Idézet (Kelsey @ 2014.02.20. 16:53)
Én ehhez annyit fűznék hozzá, hogy lehet egy kutyus jól nevelt, akkor is rosszalkodhat, mondjuk unalomból, vagy hogy a felhívja magára a gazdi figyelmét, még ha jó kutyusként is van számon tartva. Főleg, ha még kicsi. És van, hogy gazdinak csak reggel és este van a kutyira ideje. Persze, lehet az ilyennek nem kéne kutya. Meg még vonjuk meg tőle az oxigént, meg a vizet is, nem?
Véleményem szerint nem lehet minden helyzetet általánosítani, mint ahogy a kutyák sem egyformák.
Persze kell nevelni azt a kutyát, meg eleget foglalkozni vele, ennek ellenkezőjét nem állítom.
On: Néhány nagypofájú osztálytársammal van bajom, és hogy enyhén igazságtalanul ki vagyok utálva.
Igen, lehet unalomból. És miért unatkozik? Mert a gazdája nem foglalkozik vele eleget, nincs lefárasztva, és a papucson meg a kanapén vezeti le a feszültséget. Gondolom ezeknek annyi a lefárasztás, hogy leviszik kakilni, pisilni, és meg is van oldva, nekik tiszta a lelkiismeretük. Kutyák közé gondolom nem viszik, mert nincs rá idejük, ebből jön, hogy nincs kellően szocializálva a kutya. És gondolom a "falkasorrend" sem túl tiszta ezeknél az emberkéknél.
Én fölkelek, reggelizek, leviszem a kutyát (fél óra), haza érek, ebédelek, újabb séta (1 óra), este pedig futtató, meg játszás a haverokkal (ez általában másfél, két óra).
Ha meg a gazdi figyelmét akarja fölhívni, megint csak az van, hogy nem foglalkoznak vele eleget.
Ha meg kicsi, akkor biztosítani kéne számára a rágni valókat (csont, labda vagy bármi), és folyamatosan tiltani, ha papucsra, meg zoknikra megy. Ha nem vagyunk otthon, akkor meg elzárni előle az olyan dolgoktól, amiben kárt tehet.
Mikor a mienk kicsi volt, mikor elmentünk, ki volt zárva az előszobába és a konyhába, cipők a szekrénybe, a fekhelye volt kint, meg a játékai, és befűtöttük a konyhát, hogy ne fázzon.