miregondoltokmost?

Hát emberek... Az a csalódás, amit most érzek... Puskás Peti elmehet a fenébe. Én szerettem őt, mint ember, mint énekes... De most már nem. Ebben a pillanatban megutáltam. Az egyetlen énekelni tudó srácot kiejtette. Idióta barom.

Anyámék egyik Barátnőjéhez beráncigáltak, és elkezdték azt ecsetelni, hogy azért lövelek feléjük gyilkos pillantásokat, mert nekem nincs életem, hogy én egyfolytába a szobámba akarok lenni. Hm, ez aranyos.

Csak én kapok agyfaszt, amikor valaki vegának vallja magát, de közben mindenféle halat megeszik? Komolyan felháborít az emberek hülyesége. Pár napja láttam egy videót egy kisgyerekről aki a fellegekig háborodva rinyált az anyjának hogy ő ugyan többet nem eszik húst, mire megkérdezte az anyja hogy na és halat fogsz-e, mire a gyerek hogy a hal az állat? Most meg látom hogy az ismerősöm aki a facebookon éli az életét csak hogy úgy érezze, bárkit is érdekel nagy büszkén posztolja a sarki kínaiban vett kajáját az elmaradhatatlan életbölcsességek, a hashtagek társaságában, idézem #lazacos #vega.. Én ugyan eszek húst (bár annyira válogatós vagyok hogy már sokszor hittek vegának ), de ez a hal-nem-állat dolog annyira kiakasztja az idióta mércémet hogy nem igaz. Jelen van itt bárki is, aki valaha úgy gondolta hogy a hal az esetleg egy tárgy vagy egy növény?

Szeptember 1-én a szüleim megígérték, hogy ha felvesznek abba a gimibe ahová első sorban ők küldeni akarnak, vagy hogyha legalább mindenből kitűnő leszek félévkor mehetek Szigetre. Na ebben az a jó, hogy pár évvel ezelőtt még simán ment volna, sőt szerintem még tavaly is, de idén... A viselkedésemben szinte teljesen megváltoztam, amit szerintem az osztály társaim is észrevesznek, mivel egyre kevesebbet vagyok egyedül, és szinte mindig van mellettem valaki, akivel hülyéskedek. Viszont ez a változás azt is hozza magával, hogy szinte mindenből 3-2-esre állok és az a baj, hogy ezen szinte képtelen vagyok javítani. A gond, hogy felvételizek, szóval sokkal jobban kellene, hogy ez érdekeljen a szüleim is krva boldogak lennének, én meg mehetnék a Szigetre, de egyszerűen nem megy.

Holnap 2 TZ..

Az érzés, amikor egy tényleg borzasztó két óra hossza után kemény döntéseket hozol meg, szomorkodsz és depressziózol, elhagy téged a remény, aztán bemész dolgozni és egy két éves, nagy barna szemű kis tündér mosolyogva visz oda neked rózsaszín virágot, hogy ő ezt reggel kifejezetten neked szedte... leírhatatlan

Teljesen be vagyok pörögve, másfél óra múlva már a színházban leszek és az Alföldi-féle My Fair Lady-n fogok nyáladzani

Mégis hogyan várhatják tőlem, hogy tanuljak, miközben az egyik legjobb barátom fiú létére úgy viselkedik mint egy féltékeny, hisztis p.csa, a legjobb barátnőm korábban soha nem tapasztal hevességgel szenved egy fiú miatt (és mivel csak nekem mondja el, vigasztalni is csak én tudom), az "udvarlóm" meg éppen diszkrét utalásokat tesz arra, hogy feleségül akar venni Asszem mára inkább hagyom az exponenciális függvényeket.

Miért szül valaki gyereket, ha utána meg azon nyafog, hogy mekkora nyűg neki?

Mennyivel kellemesebb ide írogatni, mint a holnapi ZHra tanulni Mondjuk annyira el vagyok havazva, hogy péntek óta halogatom a beszélgetést unokatesóm feleségével (aki ugye pszichológus), de legalább nem vagyok annyira sz*rul. Amúgy alig várom már, hogy vehessek egy meleg bakancsot. Western csizmában mászkálni télen két szempontból is roppantul hátrányos: egyrészt azért nem valami meleg, másrészt, mivel a sarka "csapott", én meg pont a sarkamra lépek általában, a hóban esélyes, hogy seggre találok esni, ami annyira nem poén, mikor sietek a buszhoz. Tavaly biztos sokszor néztek hülyének, amiért negyed hétkor manőverezek a hóban és kiröhögöm magam, mikor balerinaként egyensúlyozom.
Ja, és a mai nap fénypontja mindenképpen az volt, amikor egy 11 éves, láthatólag nem IQ-fighter kisgyerek (nem fogyatékos, nem hülye, csak a tipikus "leszarjákaszülők" kölyök) nagy hangosan bejelenti a buszon az anyjának, hogy ő ma nézi a ValóVilágot, meg az ismétlését, mert holnap nem tudja (remek, tíz percig kerestem ezt a francos homlokracsapós szmájlit) Hihetetlen, hova tart a mai generáció.

Amúgy, a fentebbi csizmás panaszomra: hiába, ezt a csizmát akkor sem lehet megunni, ha télen nem tudok menni benne

azt hittem, tényleg türelmes vagyok és nehéz felidegesíteni, de mostanában valaki rám köszön, és legszívesebben letépném a fejét. hát még ha normálisan csevegni akar velem. ma majdnem ráborítottam a padot egy gyerekre, csak mert akkor épp idegesített, hogy ott van. nemtom' mi van velem, de ez a valami nem csak a majdnem-tettekben mutatkozik meg, hanem a gondolataimban is. whatever. most viszonylag nyugodt vagyok, de valószínűnek tartom, hogy előbb vagy utóbb (holnapi nap folyamán?) kiborul a pohár, vagy hogy szokás mondani. ez a baj azzal, ha túlságosan is visszafogod minden érzelmedet és megpróbálsz megszabadulni tőlük, sunyi ragaszkodó kis valamik ezek, egy kész hadsereggel jönnek majd vissza.
legalább ötös lett a matekom és abban reménykedek, hogy a holnapi bioszom is jól sikerül, és legalább hibátlan lesz. nem azért ültem órákat cirka 20 oldalnyi szövettan fölött, hogy elcsesszek akár egyetlen egy dolgot is.

Mert köll a pénz, vagy azt hiszi,.hogy ezzel megtarthatja a pasijat aki felcsinalta.

Egyébként teljesen undorító gondolkodás mód. Vedekezzenek ha nem akarnak gyereket vagy menjenek abortuszra vagy adjak oda annak akinek nem lehet de minden álma ( ). De az, hogy jobb élet reményében megszüli aztán leszrja meg csak nyafog, vágnám el a torkát az ilyennek a baba áldás nem nyűg.

De sajnos az ilyen undorító emberek miatt tart ott a világ, ahol. Szül egy gyereket hogy felvegye a pénzt meg magához kösse a kuropartneret, de az hogy szeresse a gyereket már luxus. -.-"

Nem tudok értelmesen gondolatokat megfogalmazni a My Fair Lady után, egyszerűen fergeteges volt, imádtam minden egyes másodpercét, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a darabról. Az egész tökéletes volt;a zene, a jelmezek, a díszlet, de legfőképpen a színészek. Tompos Kátya gyönyörű volt, mintha Eliza szerepére született volna, nagyon jól állt neki a karakter.

Persze nem mehetünk el Alföldi Róbert mellett; eddig is imádtam, de a mai este után kb. szerelmes vagyok belé. Annyira ijesztően jól hozta Higginst, hogy arra szavak nincsenek. Alföldi egy csoda, egy isten, egy élő legenda, maga a mennyország, a paradicsom.

És hogy milyen krva jól működött közte és Kátya között a kémia te jó ég. Már kb. majdnem ütöttem a székem, hogy "Nem látod, mennyire szeret, épp azért ilyen idióta tapló bunkó? Ne menj el Eliza, ne hagyd itt. Vagy tudod mit? Menj el, majd én felmegyek a színpadra és megvigasztalgatom" ) SZÍNHÁZAS SPOILER -hátha valaki nem látta a filmet, vagy nem pontosan így lett vége a filmnek- amikor a végén Eliza visszament Higginshez és nem hozzávágta a papucsát, hanem odaadta neki és aztán Higgins kinyújtotta Elizáért a kezét és Eliza odament és Higgins ült a lány pedig állt és megölelte; hát nekem teljesen végem volt. SPOILER VÉGE

Alapjáraton végigvigyorogtam az egészet, olyan voltam, mint aki frissen szabadult a gyogyóból, de hát csak ezt hozta ki belőlem ez a darab. Minden egyes forintot megért, sőt, meg merem kockáztatni, hogy dupla ennyit is fizettem volna érte. Ezt receptre kéne árusítani! Számomra ez az igazi boldogság, amikor az ember élményt szerez és nem tárgyat.

Ha kihagytam volna, tuti, hogy most verném a fejem a falba, vágnám az ereimet és vedelném a pálinkát és közbe bőgnék az ágyamban.

Ha lesz rá jegy -imádkozzunk, hogy játsszék még novemberen kívül is-, én biztos, hogy veszek rá, mert ezt legalább még 1x látni kell, ha nem többször. Tényleg szívből ajánlom mindenkinek, mert nem fog csalódást okozni.

Bocsi, szóltam, hogy nem leszek értelmes

Hogy nagyon rossz a hasmenés.

Idézet (MadHatter @ 2016.10.20. 19:46)

Holnap reggel indulok Budapestre (töri verseny) és egész hétvégén ott leszek, aminek örülök, csak valószínűleg alig lesz szabadidőnk.   De ettől függetlenül nagyon izgulok és olyan érzésem van, mintha semmit nem tudnék, pedig rengeteget tanultam (konkrétan egy hónapja a forradalommal és politikával álmodok) és már most kész vagyok idegileg. Bízom a csoporttársaimban, remélem ők nyugodtabbak mint én.

Update: túléltem Igazából a szombati teszt után rohadtul készek voltunk, mert tényleg nagyon keményen aprították a népet, így vasárnap kisebb sokkhatásként ért minket a hír, hogy bejutottunk az első tízbe, onnan meg hetedikek lettünk. Már akkor eufórikus állapotba kerültünk, amikor rájöttünk, hogy a 170 csapatból is az első harmicban vagyunk, de ez, hogy a döntőbe is bekerültünk... úristen.
Ja, és a csoporttársaim az egyik feladatnál engem (miért mindig én?!) küldtek ki, hogy öt percig érveljek egy álláspont mellett egy másik csapattal szemben. Még mikrofont is kaptam, azt hittem összeesek. Azon is stesszeltem, hogy nehogy olyan szavakat vagy kifejezéseket mondjak, amit Magyarországon nem használnak. A csoporttársaim szerint a zsűri arckifejezése alapján tetszett nekik, amit ott összehordtam.
Nem bírom ki, hogy ne tegyem be ezt a képet, mindenkinek mutogatom már két napja, bocsi. Másik meg ugye a fáklyás felvonulás.

legjobb fiu baratomat elvittek reggel a korhazba az epegorcse miatt...hetek ota panaszkodott hogy faj a hasaban valahol, de nem tudtak mi baja, ma meg konkretan alig tudott kikelni az agybol, ugy vittek el mentovel...

amugy ma en is megint a gyomoregesemre ebredtem meg hajnali harom korul, ott kotorasztam a taskamban gyogyszereim utan, mert mar azokbol is alig volt es ugye suliba is viszem. de ha a gyomoreges nem lenne eleg ma megjott ugy jo ket es fel honap utan (en konkretan ossze vissza menstrualok) es irdatlanul gorcsol a hasam is, de arra mar nincs itthon gyogyszer igy varok hogy mama hozzon ha hazaer...

talan oten vagyunk az osztalybol akik ilyen nagyon koran kelos bejarosok es ugye senkifalvarol nem sok busz van, ezert kell a legkorabbit elcsipni. de a tobbiek szerint normalis, hogy nem minden honapban jon meg nekik es hogy eg a gyomrunk a sok szar kajatol, mert ugye fotthoz egy nap egyszer vagy annyiszor se jutunk de nem tudom. jo, megleponek nem meglepo de szerintem nem is normalis hogy mar tizenevesen mindenki 500 fele gyogyszert szed mert vagy aludni nem tud vagy az emesztese rossz...az egyik baratom konkretan ehezteti magat es sokszor elajul, mert olyan vekony akar lenni mint a koreaiak es nem tudom, hogyan hassak ra mert jomagam is profi szinten onpusztito vagyok (es persze volt is kitol orokolni, anya a mai napig alig eszik, nem talalkozunk sokszor, de tuom
.)

szerintem a kozepsuli/gimnazium igenis tonkreteszi az embereket (enyhen kikesziti) de most nem a tanulasra gondolok, eskuszom az a legkevesebb baj vele xd hanem az allando ingazasra, en sokszot mar 4kor fent vagyok, minden nap nulladik, suli utan meg emelt/szakkor/gyogytesi mire hazaerunk lement a nap. este kilenckor en mar konkretan felholtan esek be az agyba, de akik velem egyutt bejarnak azok kozul valaki mar nyolckor...hetvegen viszont vegig alszok masfel napot ami megint nyilvan nem normalis

amugy sajnalom hogy minden baromsagot kiirok, ignoraljatok ha idegesit, en szeretem olvasgatni amit irtok ha idom van ra :'ddd

Nem tudom, hány éves vagy, bár ez a kortól szerintem független, ha baj van, de ha nem normálisan jön meg, vagy nagyon görcsöl a hasad, stb, érdemes orvoshoz fordulni, mert sokszor komolyabb problémák is állhatnak a háttérben.

Ha meg a barátod éhezteti magát, és ha úgy érzed, nem tudsz rá hatni, ezt jelezned kellene felnőttnek. Akár osztályfőnöködnek vagy sulipszichológusnak, vagy a barátod szüleinek, ha ők nem tudnak róla. Egy fiatal, fejlődő szervezetnek az ilyenek baromira nem tesznek jót...

Hmm.. Arra gondolok most, hogy éhes vagyok Deee lusta vagyok hazamenni enni... Mit tegyek? ( Ne vegyétek komolyan)

Hogyan lehet Taylor Momsen ilyen csodaszép? *o*
fangörlködés befejezve

Úgy hiszem túl fáradt vagyok bármihez. Éppenséggel az előbb rossz embernek küldtem egy askot Tumlr-ön, reggel nulladikban a nevem mellé egy kérdőjelet írtam a dolgozat papírjára, úgy hiszem, amit befejezem a tanulást és a kiselőadásom készítését - amivel még elleszek néhány óráig -, elteszem magam holnapra.