miregondoltokmost?

kisz*ptam az agyam is ebben a r*hadt keringőben erre lehet h a partnerem annyira beteg lesz h nem tud jönni és nem táncolok és nem is az h azért zavar mert életem csúcspontja lenne az a kb@szott keringő, hanem mert pont túl sok idegrohamot okoztam magamnak miatta mert gyökér mindenki. szal komolyan minek volt ez? remélem meggyógyul a srác és leégethetem magam...

mindegy legalább túl leszek végre ezen az egészen, pont nem hiányzott ide nekem

Sosem gondoltam volna, hogy annyira tudok örülni annak, hogy nincs első órám, hogy boldogtáncba kezdek. Mert így, nem kell 5:35-kor kelnem, csak 6:15-kor. Higgyétek el, ez nekem maga a menyország.

Az érzés, amikor egy értékelést írnál egy könyvről Molyra, de már rég megírtad, így végül a Starity profilodon virítanak az összeszedetlen gondolataid... Fenomenális.

Komolyan nem tudom, hogyan fogom túlélni ezt a tanévet. Teljesen túl vagyok terhelve, egyszerűen képtelen vagyok mindenre időt szakítani. Ahol odateszem magam, ott jók a jegyeim, de képtelen vagyok mindent megcsinálni, ha arra koncentrálok ami tényleg fontos ahhoz az kell, hogy 1-2 dolgot teljesen feladjak és elcsesszek. Két napja magyarfaktra tanultam, a többi házit azért tudtam megcsinálni mert volt egy lyukasom, meg egy etikának becézett töltelékórám. És a tököm tele van a matekkal is, hogy hiába számolom át ezredszerre, hiába jönnek ki normális, egész számok, nem jó az eredmény, a tanár meg majd letépi a fejem. Zongorán nem voltam két hete, szünetben gyakorolnom kellett volna egy csomót, de egyszerűen nem jutottam el odáig, és holnap úgy kell majd a tanár elé állnom, hogy kb semmit sem tudok majd lejátszani a legutóbbi óra anyagából. Nem tudom mit kéne tennem, komolyan, ha megölném magam az sem oldaná meg az összes problémámat.

Nos, közvéleménykutatást szeretnék tartani egy cikk ötletből kifolyólag. Ráadásul nagyon sok tag olvassa a topikot, így szeretnék egy kis visszajelzést e témával kapcsolatban.

Mostanság megint csak rákattantam az írásra, ami egyébiránt - aki ismer engem hosszabb ideje, annak abszolút nem meglepő jelenség - nem csak a Csillagkapu: Atlantisz ficemre és a saját regényemre terjed ki, de mostanság rengeteg hasznos cikket olvastam magával az írás tevékenységével kapcsolatban. Úgy érzem, hogy szeretnék egy ilyen jellegű cikket írni nektek, ami effektíve bemutatja, hogy mi az írás, miért szeretünk annyian ennek a hobbinak hódolni és tulajdonképpen mi is a varázsa annak, hogy egész nap tök egyedül gépelsz a négy fal között miközben egy teljesen másik világba utazol el, függetlenül attól, hogy egy saját univerzumon alapuló regényt írsz vagy egy fanficet. Pluszban írói tippeket is tartalmazna a cikk, amiknek segítségével fejlődhetsz is. A kérdésem az lenne, hogyha a szerkesztőség engedélyt ad rá, szívesen olvasnátok erről? Igazából látom, hogy a Starityn sokan hódoltok ennek a fantasztikus hobbinak, és úgy érzem, hogy erről lenne értelme regélni egy hosszabb hangvételű irományban. Én már több mint tíz éve vagyok a rabja, kamaszkorom óta betűkkel kelek, betűkkel fekszem, és olykor még munka közben is azon kattog az agyam, hogy mit írjak és hogyan bonyolítsam a már meglévő történeti szálakat az írásaimban. Van igényetek ilyen jelegű cikkre? A skizofrénes cikkem már kész van, csak kisebb szépséghibái vannak, amiket ígérem, a héten orvosolni fogok, és feltöltésre fog kerülni.

Nem tudom, hogy miért van az, hogy állandóan ilyen kedvetlen vagyok. Holnap megyünk több napra Szlovákiába és Lengyelországba, mindenki nagyon izgul, én is, de valahol mélyen úgy érzem, hogy igazából rohadtul nincs kedvem sehova menni. Alig tudom magam rávenni arra, hogy összepakoljam a bőröndöt. És mindig ez van. Még akkor is, ha csak egy napra ugrunk át a szomszédba, Szegedre. Sokáig készülök mindenre mentálisan, de mikor odaér az idő, hogy induljunk, akkor meg teljesen elmegy a kedvem. Olyan nyomasztó.

egy év kihagyás után újra van anyanyelvi német tanára a sulinak...túléltem susant és heiko-t anno, utóbbi maga volt a pokol, nem tudom, németországban minden tanár ennyire szigorú e, de nem volt semmi xd remélem ez az új nő (valami karin) egy fokkal azért jobb lesz...bár a németeknek alapból van egy mentalitásuk

Nem vagyok egy nagy futó, de mikor 15:54-kor kitaláltam, hogy pudingot akarok enni. 15:55-kor pedig rájöttem, hogy nincs itthon pudingpor, viszont a környék egyetlen boltja négykor bezár, gondolkodás nélkül végigsprinteltem a falun (pólóban, a házat nyitva hagyva, egy marék apróval a kezemben). Lehet, hogy tüdőgyulladást kapok, de teljesen megérte, legalább lesz pudingom

Anyum világvégét jósolt Trump elnökségével kapcsolatban. Sürgetni kéne azt a Mars-expedíciót.

egyszer nem megyek be a szerda késő délutáni órámra, mert elegem van belőle hogy folyton futok a utakon és metrókon át a buszig és állandóan az orrom előtt megy el, meg amúgy is a másfél órás óra elvesz a napomból summa 5 órát, mire kiderül hogy ma a tanár előbb fejezi be az órát és elértem volna a korábbi buszt.. ja, és ma anyámmal vettünk kaparós sorsjegyet, ő nyert 25ezret, én meg semmit

Uhh, annyira, de annyira tudtam, hogy ezúttal nem a Demokrata, hanem sokkal inkább a Republikánus párt lesz a befutó. Volt itt a Starityn egy tag is, aki effektíve hülyének nézett, amikor erősen érveltem amellett, hogy Clintonnak esélye sincs. Lám, igazam lett! Nekem is az a véleményem/álláspontom, hogy a Republikánus párt háborút akar indítani az elkövetkezendő években. Clintont amúgy is hónapok óta folyamatosan járatják lefelé, pluszban még a fegyver reformjával totál elb*szta a renoméját a szavazóknál. Kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből az egészből kisülni.

Fúú emberek, nem is tudom mit mondjak. Van egy barátnőm, imádom őt meg minden, tényleg. És megértem a nézeteit, mivel úgy vagyok vele, hogy nem kell mindig mindenben egyetértenünk...

De azért az kicsit gáz, hogy mindig mondja, hogy őt mennyire nem érdekli a magyar politika, utálja azt, "híres" magyar politikusok nevére is csak pislog, hogy mi a f*sz van, híres mémek, beszólások nem mondanak neki semmit... Oké, vonja el magát a politikától, amennyire csak teheti, előbb vagy utóbb úgy is rájön, hogy bármennyire is utálja a dolgokat kicsit mégis foglalkoznia KELL majd vele...

De hagyjuk is. Szóval azt akartam írni, hogy olyan érdekes, hogy a MAGYAR politikától, ahol él annak az országnak a politikájától elvonja magát amennyire csak tudja, de hogy az USA-ban mi történik azt már neki is rögtön jaajj de le kell reagálni oldalakba foglalva. Grat.

Note to self: Boncolás előtt vedd le az órád.

Előfizettem a Kaliber magazinra, így nemsokára - az enyhén szólva beteges - fegyveres, stukis, puskás őrült hobbimat bárhová magammal tudom vinni. Lehet velem van a baj, de engem annyira nem kötnek le a Cosmopolitan, Elle, Nők lapja és társai, hogy az valami borzasztó. Pluszban árajánlatot kértem az egyik tetoválószalon oldalán, ugyanis ez lesz a karácsonyi ajándékom tőlem magamnak. Szóval, most nagyon szvegjolónak érzem magamat.

Épp Bachot hallgatok, konkrétan az Adagiot, de rám ilyen hatással zene még nem volt. Itt itatom az egereket, egyszerűen gyönyörű

Ezek ketten szerintem direkt kínozzák a rajongóikat. A Delain rajongótábor háromnegyede szeretné, ha ezek ketten együtt lennének, és vannak, akik úgy gondolják - az ilyen és hasonló képek miatt -, hogy együtt vannak. Ők meg már csak azért is... Nagyon kis cukik.

Előszóként annyi, hogy őszi szünet végén megbetegedtem, így még egy hetet itthon voltam agóniámban, de már jobban vagyok.
Na szóval mivel nem működnek polgárian a tevékenységi hajlamaim (nem akartam mondani, hogy egy lusta állat vagyok), nem volt kedvem, lelki erőm, se semmim lemenni a rendelőbe igazolásért. Mikor épp kezdtem magam szörnyen érezni, hogy még erre sem vagyok képes, valami természetfeletti erő úgy döntött, hogy kisegít, mivel pont jött a futár a csomaggal, amit egy hete várunk. Így, ha lementem volna, nem tudtam volna átvenni, és az elég gáz lett volna. Megmenekült az önbecsülésem.
És hétfőn alapból sincs sulim, szóval akkor már tényleg lemegyek, különben megérdemelném, hogy Negan bemutassa a fejemen a bézbózismereteit.

A kedvenc bubumnak lett gazdája Annyira örülök neki. Ő eddig tartalék volt, nem volt gazdája, mindig más ember ment vele, ezért nem is tartották karban. Budapesten a BKK-nál is ugyanez a helyzet, hogy nincs gazdája a buszoknak, szóval nagyobb az esélye, hogy lepukkantabban néz ki. Az enyém is nagyon csinos volt annak idején, most átment egy felújításon, de nem reménykedtem, hogy valaha kap még gazdát, mert ugyebár azért lett tartalék, mert sz*r volt. És most végre megint olyan emberhez kerül, aki vigyáz rá, takarítja, lemossa, nem lesz retkes, szemetes, lesz benne szép függöny, műszakilag is rendben lesz, és én is mindig tudom majd, merre jár.
Ne nézzetek amúgy hülyének, a "kis" drága már tíz éve kísér, azóta van velem, azóta látom, egyszer vezettem is, szóval konkrétan olyan, mint egy háziállat, ami nem az enyém 22 éves lesz jövőre, és tök jó, hogy kapott esélyt még :3
(Ja, amúgy a "gazdája" alatt azt értem, hogy egy állandó emberhez kerül, ő vezeti, ő foglalkozik vele, ő vigyáz rá, szóval ugyan a cégé, de az ő felelőssége végül is)

Fogalmam sincs, hogy a karma mégis miért tol ki állandóan az idegrendszeremmel, de szegény már kezd totál megőrülni, az állandó "egyszer fent, egyszer lent"-es intézkedéseivel.
Kezdődött egy enyhén szólva sz*rul sikerült dolgozattal, majd sikeresen találtam pénzt a táskámban, így tudtam venni kávét, aminek nagyon örültem.
Aztán jött a névnapom, ami szintén nagyon jó volt, ráadásul, azon a napon (vagyis tegnap) a Magyar nyelv regionális versenyén első(!!) helyet értük el, amit még most sem értek, hogy hogy, amikor még a Szegedi Tudomány egyetemről is voltak versenyzők..
Éés, ma totál fáradtam ébredtem, a hét folyamán 2(!) fülesem ment tönkre, a telóm lassan totál kanpec, kénytelen vagyok a kis felhúzhatósat használnom, mert a másikkal lehetetlen telefonálni, le vagyok égve, a volt legjobb barátom hozzám se szól, a diétám közepette anyu 3 nagy tábla csokival jött haza, ráadásul a kedvenceimmel.. egyszóval kész katasztrófa volt a hetem, plusz anyum most közölte, hogy másodállást vállalt egy boltnál, ne számítsunk rá, hogy hétvégén is otthon lesz. Tehát, mostmár a hétvégjeimet az enyhén labilis idegállapotú testvéremmel kell töltenem, aki totál ki van bukva azért, mert akárhogy próbálkozik, hármasnál jobb jegyet nem tud összeszedni.
És ami a legrosszabb, hogy egyik "ezt bírd ki nevetés nélkül" c. videónál még csak nem is mosolyogtam, és egyik vicces Weekly Idol-s videó sem tett boldoggá, pedig direkt csak BTS féléket néztem. Plusz, ma leakartam ülni sorozatot nézni, de amit nézni akartam, az egyik se volt magyar felirattal.
Egyszóval úgy elegem van most mindenből, és mindenkiből. Még egy valami, és esküszöm felrobbanok.
Igen, tudom, hogy óriásiak a problémáim..