a tanárokról se tudok semmit. És akkor én szépen beállítok kedden, azt se fogom tudni hova kell menni évnyitóra, meg semmit, és idegbajt kapok csöndben. Köszöntem a figyelmet. *spontán kiakadás a gólyalét fárasztó aggályairól*

megint én. elegem van a mai fiúkból. csak annyit mondok, hogy "virsli/kolbász/banán" az összes elkezd kuncogni. konkrétan már nem tudnék egy banánt elfogyasztani előttük anélkül, hogy megkérdeznék: na, ízlik a banán? és ezt lassan már a lányok is csinálják.
mindig mondják, hogy ú de meg...ná azt a "bombasztikus" csajt, holott 1. azt se tudja, mi az a szex, 2. hol akar szeretkezni azzal a mini kis p...vel?? és 3. azzal még ráérnek bőven. hiába mondom nekik, hogy még éretlenek hozzá, és a lelki állapotuknak ez nem tesz jót, csak kiröhögnek kösz szépen!
én és a "problémáim"

Tegnap agyf*szt kaptam. Sajnos az irodalom nem sikerült és a tanár megbuktatott év végén. Lefeleltem tegnap kb. 10 körül és az eredményhirdetés 14:40-45 körül volt. Addig meg ott kellet várnom. Már tiszta ideg volt minden vizsgázó és kísérő is. Én szerencsére átmentem, de ettől függetlenül nagyon felk*rta az agyam az iskola szervezetlensége.

Hétfőn írt fészbukon barátnőm. Az a személy aki szülinapomkor hirtelen azt sem tudta mi az a messenger /még csak fizetnie sem kellett volna az üzenetért/ mert egy büdös betűt sem kaptam tőle, holott előző nap piálni hívott el és nagyon is tisztában volt, hogy szülinapom közeleg o.o. Hétfőn meg írt, és még majdhogynem neki állt feljebb, hogy eddig nem jelentkeztem neki o.o Ja, oké. Még csak ma válaszoltam, remélem ebből leszűri a szitut. /kötve hiszem/ Vagy tényleg én reagálom túl ezt az egészet? Egyszer 20 éves az ember és azt hittem megérdemlem a minimális figyelmet és tiszteletet tőle...

+
Már durván le van nőve a festék a hajamról és éppenséggel rohadt csúnya látványt nyújtok ilyen fejjel, de sajnos egy darabig még nem festhetem be a hajam mivel most a bőrgyógyászom kísérletezik a fejbőrömön és meg kell várnom az eredményt.

Kijött a Vixen. Lefordítottam, időzítettem, ráégettem. Hát nem elcseszte a feliratot az égetés? -.-" Jó, online így lesz elérhető, én már nem szenvedek vele. Aki letölti, az gépen meg tudja nézni rendesen. Komolyan mondom, semmi nem jön össze...

A segg hülye diáknavigátoros cicababákkal. Annyira idióták, agyatlanok, hogy az nem igaz.. Nem bírják fölfogni, hogy még nem tudom év közben tudok-e dolgozni, hiszen az órarendemet még mindig homály fedi.. De ezt annyira nem képesek felfogni, lemerem fogadni, hogy szépen írogatják a mínusz ötezereiket majd, mert hogy én nem jelenek meg - pedig el se vállaltam, így volt ez szerdán is. És én szívom meg, ki más. Eszetlen bagázs.

Nem is a tököm van tele hanem inkább csalódott vagyok. Mindenki elfelejtette a szülinapomat (nem ma van). Senkitöl nem kaptam annyit sem, hogy bú. A legjobb barátnömmel aznap még beszéltem is, de semmi. Nem azt akarom, hogy mindenki a nyakamba ugorjon, de azt hiszem megérdemlek annyit, hogy legalább egy üzenetet küldjön. De ha én felejteném el valakiét... Tavaly a barátmöimnek a szülinapomhoz két hónapra jutott eszükbe, hogy hoppá valaki egy évvel megint idösebb lett. A legjobb, hogy a szüleim nem tudták hány éves is lettem

ideges vagyok, mert 1 nap csak 1 vidit lehet feltölteni, én meg többet akarok és türelmetlen vagyok nagyonnnnnnnnn

A drága unokanővéremmel, aki most kitalálta, hogy a férje biztosan megcsalja, és egyfolytában azzal nyúz, hogy kémkedjek utána, meg törjük fel a telefonját a húgommal, hogy láthassa az üzeneteit. Úgy látszik, nála az elképzelhetetlen, hogy leüljön és megbeszélje vele a dolgait, ha valami baja van.

Hihetetlen, hogy Demi Tweetel egyet, majd sorra jönnek a Cow, Fat, Bitch... megjegyzések. Az ilyen embereket úgy pofán rúgnám, de komolyan.

A közelemben lévő lányokkal csak a csili-vili cipellőcskékről meg minden féle-fajta srácról lehet beszélni. Az én életem sosem kerül szóba? De sok dolgot nem tudok, csak fiúknak elmondani. Az osztályom valami förtelmes, eddig nem így vélekedtem róla, de amit egyedül kellett végigszenvednem ezt a nyarat (is), rájöttem, hogy csak kihasználnak arra, hogy elmondjam a házit, segítsek a kottázásban vagy csináljam meg helyettük az osztály projeket, majd nyáron azt hiszik nyugodtan elülök a seggemen, és még a hideg vizet is nekem kell venni, csakhogy a szentséges torkuk ki ne száradjon. Örüljön, hogy nem öntöttem a nyakába!

Ez annyira ismerős. "Mert a többi lány, mert én ennyi idős koromban"..., ugye?

Milyen egyedi emberek vannak Tavaly írtam egy iszonyatosan hosszú véleményt az egyik kedvenc énekesemről, hát persze, azt egy az egyben ellopták és csak most vettem észre. Aztán találtam a következőt, kedvenc színészemről is lopták a véleményem. Egyediség.. emberek.

Nem sokára suli.. Visszatér a régi életem..
Bár e most leszek 8.szóval.. utolsó évem..

Ha nem rakod ki fészbukra a születési dátumodat esélytelen, hogy bárkitől is üzenetet kapj. Ha meg kirakod minden jöttmenttől kapni fogod a "BSZ" hozzászólásokat.