miregondoltokmost?

És akkor most hivatalosan is eggyel nőtt a barát-listám, ugyanis találkoztam ma egy édes kislánnyal. A hat éves Dóri nagy szemekkel kérdezte tőlem, hogy: Leszünk barátok?
Én meg így: Igeen!
De komolyan. Lehet erre nemet mondani? És ezután még csodálkoznak az emberek, hogy fiatal anya akarok lenni?

Mi anyámmal viszont azt szoktuk kérdezni, hogy lehet 22 fokos vagy alatti házban lakni.
Erről jut eszembe, hogy fűteni kell, mert kezd eléggé hideg lenni. Majd mondjuk apámnak, hogy fűtsön be, aki megint elkezdi, hogy káposztalé van az ereinkbe, azért fázunk.

Ez a rohadt megfázás igen bosszantó tud lenni, pláne, mikor teli torokból üvölteném a kedvenc dalaim, de a torokfájás más véleményen van.

Tök jó, hogy végre megjött a diákigazolványom, csakhogy éppen nem voltam otthon, és mikor mentem volna átvenni a postára, közölték, hogy most nem tudják odaadni. Azt nem mondták, miért, pedig a postás nő ott volt, akinél a levelek vannak. Már ezen felcsesztem magam, azon meg még jobban, amikor felültem a buszra, és persze, hogy jött az ellenőr, pont most, mikor egy évben ha kétszer látom. Iszonyatosan kellemetlenül éreztem magam, mert én aztán nem vagyok az a bliccelős fajta, de konkrétan nem tudtam leigazolni, hogy diák vagyok. Végül megúsztam büntetés nélkül, elmagyaráztam, hogy mi történt, meg hogy most nincs nálam az iskolalátogatási pont amiatt, mert azt hittem, ma végre diákigazolvánnyal tudok már utazni. De rohadtul felhúzott, mert gőzöm sincs, mi volt az akadálya, hogy odaadják...
Plusz mindjárt vége a szünetnek, nekem meg tanulnom kellene egy csomó mindent, de emellett ott a házimunka, és a városba is be kell mennem, és úgy érzem, semmire sincs időm.
Na mindegy, a napban a jó legalább, hogy vettem pár cuccot, sampont meg dezodort, amik természetes anyagokból állnak, a dezodorban pedig nincs alumínium, jobb érzés lesz ezeket használni. Meg vettem végre bakancsot, bár fizetés után láttam, hogy a dobozon az áll, hogy nem vízálló, amit nem is értek, mert egy TÉLIESEN kialakított bakancsot úgy gondoltam, hogy hordanék hóban is...
Jah, és még valami, imádom, mikor az egyik fiúbarátom megsértődik, ha nemet mondok arra, hogy kísérjem el valahova, mert épp nincs, aki elmenjen vele. Bezzeg amikor mások ráérnek, akkor engem nem hív sehova, ami mondjuk nem is baj, na de ha én éppen nem tudok vele menni, akkor meg nekiáll hisztizni, mert ugyebár más meg nincs. 19 éves érett, felnőtt ember...

(Elnézést az esetleges hibákért, telefonról írtam)

a másodfokú egyenlet megoldóképletét május óta már most sikerült elfelejtenem, bezzeg SP dalait ennyi év után is tudom kívülről koreográfiával. jó, erre lehet nem kéne büszkének lennem.

A mai volt életem egyik legszörnyűbb napja. Nem elég, hogy 1,5 hét után borzasztó volt újra korán kelni, mikor beértem, az asztalom tele volt a felhalmozódott melóval (legszívesebben csak egy égő gyufát dobtam volna rá ), a fejem és a gyomrom is egész nap fájt. Nem beszélve arról, hogy tegnap este belerúgtam az ágyamba, a kisujjam bedagadt és belilult, úgyhogy még sánta is vagyok.

Nem tudom mi vannak a barátaimmal. Ma rájuk írtam, kedvesen érdeklődtem, hogy mizujs van velük, hogy telik a szünet, meg hogy most nem vagyok otthon, de majd összedobunk egy talit, erre mind a kettő elkezd velem gúnyosan, lekezelően beszélgetni. Mikor elmeséltem nekik nevetve, hogy rám írt egy modellügynökség, hogy nem-e modelkednék nekik (pont én, ilyen "csodás" alakkal) csak annyit írtak vissza, hogy jól van, mindenkinek ezt írják. Félreértés, nem dicséretet vártam, csak azt, hogy együtt nevessenek velem. De nem tették..Szóval jobbnak láttam, ha lépek. Lehet csak ma épp ballábbal keltek fel..vagy nem tudom.
I know, borzasztó nagy problémák ezek..
Btw képtelen vagyok leszakadni a BTS-ről. Ma egésznap őket hallgattam, és aww imádom őket.

Nos..Nem is tudom,de mostanság nagyon nagy hangulatingadozáson megyek át,meghalt az egyik rokonom(Annak lehetett mondani) és az óta nagyon sebezhető vagyok,azóta nagyon szomorú vagyok,csak,h ha kérdik,h "mi a baj? mi történt?"csak lehazudom,h semmi,mivel poszttraumás stresszes vagyok emiatt nagyonnagy nehezen szedik ki belölem,h mi a bajom van.

5 és fél óra olvasás és másfél óra írás után - mindkettő angolul, mert miért is ne szívassuk a gyereket szünetben - végre kész a Twist Olivérről és Charles Dickensről készült beadandóm civilre. Remélem értékelni fogja, hogy a megadott másfél oldal helyett négyet írtam, és ad rá egy ötöst.

Az a baj, hogy ugyanígy vagyok előbbivel... ÉS AZ UTÓBBIVAL IS.

Kezd felhúzni ez a játék, hogy fullon van a szerver és állandóan ledobál, de mikor vissza akarok mászni még várnom is kell a várólista miatt. És mikor bejutok természetesen megmozdulni sem tudok a lagg miatt. dafuq. Szerintem nekem mára ennyi elég is volt a wowból. T_T

Másfél óra komplett laptoppal és táblagéppel való üvöltözés; gyomorgörcs és magas vérnyomással kísérve és legalább háromszori jegyrendszerből kidobás után csak sikerült jegyet vennem az egyik decemberi My Fair Lady előadásra Igazi ajándék maguktól magunknak, hiszen Miklós napon megyünk Három embert is beszerveztem magunk mellé, akik újrázunk, így összesen hatan megyünk (pont, mint a jegyvásárlási limit )

Az én egyetlen drágámnak ma van a szülinapja. <3

Oh, de cukkancs vagy, nem is tudtam, hogy a drágád vagyok Viccet félretéve, nekem is ma van Szülinapom alkalmából pedig most mosom a negyedik adag ruhát, és kimentem a temetőbe összeszedni a mécseseket, valamint elmentem a postára. Na de remélhetőleg holnap megünnepeljük

Szánni tudom azokat az embereket, akik annyira fontosnak és okosnak hiszik magukat, hogy mindenbe bele kell szólniuk, pedig senki sem kérdezte őket. Ha viszont nekik mondja el valaki a véleményüket, álláspontjukat kultúráltan, az már szentségtörés, és a másik félt semmibe veszik. Kíváncsi vagyok, hogy ezek az emberek mit láthatnak mikor tükörbe néznek

Miért jó betegnek lenni? Ja, nem jó... Utálom, hogy olyan vagyok, mint egy darab sz_r. De legalább potya két nap pihenő és este Elfújta a szél! Amin úgyis be fogok aludni a gyógyszerek miatt...

kinéztem magamnak egy hapekot erre bejött a menyasszonya

Hogy basszus telóm a kezemben, balra az asztal jobbra a kanapé, itt fekszem egy fitness labdán, alatta a hajam, nem tudok a röhögéstől felállni, oldalra se tudok dőlni és egyedül vagyok itthon. Perfekt moment.

Rájöttem, hogy nem tudom használni a Sony Vegast. Az azért ciki, mert kevesebb, mint egy hetem van készíteni egy videót..
Amúgy nagyon elegem van, hogy ez a fsz is csak anyámnak tud szólni, ha baja van, nemhogy előtte megbeszélné velem...

Isten éltessen sokáig, füled érjen bokáig!

On:

Nagyon f*s napon vagyok túl, beszélni sem akarok róla, de egy dologban biztos vagyok most már. Régebben mindig amellett lobbiztam, hogyha egyszer kisbabát szeretnék, akkor az legyen kislány, mert hát valamiért bele vagyok szerelmesedve az Emily névbe. Pár hónap alatt nem kevés dolgot láttam a munkahelyemen, és most már úgy gondolom, hogy tök mindegy, hogy mi lesz a gyermekem neme, de legyen egészséges. Szörnyű végig nézni azt a kínlódást, amikor a gyermek nagyon beteg, segíteni nem tudnak rajta, és bár ezt nem mondják meg kerekperec, a szülők érzik legbelül, hogy lehet nemsokára elvesztik szemük fényét. A neurológia és az epilepsziás betegek által nem láttam bele ilyenekbe, most viszont kénytelen leszek felhúzni a falat és határt szabni az empátiának, különben hónapok alatt ki fogok készülni lelkileg. Tragédia, hogy vannak gyermekek, akik még egy évesek sincsenek, de az életükért küzdenek. Elszomorító és iszonyúan elkeserítő.