miregondoltokmost?

Lehet, hogy szoktam szidni a macskákat, mert behánynak-beszarnak néha, de annyira jó érzés volt ma reggel hosszú perceken keresztül simogatni a vén dögöt, aztán a szürke lopkodóst. Az volt a megkoronázása a reggelnek, amikor a vén macska a hátamon feküdt, a fiatal meg a nyakam alatt. Tényleg tudnak szeretetet adni.

Tegnap este megszületett a döntés, megcsináltatom azt a fránya tetoválást, amit annyira de annyira szeretnék már évek óta. Ma már nincs kedvem ezzel foglalkozni, de holnap a honlapjukon kérek árajánlatot, elvileg visszahívnak és árat mondanak, illetve időpontot adnak. Nem vagyok az a fajta csaj, aki bírja a fájdalmat, sőt marhára nem bírom, de annyira akarom, annyira szeretném már. Jó nem leszek kivarrva totál, szóval ne ilyenre gondoljatok, de talán az a bizonyos szimbólum, főleg, ha számomra látható helyre tetováltatom, akkor segíteni fog lelkileg is túllépni a dolgokon, egy picikét megerősödni. Nekem sokat jelentene, és azt hiszem én lennék az első a családunkban, aki ilyenre vetemedne, ugyanis elég konzervatívak vagyunk, így nálunk sem a piercing, sem a tetoválás nem tartozik a hétköznapi dolgok közé. Már 18 éves korom óta szeretnék, de itthon közölték velem, hogy majd a saját megkeresett pénzemből megcsináltatom. Emlékszem, hogy mennyire irigykedtem, amikor gimiben a legtöbb osztálytársamnak már 16-17 évesen megvolt az első tetoválása, nekem meg a szüleim abszolút nem voltak hajlandók finanszírozni még úgysem, ha a születésnapomra kértem.

Phaedra, neked pedig boldog születésnapot! Most már hivatalosan is nagykorú lettél, szóval legálisan szívhatod a bagódat és b*szhatsz be embertelenül.

Köszi szépen! De ott mondjuk zárójelbe lehetett volna tenni a "de" szócskát.
És erről jut eszembe... verjem bele, nem akarok itthon rohadni, hanem mindhármat valóra váltani. Mondjuk huszadikán "megünnepeljük" a semmit...- nagyanyám vesz nekem mandula- és kávélikőrt, de mit sem ér, ha közben krvára magányos vagyok... és nem is cigizhetek anya előtt? Tényleg nem tudok semminek sem örülni, mintha egy k urva gát lenne a szívem előtt, ami megakadályozza, hogy magamba szívjam a szeretetet.
Bocsi az offért... mondjuk itt minden az.

Utálom, amit az úgynevezett szerelem tesz velem. Egyszer fent vagyok és tök pozitívan látok mindent, elhiszem, hogy ebből még lehet is valami, máskor meg a sírás jön rám, meg a kétségek. Nem vagyok képes reálisan látni a dolgokat, értelmesen cselekedni és ettől kikészülök. Nyavalygás vége.

Nagyon furcsa jelenség, de amikor hajnalonként nagyon fáradt vagyok, bedőlnék az ágyba lazulni és álmodozni, és nem tudok tisztán gondolkodni, mindig vonzanak a kedvenceimhez hasonló széparcú, kecses, erős vonással megáldott nők... legalábbis romantikus értelemben nagyon erősen. Sokszor gondolkozom, milyen lenne megcsókolni őket, végigsimítani arcukat és idomaikat, és ez az egész kurvára gyengéd és melankolikus érzelmeket vált ki belőlem. Sajnos megint csak egy tiltott gyümölcs. Kajakra meghülyültem már, de már tényleg agyrák, hogy öt... öt éve próbálom letisztázni és meghatározni az ilyen dolgokat, de nincs az ilyenre egy konkrét és hivatalos definíció sem. Bele kéne szarni, de nem bírok...lol
Ti alszotok, én meg ilyen fszságokat írok ide éjszakák éjszakáján, fogyatékos, és túlságosan is szókimondó bagoly létemre nektek...

Kedves Attila megint elhitte, hogy valami egyszer úgy lesz, ahogy elképzelte, aztán koppant egy krva nagyot már megint, de ennek ellenére még mindig szentül azt hiszi, hogy úgy lesz ahogy elképzelte aztán megint koppanni fog egy krva nagyot, és ez az egész megy újraésújraésújraésújra és a fsz kivan velem hogy megint elhiszem, megint koppanok, aztán megint, és megint.

Fszom, hogy ennyire hülye vagyok, komolyan. De legalább erre a nyárra befejeztem a munkát, szóval talán tudok pihenni is R-GO, gondolkodni a fszságaimon, és a szr szóvicceken. :')

Igyekszem nem pánikolni feleslegesen, de az elmúlt napokban borzasztóan fájnak a lábaim. Leginkább a bal, és ott is a vádlim és a combhajlítóm alsó része között. Tegnap elnéztem már a sebészetre, elvileg nincsen trombózisom, megvizsgáltak, de akkor is k.rvára frusztrál, hogy nem tudom, miért fáj. Még csak nem is a munka közben jött ki, kb 2 hete nem dolgozom. Akkor miért nem fájt már hamarabb, hogyha a munka miatt fáj? Ahh, megőrülök...

Ilyenkor mindig rájövök, hogy nem az esztétikum miatt akarok lefogyni, hanem az egészségem miatt. Pláne, hogy ezeket a szív és érrendszeri bizbasz hajlamokat mind a két szülőmtől örököltem...

Szóval ja, próbálok nem kiakadni és idegeskedni feleslegesen.

Tegnapi éjszaka folyamán azt hiszem sikerült pontot tenni a dolog végére az exemmel. Mióta szakítottunk, azóta olyan se veled-se nélküled kapcsolatban voltunk, ami engem már iszonyúan kezdett felőrölni. Nem mondom azt, hogy lelkileg kicsit nem vagyok megzuhanva emiatt, de azt hiszem, egyelőre nekem így a legjobb. Nem zártam ki őt teljesen az életemből, legbelül még mindig szeretem, szerintem mindig is szeretni fogom, de az utóbbi időben nem éreztem magamat jól mellette. Az elkövetkezendő időkben sokkal inkább a munkára, a szakmai tapasztalatokra és arra fogok összpontosítani, ami soha sem hozott lázba, a társasági életre. Alapvetően is aszociális személyiségnek tartom magamat, főleg, hogy utálom a kortársaimat még így 25 évesen is, de érezni akarom azt - legalább egy kicsit -, hogy élek. Nem tartom valószínűnek, hogy diszkózni, meg bulizni fogok járni, hisz ezek a programok amúgy sem az én műfajomat képezik, de azért jó lenne emberekkel ismerkedni. Sajnos az a fajta lány vagyok, aki a művelt, intelligens pasikra bukik. Manapság az ilyen ritka, mint a fehér holló, szóval azon gondolkodom, hogy apáca leszek és zárdába vonulok.

Haza akarok menni..gyűlölöm a kórházat.

1. Mindjárt itt az egyetem, és én borzasztóan f*sok az egésztől, még mindig. Ilyenkor utálom magam, hogy ennyire visszahúzódó vagyok és még szorongok is, mert így nagyon nehezek lesznek az első napok.

2. Pár hete apáék elhoztak ide egy kiskutyát. A régi kutyánk elpusztult sajnos, és pár évig nem volt kutyánk, csak macskánk, abban az időben került ide a cicám, Merlin. Apa viszont nagyon szeretett volna kutyust, és már régóta tervben volt. Én sosem voltam kutyás, de azt nem gondoltam volna, hogy ezt a kis jövevényt ennyire nem fogom bírni. Egyszerűen iszonyú neveletlen és szemtelen, harapdál és ugrál ránk. Oké, hogy kiskutya, és játszik, na de hiába szólok rá, nem jut el az agyáig, hogy hagyja abba. Apának kellene ráadásul megnevelni, ő hozta ide, de ahogy látom, csak egyre rosszabb lesz. A macska meg fél tőle, és legtöbb idejét bent tölti, csakhogy ő is egy kis rakéta, imád játszani és fel-alá rohangál, ami apát ugye idegesíti, és mindig én vagyok leb*szva, hogy neveljem meg a macskám Nos, ha a kutyára nem lenne minden ráhagyva és nem kergetné a cicát, akkor a cica se töltené bent a napja háromnegyedét és kint vezetné le az energiáit...

3. Barátom már egy hete az utcánk végén lakik, mert nővéremék elköltöztek és a házuk megüresedett, így kaptunk az alkalmon, mivel eddig 60 km-re voltunk egymástól. Nagyon jó, csak éppen azon kívül, hogy bementünk a városba, eddig semmit nem csináltunk, szóval ideje lenne programokat szervezni és kihasználni ezt a kis időt a nyárból. Azt hiszem, ebben ő lesz a húzóerő, mert én hajlamosabb vagyok a lustulásra

4. Tegnap voltunk a városban, és jó volt megint a buszaimat látni (ne röhögjetek, ide mindenki leír mindent, szóval én sem tartózkodom ). Eléggé eltávolodtam tőlük, mióta nem merek nagyon kimozdulni, pedig a gimis és az általános iskolai évemet (de főleg a gimiseket) ők mentették meg, mivel a pályaudvar mellett volt a sulink. Folyton kijártam hozzájuk, ha elegem lett az emberekből, és eléggé hiányzott, hogy velük utazzak. Elég sok kedvencemet fel is újították, szóval egy darabig velem lesznek még. És remélem, hogy a legszerelmetesebb babámat is viszontlátom majd, és valóban felújítják annak ellenére, hogy szana-széjjel van rohadva szegénykém

Ahh, üdv a klubban
Én egyenlőre azt se tudom eldönteni, akarok e menni gólyatáborba (majdnem megy mindenki, napok múlva lejár a jelentkezés, de én még ezen filozofiálok). Sok dolognak még csak most kérdezek utána én is. A bejárástól féltem a legjobban, most meg az a legkisebb problémám
Akinek van gólyatáboros (egyetemi) élménye, egy priváttal dobjon meg! Előre is köszönöm!

ON: Írtam egy cikket, erre most jut eszembe, hogy kihagytam egy forrást, amit még be is akartam linkelni elsők között...

Én úgy döntöttem, nem megyek. Azt mondják, nagy buli, de nekem a közösségi programok és a mindenféle feladatok, ivászat, DJ-k nem tartoznak az érdeklődési körömbe, ráadásul nem is érezném magam biztonságban. Nem szeretnék azért egyedül mászkálni majd, de barátokat azért remélhetőleg találok, az alkoholizálás és a 'bulizás' meg ugyebár nagyon nem az én műfajom... (pláne szorongással)

Na gyerekek ennyit Rihannáról:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/680rihanna_cikk.jpg

az elmúlt pár napban szerintem visszajött az összes nyáron leadott kilóm, mondtam apának nem is megyek kocsival, inkább hazagurulok.
ma voltunk ausztriába és még az út is simább. 2 év múlva szeretnék kimenni és ajj nagyon tetszett, pedig csak kisvárosba voltunk, de elmentünk valami várba, ami kívülről olyan volt, mint egy mesében. *-* és míg nálunk doánybolt van, ott automatából megkapod a cigit.

Tesóm kapott ajándékba VIP jegyet és hát mivel úgymond kedveli Rihannát, kiment és megnézte. Ő is negatív véleménnyel jött haza, és közölte, ha ezért kellet volna húsz rugót kifizetnie, akkor visszakérte volna a pénzét. Szerinte minősíthetetlen playbackkelős valami volt, amit meg anélkül énekelt, az meg élvezhetetlen. Ráadásul a másfél órás koncertet egy órásra rövidítették le, mert nem volt hajlandó időben kezdeni. Pluszban azért az elég undorító húzás volt a részéről, hogy meglátta az amerikai "honfitársait", azokat agyon dicsérte, a magyar közönséget meg lesz*rta. Értem már, hogy miért nem járok én ilyen megcsinált énekesnők koncertjére. Karriere kezdetén csíptem, szerettem, de ma már őt is bedarálta a modern popipar, ahol szinte minden csak a pénzről szól. Én amondó vagyok, hogy sz*rt ne adjunk ki a kezeink közül, tök mindegy, hogy mennyi pénzt kapok érte, mert ennyi önkritikám azért van. Néha azért elgondolkodok, hogy az ilyen öntelt hisztis p*csa dívák mit gondolnak belül a kicsi fejükben. Több cikket olvastam már, hogy turnékon ilyen meg olyan meg amolyan igényeik vannak, amiket pontról pontra az adott szervező cégnek be kell szereznie. Beyoncé pár éve kristály szívószálakat kért. Néztem is, hogy mi a jó büdös f*sznak kell neki kristályszívószál, a sima miért nem jó? Nevetséges egyszerűen. Értem én, hogy ezek világhírű előadók, de némelyikük - mint pl. Rihanna is - úgy csinál, mintha ő sz*rta volna világra a spanyolviaszt.

Szégyen ez a csaj. De látom nagy kedvence valamelyik moderátornak, hogy nem jelenik meg róla ez a cikk... Bezzeg más sztárokról minden apró hiba nagyvilágot lát, az is hogy nem kísért át az úttesten egy öreg nénit, vagy nem adta át a helyet a buszon... Egy ilyen orszáhos botrányt meg el kell titkolni szent rihangyáról?

Ha megnézed ki szerkeszti Rihanna adatlapját, akkor világossá fog válni számodra, hogy miért is került törlésre. Ugyanaz a személy tiltott ki múltkor engem és Phaedrát is, csakhogy tiszta legyen a sor. Ezek után nem csodálkoznék, ha a cikked nem jelenne meg.

Olyan ideges vagyok. Holnap délelőtt találkozok egy barátommal, akivel már majdnem másfél éve beszélgetünk interneten. Ennyi idő alatt persze ki lehet ismerni valakit úgy ahogy, de a net két "végén" dumálni egy adott személlyel teljesen más, mintha szemtől szembe beszélgetnétek. Tudom, hogy természetes az izgalmam, de tényleg piszkosul be vagyok tojva. Mi van, ha nem olyan leszek, mint amilyenre számított? Vagy fordítva. Három órán át összezárva valakivel, akivel nem találjátok meg a közös hangot... nem valami kellemes.

Hümm már látom
Már minden világos...

Nem fog megjelenni mert lementettem a linkem és törölve van és nem is jelent meg más címmel vagy más nevével, szóval... Egyértelműen törlődött.

még pár órával ezelőtt ártatlanul kapcsolgattam a tv - t, tudja már a fene melyik adón megakadt a szemem. a címére sem emlékszem a tartalmára már annál inkább. a sportolóink az ország szégyenei, vagy valami hasonló, még ha nem is ez volt a címe, erre utaltak.
csak engem idegesít, hogy a focistákat istenítik, mert először kijutottak az EB-re? azokat az embereket pedig leszólják akik háromszoros Európa- és világbajnokok? he, ez így nem oké. akár mennyire lehetsz tapasztalt sportoló egy Olimpia teljesen más, mint egy VB vagy EB. senkinek sem jöhet mindig össze, mert ez az egész nagyon összetett. de azért akkor is olyan címmel posztolni, hogy Cseh Laci a mi pénzünkön él, kicsit (nagyon) túlzás. összehasonlítva, hogy az úszás és a foci mennyi pénzt kap, nem tudom miről beszélünk.
félre értés ne essék, én is szurkoltam a focistáknak, de meglátásaim szerint, sokkal több olyan sport van, amiben többre vihetnék, de nem, mert kétezer stadion kell... de uszodából mennyi van?
akik állandóan ott vannak a világ élmezőnyében, és akik 25 év után először jutottak ki (és még csak nem is VB - re) ég és föld a különbség.
A Katinka - féle ügyről meg ne is beszéljünk...
rövidre fogott olimpia kirohanást hallhattak