miregondoltokmost?

ma találtam a nappaliban néhány régi osztályképet, a többiek vajon hogy csinálták, hogy mindegyiken makulátlanul festettek? én úgy néztem ki, mint egy betonkeverő.

a srác akinek bejövök és nekem se lenne/lett volna ellenemre, ma teljesen véletlenül szembejött velem Pesten, micsoda véletlen lol, és ismét én csináltam magamból hülyét. megálltam, hátha méltóztatik intézni hozzám néhány szót (azok után, hogy két hete nem ad életjelet magáról = nonverbálisan lekoptatott), erre egy gyors sziával tova viharzott. annyira nem értem az egészet lehet túl ijesztő vagyok

Nem voltam full agyhalott edzésen, éljen mondjuk nem is csináltam semmit, főleg kutyáztunk, de sebaj... edzőm kutyája olyan cuki, pici husky vagy bordercollie keverék, különböző színű szemekkel, és nagyon okos meg puha, életem szerelme az a kutyus

Egyedül fogok megöregedni egy malac, egy pipicsalád, sok rágcsáló és tengernyi háziasított verébalkatú madárka közt, és majd lógatom ki az ablakból az akkorra már hosszú, fehér hajamat, hogy megjött-e már a hercegem.

Ha a jobb szomszéd kiscsaj továbbra sem hagyja abba a skálázást, válaszul kimegyek a teraszra, és jó hangosan elénekelem a Don't Cry For Me Argentinát.

Teljesen egyértelmű...fél 11 van, és azon gondolkodok hogy lehet vacsorázni kéne már..

Vajon a Kiszelnek azért olyan hegyes a füle, mert Tünde?

már csak egy töri, és szabadulok. utálom a csütörtököket, mindig haldoklom a végére. ráadásul az előbb fénysebességgel rohantunk át az osztályommal a folyosón, mert kiderült, hogy eltévesztettük a termet. most alig kapok levegőt lol

Miért van az, hogy egy bizonyos pasi csak addig néz rád, ameddig az elvárásai szerint öltözködsz, nincs véleményed, és egész nap arra vársz, hogy odavakkantsa, hogy szia, te praszt?
szom a szerelembe, 20 macskával döglöm meg a Zalatnay Cini Apácazárdában

Nekem vannak a legidiótább barátaim... A könyvtárban összekötözték a pólójukat és úgy szaladgáltak, és bökdösték az oldalam, amitől ordítottam, de szép hangosan. Hát én majd meghaltam a röhögéstől. A könyvtáros nem is tudott mit mondani ránk.

Most vagyunk az évnek abban a szakaszában, amikor kezd baromi hideg lenni, de még nem fűtünk. De a házban már így is meg lehet fagyni.. Én egyáltalán nem vagyok fázós, de most felvettem a legvastagabb pulcsimat, becsavartam magam egy kötött takaróba, és az ölembe vettem a laptopomat, mert ugye az is melegít egy kicsit

A tudás nagyon nyomasztó tud lenni. Aki buta, az boldog életet él, mert nincs fogalma arról, miként érhet minket világ vége a közel jövőben, hogy hány féle módon pusztíthatjuk el saját magunkat, stb. Csak a maguk primitív módján, bele nem gondolva a dolgokba élik a saját kis életüket. Minél többet tudsz, annál nehezebb a boldogság.
Más részt nem is kell, hogy az ember buta legyen, elég ha nem tud mindent. Például sokszor tapasztaltam, mennyivel jobb, amíg nem tudjuk, hogy ki és mit beszél rólunk a hátunk mögött... Ha megtudjuk, az egy újabb ok, hogy szomorúak legyünk.

*átlagos szünetek nálunk*
osztálytárs *kétségbeesetten*: Timi, volt házi fizikából?
én: abból szoktunk házit kapni?
legjobb barátnőm: ma van fizika?
osztálytárs2: tanulunk mi fizikát?
osztálytárs3: az a tanár él még?
ez azért valahol fájdalmas

Annyira süket vagyok, hogy azt sem hallom amit az elöttem ülö mond. Lassan hallókészüléket fogok kapni. Ha megfúj egy kis szél, nemcsak az orrom dugul be hanem a fülem is fáj, a szemeim meg égnek. Nem is én lennék, ha nem lenne semmi kínom, bajom

Én is el szoktam ezt játszani.

<- A fej amit vágok a tényre, hogy ma a Többiek túléltek egy maratoni töri órát.
<- ... és amikor megtudom, miszerint holnap nekem is túl kell. Hármat. Egymás után.

nos, az a helyzet, hogy lassan 4 éve járok ebbe a retekbe, de megnéztem az órarendem és az A épületbe leszünk, amiről még nem is hallottam. és a többiek sem. ez egy érdekes nap lesz, érzem.

Ma egész nap azt dudorászom, hogy "Apu verd meg nekem a Jánost". Mintha ismernék egyet is.

Húha, bekövetett twitteren egy tag, és erős gyanúm, hogy egy staritys emberke az illető

énvoltamám. :D