TV-képernyő magyar módra - Sárgakarika + Logó + Műsorajánló

Igen igen, ez rendkívül sarkalatos probléma. A német csatornák már minden új sorozatot eredetiben adnak, a PRO7-en a The O.C. és a Nip/Tuck már üdítő 1.78:1-ben megy... (Meg az Alias is, amíg ment)

A VOX 4/3-ban kezdte adni mindkét CSI sorozatot, szal az sajnos meg van kurtítva ott is. Nálunk szerintem senkinek eszébe se jut ez. A németeknél minden TVsorozat megjelenik DVD-n is, tehát nem érdekük 16/9-ezni... mégis megteszik. Gondoljatok bele.... sokkal többen megvennék úgy a DVD-t ha a TV-s verzióban valamiről mindig lemaradnak.

Azért nagyon nagy gond ez, mert odakinn Hollywoodban a HDTV bevett szokássá kezd válni, a produkciók többsége már 16/9-es. A kreatív stáb (production designer, és az operatőr) már eleve a széles képernyőre tervezi a képet, a felület egészét kihasználva... így a csóró 4/3-asok mindig lemaradnak valamiről.

Má nem azé de...
Sztem tök nagy baromság 16:9 -en puppogni amíg nincs egy legalább 2m-es képátlójú tv-d. És sztem kevés embernek van, még az USA-ban is. Merugye a szélesvásznat azé találták ki mert jobban illeszkedik az ember látóteréhez. De egy átlag 55centis jobb helyeken 70-80centis 4:3-as arányú tv közel sem áll ahhoz hogy betöltse az ember látóterét.
A többi dologban egyetértek, de nincs értelme a 16:9-en lovagolni amíg minegyikőtöknek nincsen egy 2 négyzetméteres 16)-es plazmáj. És sztem nincs. ha nem van így szóljatok

Kukmindegy milyen kepatloju a megjelenitom, ha egyszer mar 1.78-ra lett tervezve es forgatva a cucc, akkor akar kissebb meretben is (letterbox), de a teljes kepet akarom latni, nem belezoomolva a kozepebe (igen, ez lenne elvileg a pan&scan, ami zoom+kovetes - a zoomolt 1.33 mindig az 1.78 legfontosabb teruleten tartozkodik - , de igenytelenek vagyunk, ezert nalunk csak a scan letezik ebbol.. na jo, nem csak nalunk )..


@Marha: a tvsek nem azert kezdtek el 1.78-ban gondolkozni, mert a hdtv elkezdett terjedni, hanem azert, mert egyszeruen rajottek a dvd indulasanal (96-97), hogy "baszics, ugyis egy csomoan fognak 1.78-as tv-t venni, akkor hasznaljuk ma' ki a formatum lehetosegeit".. Azt sem kellene elfelejteni, hogy nativ 1920-1080-as plazma napjainkban cirka ketfele letezik, nagyon draga es nagyon draga, szoval.. na mindegy.

Dehogy nincs értelme. Igaz hogy a képernyő alsó és felső részén nix semmi, de pl a második kozzászólásban csatolt képen láthatod hogy ,rengeteg kép lemarad a 4:3 ban.
(ha valaki kicsi tv-n néz 16:9 es adást az én vagyok,mert a fürdőszobában csak egy 36-os kis picuri van, oda azért nem veszek nagyot. )

Amerikában hemzsegnek a 16/9-es TVk... 4/3-asat már egyáltalán nem is lehet kapni, csak használtan. És ez nem függ a kép méretétől. Ha 55cm-es TV-m lenne, akkor is látni akarnám az egészet.

De egyáltalán mér álltak rá erre a 16:9re a sorozatoknál meg az amcsik a tévévásárlásnál is, mer filmeknél még értem de sorozatot tuttommal senki nem néz moziban, szal ez egy nagy baromság szerintem. Meg aztán ott van az ennél még elbaszottabb arányú(vmi 2,5:1 asszem) kép ami 16:9es tévén is fekete csíkot hagy az én otthoni kijelzőmek meg a 3adát ha betölti, na ahhoz már csak gratulálni tudok. na mind1 ezen úgyláccik csak én húzom magam, de sztem az egész nem logikus(kicsit olyan mint retekklubbéknál: azt adjuk a népnek amire igény van; nemtom az amcsiknál ki kérte a 16:9es tv-t, sztem senki, de azok olyan hülyék mindent beszopnak, és miattuk mi is)

más: itthon (és külföldön) illegális a sorozatok letöltése és/vagy megosztása? azokat végül is leadták tvben is szóval...? kimittud?

Jól érzed magad? Szerintem te vagy az egyetlen a világon akinek a 4:3 a favorit. Loller..... 1ébként minden illegális.

JÉZUSMÁRIÁM.

A 16/9 oka a technikai fejlődés. Amióta a moziban bevezették a Cinerama, majd késöbb a Cinemascope felvételt és vetítést (a negyvenes évek közepe-vége felé), hatalmas különbség alakult ki a mozis, és a televízós kép felbontás között. Míg a mozis kép felbontásának egyedül a kémia szab határt (véges számú molekulaányi fényérzékeny emulziót lehet felvinni a 70 milliméter széles celluloid-szalagra) addig az elektronikus jelátvitelt borzasztóan le kellett egyszerűsíteni, tekintettel arra, hogy a TV születésekor az egyetlen elektronikai "csoda" az elektroncső volt. Ha mozis minőséget akartak volna "kihozni" az ősTV-ből, akkor többmillió csőre, tehát egy egész épületnyi helyre, és több megawattnyi energiára lett volna szükség egyetlen TV készülékhez. Így aztán a jelet addig butították, mígnem az láthatóvá nem válhatott az akkoriban elkészíthető egyetlen elektronikus megjelenítőn, azaz a fekete-fehér katódsugárcsövön.
Ezt hívjuk ma egyszerűen képcsőnek. A technika kezdetleges volt, és az első képcsövek szinte gömbölyűek voltak, a kép még így is torz volt a szélein. A széles mozis képet semmiképp nem tudták átbinni TV-re, mert 4/3-arányúnál szélesebb képcsövet a techika akkori szintjén nem lehetett csinálni.
Az ötvenes években kezdett elterjedni a televízió a fejlett világban, és a technológiákat szabványosították, így terjedt el a KÉNYSZERBŐL alkalmazott 4/3-as arány.
A kor haladt, a technika fejlődött, és a hetvenes évek végére már megoldhatóvá vált a mozis felbontás elérése (persze akkor még nagyon drágán). A szbványok viszont kötötték a gyárakat. Mindenki a 4/3-ra állt rá, és ezt a technológiát sikerült annyira elterjeszteni, hogy már olcsóvá vált, így nagy tömegek vettek maguknak TVt.

A digitális forradalom a 90-es években felborította mindezt. A mikroprocesszorok, és más vívmányok terjedése hatalmas lépésekben tette lehetővé a fejlesztéseket. Itt volt az ideje hát annak, hogy helyrehozzanak egy kényszerből vállalt "bakit". Végre mindenki az otthonában tudhatja a mozihoz közeli kép-élményt. A 4/3 mindig is csak egy átmeneti, kompromisszumos megoldás volt. A HDTV és a DVD térhódítása nagyon hamar el fogja feledtetni mindenkivel ezt a "kis" 45 éves "átmenetet".

Szóval most kezdünkl csak rátérni az "igazira". Néhány adat: A szélesvásznú film képaránya 2.35:1-hez, immár vagy 60 éve. (Nem új dolog) A szabvány 35MM mozi kópia pedig 1.85:1-hez. Ez gyakorlatilag megegyezik a 16/9-cel (1.78:1, a különbség elhanyagolható). Ezért van hogy a 16/9-es képernyőn is fekete csík van a mozikép alatt-és felett. Ezt nem "találta ki" senki, ez egyszerűen így van.
Hogy ebben aszerencsétlen suttyó kis országban ennyire nem terjednek el az új technikák, (mert nem terjed el az sem, hogy a munkát meg kell rendesen fizetni) még nem jelenti azt, hogy hadakozni kellene a fejlődés ellen. Mellesleg... adok még kb. 4-5 évet, és idehaza sem lehet majd kapni mást, CSAK 16/9-s képernyős cuccokat. Mivel a 4/3-as gyáertás a legtöbb helyen már tlejesen leállt, egy idő után el fognak fogyni.

Azért írtam ezt a regényt, hogy legyen egy kis rálátásod a dolgokra, mert amint a hozzászólásodból kiderült, erre igencsak rászorultál.

A TVsorozatok letöltéséről: ez érdekes. Magát a cuccot felvenni, digitalizálni nem illegális, csakhogy a P2P rendszerek használata már az. Ergo hiába nem sértesz törvényt azzal, ha rögzíted a műsort, ha azzal már igen, hogy terjeszted.

Hát én ritkán nézem a "színvonalas" tvműsorokat,inkább netezek.Csak sportot meg néha vmi gagyi akciót nézek,ha unom az arcom.
Én azt kifogásolom hogy a g*ci kábelszol gáltató több mint kétszeresére emelte a díjat.

@Marha: csak kiegesziteskeppen mondom, hogy a 35 milis mozikopian szinten 1.33:1 kep van, akarmilyen formatumot is latsz utana a vasznon, az anamorf dolog nem a dvd ujitasa. Amit te szelesvaszonnak hivsz, az valojaban a Cine(mascope, ami _tenyleg szeles_ ), a normal szelesvaszon az tovabbra is az 1.78:1. Valamint nem a kemi szab hatart jelenleg a filmek felbontasanak (levben a kemia is fejlodott az utobbi 51 evben - az elso cine kopiat cirka 1954-ben nyomattak le), hanem az Akademia iranymutatasa: 2048x1536.

Mind a két észrevétel téves. (Ezzel foglalkozom több, mint 10 éve).

Még szerencs, hogy a németekhez hasonlóan nem tolják be a logót, a fekete részről a film felületére, s persze mivel itt karikák is vannak ,akkor ezt is. Ugy sejtem, hogy ezt a németek azért teszik, hogyha valaki tv-ből vételezi le a filmet, akkor ne tudja levágni a logót. Ennél azért jóval lustábbak a magyarországi tvadók.
Amerikába nagyon divat, hogy nonstop animálják, teszik sveszik, a logót műsortól es bolygóállástól függően.

Ja és szerencsére egyes adók, már az ujabb desingú karikát (ha lehet ilyenről beszélni) teszik ki és nem a régebbi vastagodó változatot.

Lassan már a logóktól nem latjuk a mŰsort, bár a legtöbbször nem is bánom annyira gagyi! úgyis a nézŐ dönti el mit néz akármennyi a korhatár. egyébként a mesék sokszor durvábbak mint akármelyik akció vagy horrorfilm!

Teljesen igaz. Itt Magyarországon vagyunk. Rettentően zavar, hogy a filmeknek nincs vége, mert az utolsó jelenetbe már nyomni kell a reklámot. Hiányoznak részek, gyenge a szinkron, és így tovább. De ezzel meg kell bírkózni, mert nem tehetünk semmit. Esetleg kiülhetünk az ORTT elé, mint a gazdák, hogy addig nem megyünk el amíg karika van a filmen. Az internetszolgáltatás is kelet-európai még. Ezért a pénzért tőlünk nyugatabbra esetleg 10-szeres sebességet kapok. Ez van. (Bár nem kell szeretni.)

sárga piros karika a hiradón meg a reklámokon miért nincs

nézd meg a pl a német adókat egy karikafoszlány sincsen

k... ortt ha nekik kell a karika ragasszák otthon fel a saját tv jükre

Az internetet is szabályozná az új médiatörvény

Index
http://index.hu/kultur/media/ortt2687/

2005. július 5., kedd 16:15

Az ORTT saját maga készíti el a működését is szabályozó médiatörvény új koncepcióját, mivel a jelenlegi szabályozás már képtelen lépést tartani a technikai fejlődéssel. A platformfüggetlen törvénytervezetet október közepére ígéri a Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változatNyomtatható változat

Október 15-ére az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elé kell kerülnie a médiatörvény módosításáról szóló tervezetnek, amit az ORTT által felkért, tíztagú szakértői testület dolgoz ki a határidőig - közölte Kovács György, a médiahatóság elnöke egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen.
Elavult törvény

Az 1996-ban elfogadott, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény több kérdést nem, hiányosan vagy nem megfelelően rendezett, ugyanakkor a technikai fejlődés, például a digitális technika megjelenése miatt kell is több helyen módosítani kell a jogszabályt - mondta Kovács György.

"Ma ez a törvény abszolút nem bánik barátságosan a korszerű technikai megoldásokkal" - közölte az ORTT elnöke, aki emellett lényeges kérdésként említette a közszolgálati médiumok finanszírozási és irányítási szisztémájának átalakítását, valamint a panaszbizottsági rendszer felülvizsgálatát is.
Nem támogatja majd mindenki?

Bogdán Tibor, a törvény-előkészítésre létrehozott bizottság vezetője legfontosabb feladatuknak azt nevezte, hogy alkotmányos, működőképes, nyitott és korszerű, azaz a most vagy később megjelenő technikai változásokra könnyedén alkalmazható normaszöveget nyújtsanak be vitára a törvényhozásnak.

Szempontként említette, hogy a javaslat egyes paneljei önmagukban is megállják a helyüket, vagyis egyes panelek abban az esetben is beépíthetőek legyenek a jogszabályba, ha valamelyik elem nem kap elegendő parlamenti támogatást.

Kovács György szerint a törvénytervezetet a Testületnek egyhangúan el kell fogadnia, mivel csak ez garantálhatja, hogy a tervezetet általános vitára alkalmasnak találja a Parlament kulturális bizottsága, amely már az ORTT által a közszolgálati médiumok finanszírozására kidolgozott javaslatokat is elvetette.
Internetet szabályoznának

Bogdán Tibor elmondta, hogy jelenleg a médiahatósággal és az internettel kapcsolatos szabályozás kidolgozásánál tartanak; a közszolgálati médiumok finanszírozásának és felügyeletének kérdésével az elkövetkező hetekben foglalkozik a testület.

Bogdán hangsúlyozta, hogy csak a platformfüggetlen szabályozás megteremtése miatt foglalkoznak az internettel, hiszen a technikai konvergencia, azaz a különböző médiumtípusok összeolvadása miatt pár év múlva már a televíziók is megjelenhetnek önálló, nem csupán a műsorfolyamot kiegészítő tartalmakkal a neten, és a tartalom eljuttatásának módja másodlagossá válik.

Az ORTT nem szeretne internetcenzúrát, de a törvényelőkészítő bizottság szükségesnek tartja, hogy az új médiatörvény az interneten is biztosítsa a személyhez fűződő jogok- és a kiskorúak védelmének jogi hátterét.

A Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság egyébként hetente ül össze, tagjai közt több pártokhoz szorosan kötődő szakértő is megtalálható, így például Pokol Béla, aki a válaszadási jogot biztosító Lex Pokol néven elhíresült törvénytervezettel ijesztgette annak idején a médiát, illetve Szente Péter, aki már többször felvetette az ORTT megszűntetésének gondolatát is.

Teljesen igazad van, bár nekem nincs 16:9-es tévém!

Szerintem semmi értelme a sárga karikának, úgyis megnézi a gyerek ha nincsenek ott a szülei, szóval tök fölösleges....A lógok meg egyre nagyobbak lassan már alig lesz látható a film...

Ha már szó esett az átszinkronizálásról...
Dühít, hogy A gyűrűk Ura: A király visszatér Bővített változatát átszinkronizálták.
Egyszerűen borzalmas, ahogy Éowyn ledöfve a Boszorkányurat azt mondja, hogy:
-Nem vagyok fia senkinek! -az eredeti-
-Nem vagyok férfi! -helyett, miközben angolul pedig azt mondja-
-I'm no man!
Tehát abba a három szótagba hadarja bele azt a magyar 8 szótagot.
Egyszerűen elveszik a jelenet varázsa.
Persze a többi átszinkronizálás is zavar, hisz valamit már megszokhattam a moziváltozatban, amit rossz máshogy hallani, de az nem ilyen látványos(vagy hallványos), és megbocsátható... de hogy ennyi eszük legyen!!!
Egy bővített jelenetben pedig elaludt a szinkronszínész, mert mikor Gandalf megküzd a Boszorkányúrral, akkor a jelenlévő hobbit üvölti a mágus nevét, csak a magyar verzióban ebből semmit sem hallani, csak látni, ahogy mozog a hobbit szája...
(Vicc)
Gandalf mondja Frodónak és Samunak:
-De jó, nektek a munkátok a hobbitok!