Hogyan legyél túl a szerelem-betegségen?

Még egy jó tipp: ne alázkodj meg akármennyire is szereted
Életem első nagy szerelme teljesen padlóra küldött mikor szakított velem. Egész éjszaka sírtam és kétségbeesésemben üzenetekkel kezdtem el bombázni a neten. Egész éjjel (nahjó csak pár órán át...) csak írtam és írtam, megígértem neki mindent csak jöjjön vissza hozzám, bármit megteszek, olyan leszek amilyennek csak szeretne és boldogok leszünk.
Istenem, így pár év távlatából olyan nagyon szánalmas az egész sztori, rosszul vagyok magamtól ha rágondolok És persze nem jött vissza hozzám, tuti elmebetegnek nézett, mondjuk nem is csodálkozom rajta Mondjuk ő volt az utolsó akinek könyörögtem, meg az is igaz hogy azóta valahogy úgy alakult hogy mindig én szakítottam és valahol átéreztem milyen rossz nekik amikor utána próbálkoztak azért még helyrehozni a dolgot. Egy biztos, megtanultam egy életre hogy sose alázd meg magad mások miatt

A fele cikk hihetetlenül nagy marhaság ez tény...
De sok olyan hozzászólást olvastam, ami pontosan leírja a hozzászólót...látszik hogy nem volt még komolyabb/tartós vagy esetleg semmilyen kapcsolata, azon nem olyan egyszerű azért túltennie magát az embernek, de ha itt az emberek ennyire érzelmileg nullák hát gratulálok hozzá, komolyan irigy vagyok az ilyen emberekre, sajnos én túl szentimentális vagyok....

Ekkora sületlenséget ritkán olvasni...

Glamster, lécives gondolkodj el azon mivel akarod tömni naiv fiatalok fejét.