miregondoltokmost?

Nálunk ez a Halloween-őrület kimerül abban, hogy a család sütőtököt eszik és híradót néz az M1-en.

Mamám nővére közölte, hogy szerezhetnék már egy pasit. Hát mondom kösz szépen, te is kezd el légyszíves. Meg amúgy is, nem olyan egyszerű az.

Barátnőmnek van erre egy nagyon jó és jól be is vált mondata:


Furcsa módon, mindenki befogja.

Kötelezőt kéne olvasni...de olyan messze van...

Kéne egy gumitehén.

Őszintén, nekem semmi bajom a Halloween-nel, ha valakit boldoggá tesz az, hogy majmolja az amcsikat egy ilyen ünneppel és azt se tudja, mégis mit ünnepelnek.. De csinálják csak, legalább találnak még egy napot hogy részegre ihassák magukat, vagy jobb esetben csak régen látott baráti/családi társassággal csavaroghatnak, bulizhatnak.

De amikor ezek a bulimániás, piálós kis barmok engem ócsárolnak, hogy én miért nem megyek sehova bulizni... Emberek szánalom! Komolyan eljöhetne már az az idő, hogy nem a bulipatkányok a menők...

Lány: Megismertem valakit.
Anya: Igen, egy körözött bűnözőt, gratulálok.

Még mindig imádom!

Az érzés amikor a temetőben vagy, és meglátod, hogy pár fiatal Halloween-i jelmezben járkál , elképesztő. De most komolyan, az ilyeneket nem kéne ki zavarni?
ilyen idiótákat beengednek, de azt nem, hogy a kezemben bevidjem a kutyámat. Azt már messziről kiszúrják, es jönnek, hogy hát sajnos ez van. Így szerencsétlen kutyának az autóban kellett maradnia. Ennyire ideges mint ma, szerintem nem mostanában voltam.

Undorító az, ami felé a világ tart. Ők lennének a legjobban kiakadva és vergődnének ezerrel, ha valakik ezt csinálnák, mikor ők kimennek a szeretteikhez a temetőbe. Annyira nyomasztó...

Kövezzetek meg, de szerintem még mindig rohadt gáz, hogy vannak akik a Halloween miatt vannak fennakadva.. Ilyenkor meglepődök, hirtelen mennyi hazaszerető van az országban. Főleg, hogy a legtöbben azt sem tudják honnan ered ez az ünnep, csak fossák magukból azt, amit másoktól hallanak.

Egyre furább dolgokat álmodok. Tegnap pl azt, hogy meg akartam halni, mert hogy úgyis van élet a halál után, nem mellesleg valami animációs filmben voltam vagy mi. Ahh, nem tudom rendesen leírni, kicsit bonyolult, de én marhára élveztem. Ma meg azt, hogy találkoztam egy földönkívülivel, csináltunk egy közös képet, és azzal próbáltam mindenkinek bizonyítani, hogy márpedig igenis léteznek ufók. Tiszta mindfuck az egész, nem is értem, mi okból kifolyólag álmodok ilyeneket, hiszen nem néztem ilyen jellegű filmet, meg nem is jöttek szóba ezek a dolgok.

Amúgy még csak hétfő van, de úgy érzem, hogy már elpocsékoltam a szünet minden egyes szabad percét. El kéne kezdenem tételeket írogatni, viszont a jegyzeteim hiányosak, illetve kiselőadást is kell csinálnom meg zh is lesz. Mindemellett van egy pár film, amit meg akarok nézni, meg most beleszerettem egy bandába, 0-24 velük is akarok foglalkozni, de már most érzem a vesztem, ahogy vasárnap éjjel 2 liter kávé mellett görnyedek a könyvek felett, és várok valami csodára.

az érzés, amikor valaki könyörög, hogy mutasd meg neki a verseidet, aztán leszólja őket
már én kérek elnézést, amiért nem érti őket / nem tetszenek neki. vágom, hogy nem vagyok egy nagy művész, de ha problémája van, azt építő kritika formájában is meg lehet fogalmazni, nem kell feltétlenül beletiporni a lelkembe, igen, van olyanom is, jé

biztos megint én vagyok a túl hülye, amiért úgy érzem, felesleges időpazarlás és birkaság lenne Kristófról, illetve az x faktorról kisregényt írnom úgy, hogy semmit sem tudok az egészről...

Valaki mondja meg, mi ez az oldal?
Már egy pár perce hallgatom, kicsit ijesztő, de amúgy bejön, hogy semmi értelme nincs.

Hála istennek vége a Halloween őrületnek, így már senki sem járkál jelmezben és maszkban. Félreértés, imádom az ünnepet, de nem itthon, hanem mondjuk Hollandiában. Na, ott nagyon szívesen ünnepelném. De itthon, nálam marad csak a Mindenszentek. Viszont, tököt minden évben örömmel faragok, nagyon szeretem, mert olyankor összeülünk 4-en és olyan jól elvagyunk.
Btw most azon töröm a fejem, hogy vajon az a kókuszos palacsinta belém fér még, vagy hagyjam a francba? Ötlet?

Kérlek szépen számunkra ez az oldal hatalmas baromságnak tűnik, hiszen mi már a modern világban nőttünk fel. Annyi "értelme" van csak, hoyg ez az oldal 1998-ban készült, amikor még ez a Flash animáció technika újdonságnak számított.
Továbbá tényleg semmi értelme nincs, de akik 98-ban voltak 15-18 évesek azok biztos élvezték és nézték, hallgatták hogy "júj, hát ilyet is lehet?". Szóval csak ennyi.

Megfigyeltem amikor buszra várok majdnem az összes jármüből megbámulnak és visszanéznek. Ilyenkor elgondolkozom azon, hogy vagy q.rva jó nő vagyok, vagy ilyen elcs.szett teremtményt még az életükben nem láttak, és muszáj visszafordulniuk.

(Bocsi, telefonról nem tudom idézni a szöveget)
Van, csak meg kell találni nem szeretem ezt a felfogást, amikor a lányok azt mondják, hogy egy normális pasi sincs már. Igaz, hogy kevesen vannak, de azért a lányok is tehetnek arról, hogy egyre kevesebb normális pasi van... Én hiszek benne, hogy lehet találni, nekem sikerült is. Sajnos a mai világban tény, hogy nagyobb divat eldobni egy kapcsolatot az első vitánál és nem megjavítani, vagy hűtlennek lenni egymáshoz. De ezt a lányok is szerintem hasonló mértékben megjátsszák, mint a férfiak.
Az első kapcsolatomban vagyok, nemsoká egy éve, 18 évesen jöttem össze a barátommal, és állítom, hogy az egyik legrendesebb fiú, akivel találkoztam. Eleinte meg kellett szenvedni érte, hogy a dolgok simák legyenek, de abszolút megérte. Szóval van ilyen.

megpróbálom szépen megfogalmazni: A hócipőm is tele van a teszetoszaságommal, a hülye fejemmel meg a túlgondolásaimmal. nemsikerült
Mertszóval, jelenleg: számolom a plafonom a repedéseket (fun fact: két darab van, meg egy fél), újra és újra, mert pont azon a napon nem ér rá senki a barátaim közül szocializálóskodni amikor nekem pont van kedvem úgy... bármihez is. És ahelyett, hogy akkor nosza, keresek magamnak valami jó kis társaságot, vagy legalábbis beszélgetőpartnert, lebeszélem magam a dologról, hogy ugyan ki lenne kíváncsi az én hülyeségeimre?
de azért ide jövök picsogni, tudom, zseniális
Az iskolában: tudom a válaszokat, és, szóval, én tényleg tudom, nem úgy hogy "tudtam volna" vagy "majdnem erre gondoltam", és ahelyett hogy jelentkeznék, inkább figyelem ahogy mindenki más szájából árad ki a sületlenség, vagy ami még rosszabb: a jó válasz.
Általánosan: lefejelem az asztalszélét, felbukok egy meztelencsigába, Magdi anyuskodok a lépcsőkön és akkor beszélek a legnagyobb marhaságokról amikor perszehogy a közelemben van az, aki tetszik.
úgyhogy most megyek, és megkérdezem a macskámat hogy miújság, hátha megtanult beszélni vagy ilyesmi