Ma éppen mivel van tele a tököd?

Nekem is megvannak a magam buszsofőrős történeteim olyannal találkoztam múltkor, hogy azon besírtam: a buszon nálunk mindig sokan vannak, de aznap nem volt rajta szinte senki. Mindenkit leszállított, akinek nem volt bérlete, ez így fair. ÉN viszont ezer évig magyarázhattam, hogy azért nincs bérletem, mert tesómmal közös bérletem van (hosszú történet, de neki ezt tudnia kellett volna). Na de most komolyan: mit kezdett volna egy gyerekkel? Leszállít? (már csak azért is így írom, mert eléggé dugó vagyok, gimis létemre)És nemis az: ott üvöltette az egész buszban az operát. Könyörgöm, minden utast lecsesz a sofőr, ha hangosan zenét hallgat, ezért mindenki kussban van, de akkor, a sofőr is legyen már ránk tekintettel, könyörgöm.
Vagy olyan is volt, hogy eleve rángatózós volt a busz, a sofőr meg úgy ment, mintha valami Forma 1-es versenyzőnek képzelte volna magát. Én meg akaratlanul dúdolni kezdtem, hogy "Porsche, szerelem, száguldás.."
Vagy amikor már repedt szét a busz a sok embertől, de a sofőr kéri, hogy "fáradjunk beljebb". Oké, a busz hátulja tényleg oda tart, ahova az eleje, de van egy bizonyos pont, ahol már nem lehet tovább tömörülni, és ezt a tükörből látnia kellett volna...még ilyet
Egyébként meg, biztos fel lehet jelenteni valahol. Vagy ha lesz*rják akkor elég szemetek, szóval...

Iskola (mint mindig )

jövő héten valamelyik nap hajnali ötre be kell menni a suliba mert a mi osztályunk felelős valami fontos rendezvény dekorációjáért..ami annyit tesz, hogy 3-kor fel kell kelnem o.o szerintem én le sem fekszek, így is 3-4 órát alszok, nemhogy még háromkor keljek..

Szombat este óta úgy szar az egész életem... de tényleg minden egyes dolog.

Megint megfáztam, szerencsére most csak enyhébben, úgyhogy mehettem suliba (nem, nem érzek beteges imádatot az iskola iránt, csak utálok otthon, egyedül szenvedni az anyaggal, amit nélkülem vettek...), de még így is orrfújással töltöttem a napot. Ráadásul nagyon el is fáradtam. Az előbb pislogni akartam, de csak odáig jutottam, hogy becsukjam a szemem (aztán kb. fél órával később ki is nyitottam..). Pozitívum: úgy tűnik, egyszer az életben el tudok aludni éjfél előtt.

Tanulással Elegem van főleg a történelmből.Egy életre!!!!

Hogy mi a francnak adnak ennyi mindent fel tanulni?És egy nap alatt?

Nincs időm semmire, átlagban 17:50-ig vagyok suliban, elfáradok és még tanulnom is kéne, emellett lassan de biztosan kezdem összeszedni a pénzt az újra horgolásra, mert jelenleg úgy néz ki a hajam, mintha egy igénytelen raszta lennék, akinek még egy oposszum is beköltözött a hajába. De ugyebár nem kuncsorgok a szüleimnél, hogy fizessék már ki nekem... Időm se lenne rá, mert nem két percig tart az újra horgolás, és nem tudom azt megtenni, hogy suli után csak elugrok megcsináltatni, főleg, hogy olyan későn nem is vállalnának el, hétvégén meg alapból nem megyek, még ha lenne rá pénzem se, mert felárat számolnak fel...szóval addig ilyen csövesnek nézek ki.
Emellett dühítenek a szerencsétlen tanárok is, akik nem tudják kezelni az e-naplót és 5 perces késésből 45 perc lesz...
Ma is csak csodával határos módon döglök itthon, mivel el kellett mennem orvoshoz, az ugyebár meg délelőtt rendelt, így meg se kíséreltem bemenni...

A tévéreklámokkal. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem túlzás elkezdeni a karácsony reklámozását november legelején. Oké, hogy időben fel kell készülni a karácsonyra, de ennyire? Hihetetlen, hogy a legszebb ünnepeink is lassan már csak a pénzről fognak szólni!

A német dogával.
A legnagyobb szerncsével kiment a fejemből hogy ma németből dogát írunk.
Több mint a felét elrontottam remélem azért egy 3-ast sikerül összekaparnom.
Ezzel lerontom az eddigi igyekezetem és amikor hazaviszem a 2-est vagy 3-ast megint az lesz hogy nem tanultál de haszontalan disznó.

Én nem látok sok szeretetet abban, hogy adósságba kényszerítik magukat az emberek csak azért, hogy olyannak adjanak ajándékot, akit alig ismernek. Amióta megjelentek az elektronikai csúcs dolgok már rég nem a szeretetről szól.

A mocsok, undorító, pénzéhes, embereket és családokat tönkretevő bankokkal. Ma volt édesanyám hagyatéki tárgyalása. Igazából semmi újat nem tudtak mondani, amit az elmúlt fél évben -pláne az elmúlt 2 hétben ne hallottam volna. Úgyhogy ma visszautasítottam az örökségem. Több volt a hitel rajta, mind amennyi a lakás forgalmi értéke volt. És édesanyám halála után ugyanúgy kamatozik minden, tehát nem állt meg a hitel a halál napján. Nagyon gáz, anya 52000 svájci frankot vett fel, ami 2008-ban 7,5 millió Ft-ot ért. Mai nap közel 13,5 millió forint (49000 svájci frank tőketartozás) volt ez a tartozás. Nevetséges, komolyan.

De fel a fejjel, felesleges szomorkodni, legalább nullán kezdem az életem, nem mínuszban. Ez azért reménykedésre ad okot -legalább is egy kicsit. És hogy miért írom ezt le? Tanuljatok az esetből, ne vegyetek fel hitelt! Vagy ha igen, akkor ügyvéddel nézessétek át a szerződést, nehogy olyan dolgot írjatok alá, amivel megszop@tnak titeket.

Szerintem ez egyáltalán nem új keletű dolog - a bankok mindig is így működtek, csak mivel Magyarországon nehéz a megélhetés, a THM-et és a kamatot az egekbe emelik, így jobban megérezzük mindezt. Azt sem tudtad, hogy az adósság is örökölhető? Mert bizony, örökölhető! Én is f*sok részben, hiszen párom részéről az édesapja nem vett részt ugyan az életében, de már beszélgettünk arról, hogy mi lesz, ha az adósságai x %-át ő fogja megörökölni, így azt majd nekünk kell kifizetnünk. Cinkes. A hitel mindig úgy van kitalálva, hogy a bankoknak legyen jó, hiába hirdeti magát a tévében ilyen meg amolyan szlogenekkel. Ha pedig valaki is ilyen pénzhez jutási lehetőséget fontolgat, az a legjobb, ha felveszi és külföldről megerőltetés nélkül kifizeti. Egyébként a deviza hitel alap koncepciója nem lenne rossz, de ugye mindez sokszor a felvett pénznem valutájától függ. És pontosan azért nem vennék fel semennyi hitelt sem, mert nem szeretnék úgy járni, mint ti.

Azzal, hogy mindenütt csak nagypofájú, beképzel, szánalmas, nyomorék, húgyagyú, buta, idióta szarházi kis görcsök vannak. Az ilyenek egyszer igazán belefulladhatnának a hányásukba.

Ugye ma volt a Bolyai magyar verseny. Behívtak minket 13.50-re, mikor a verseny fél háromkor kezdődött. Levettük a kabátunkat, leültünk a terembe, és fél órán keresztül valami műkörmös macák vinnyogását kellett hallgatnunk. Mire végre elkezdtük írni, minden csapatból egy embernek menni kellett a feladatlapokért. Ki más, én voltam az. Erre drága felelős tanár nem találta a csapatunk feladatlapjait. Elmentem a suli másik végébe, magassarkúban, a tanáriba, de nem volt nyitva, miért is lett volna. Ott megkérdeztem a volt tanárom, hogy nem látta e xy tanárnőt, mert nála vannak a tartalék lapot. A válasza nem volt. Bementem a gondnokiba, illetve mentem volna, ha nyitva lett volna. Aztán bekopogtam a biosz terembe, persze ott sem volt. Ezután végre a matek teremben megtaláltam a tanárt. Visszatotyogtam a termünkbe és 15 perc késéssel elkezdtük írni, de legalább szerencsésen befejeztük, viszont kezd egyre jobban elegem lenni a rossz szervezésekből.

Az osztályommal.
Ha belépek a terembe reggel, rögtön az az érzésem, mintha valami oviba léptem volna, ahova hormonzavarral küszködő gyerekek járnak, és nem pedig egy gimis osztályba. Eleve az volt a termünk, amelyiknek az ablaka a város felé nézett, de áthelyeztek minket a suli legmagasabb pontjára, mert a fiúk ordibálását az utcára ki lehetett hallani, az igazgató is járt bent nálunk én egyébként eddig örültem, hogy nem valami kis béna stréber osztály vagyunk, akinek egy aranyköpése sincs, de már kezd elfajulni a helyzet: ugye minden nagyszünetben kapunk a portáról valamit (poharas tejet/kakaót, sajtot) ebben az évben utoljára. Normális esetben ez úgy menne, hogy akinek nem kell, az nem veszi el. A fiúk ezt is átírták. Most azzal szórakoznak, hogy kidobálják a tejet is az ablakon, és röhögnek ahogy szétloccsan. Ráadásul ahova ők dobják ott egy templomudvar van (!!!!!) és mivel pont az ablakunkkal szemben dobta ki a sok nagyész, tagadhatatlan tény, hogy tőlünk származik. Ez nem egyszerű búnkóság. Más éhezik, nincs mit ennie, ők meg az ablakon dobálják ki a kaját. Nem mondom, hogy kötelező tekintettel lenni rájuk, de azért igazán nem kellene ilyenekkel szórakozni. Az még oké, hogy egyet kidobnak viccből, de hogy már hatosával dobják, na az már g*ciség...
Már a lányoktól is a hideg ráz: kérdezte az egyik, hogy milyen hátterem van (Matt van rajta) és megmutattam, erre ott elkezdi cseszegetni, hogy milyen ronda, meg biztos a nagyapjánál is öregebb...engem ugyan nem érdekel, hogy nem szeretik a metált, halgassanak csak Vandájreksőnt meg f*szomtudja mit, de csak mert nem szeretik, azért nem kellene mindenkinek lesz*roznia az ízlésemet. Amikor empire-nél is felírattam a táblára, hogy 'Freddie Mercury' akkor is mindenki elkezdett fújjolni, amikor fogadni mernék, hogy fingjuk sincs kiaz. Bezzeg ha aztmondom Zek Efronra meg Dzsásztín Bubukára hogy ronda, akkor meg visítozik a felháborodástól. De engem sz*rozhat mindenki...
Egyébként is antiszoci vagyok, egy barátnőm van, akire számíthatok, a 'kedves kis barátnőim' pedig nagyívbe elkerülnek, lesz*rozzák a zenéket amiket hallgatok, elvárják hogy a házimat is odaadjam, de ha nekem kellene segítség, simán átbeszélnek a fejem fölött is...
Nem mondom, hogy mindenkinek legyen olyan ízlése, amilyen nekem, mert szerintem esetleg csak az jó, de ha nem tetszik, igazán nem kellene mindenkinek kommentálnia, hogy Mercury mekkora fos, Ozzy meg milyen elmebetegen néz ki... nem azért hallgatom őket, mert megnyerhetnék a misz internesönelt, vagy mert cuki a pofikájuk a TV-ben...én sem azzal kezdem a napot, hogy milyen tré a Bájdövéj legújabb száma. Akinek tetszik, hallgassa, én kibírom kommentek nélkül. Kerüljön mindenki nagy ívbe, ha úgy tetszik, eddig is mindenki azt csinálta, de utána ne hozzám sírjon mindenki segítségért, meg az osztály 'hűdemenő' lánya se hozzám sírjon, hogy mekkora szemetek a barátnői, amikor a szünetben meg csak nekik jópofizik...

Tudtam, hogy az adósság is örökölhető, ezzel teljes mértékben tisztában voltam. Csak volt egy-két ötletünk, hátha meg tudnánk menteni a lakást, de füstbe ment terv volt az egész.

Lányok! Help me please, mielőtt megint hergelek magamnak egy felesleges pánikrohamot.
Ma megtaláltam egy régi szempillaspirálomat, és feltettem reggel. Most este mostam le, de darabokban jött le a pillámról és egy csomó a darabka a szememben landolt. Próbáltam kiszedni az ujjammal, de nem mindet tudtam. Esetleg lehet valamilyen bajom belőle? (Spirál: Max Factor 2000 Calorie) Válaszaitokat előre is köszönöm!

Nem értek hozzá, de szerintem nagy baj nem lehet. Ha kihúzod a szemed szemceruzával, akkor is megy bele festék (ami hosszú távon tényleg nem tesz jót, de gondolom nem sminkeled gyakran a szemed) De ha zavar, próbáld meg kimosni.

Nem tesz valami túl jót a szemnek, de egy alkalomtól megvakulni nem fogsz tőle. A szervezet mindig tudja, hogy mi az ami idegen anyag és nem önmaga generálta azt. Ki fogod könnyezni, de akár úgy is segíthetsz önmagadon, hogy a szemedbe hullott festékdarabokat megpróbálod a szemzugod (vagyis az orrod irányába) felé dörgölni, így hamarabb a könnycsatornába fog jutni. Más napra maximum hatalmas csipa lesz a szemedben, rosszabb esetben kicsit be fog gyulladni, ami fájdalommal, pirossággal és duzzanattal fog járni. Én ilyenkor általában nagyon alaposan kimosom vízzel a szememet (kellemetlen, de megéri), melegítek mikróban forró vizet és áztatok bele kamillateát, amivel negyed óránként borogatom. A kamillatea megnyugtatja és megelőzi a gyulladást. Egyébként hallottam olyan tippet, hogy beszáradt, régi szempillaspirálokba testápolót kell tenni. Állítólag feloldja a szemfestéket és kenhetővé válik tőle.

Az idióta énektanárunkkal. Mi a szarnak egyátalán ez az óra?????