Perrie Edwards kötelezővé tenné az iskolásoknak a 13 okom volt megtekintését

Szerintem igaza van

Ezzel az a gond, hogy sok ilyen korú fiatal fel sem fogja mit csinál. Szerintük ez egy jó poén. Ha pedig meg is nézik ezt a filmet, kb. 2 percig fogja lesújtani a dolog, aztán minden megy ugyanúgy.

Tudom, hogy nem úgy tűnik, de a 13 okom volt igenis promótálja a tini öngyilkosságot. A legtöbb ilyen célja ugyanis extrém figyelemfelkeltés, akkor is, ha valamilyen pszcihés gond meg is húzódik a tényleges tettek mögött. És a könyvben ez történik, hanna a halála után egy bizonyos értelemben ,,szentté lesz avatva". A bullying megoldására pedig nem alkalmas, annak túlságosan unrealisztikus, senki nem fogja elhinni egy film miatt, hogy valaki tényleg amiatt végezne magával, hogy piszkálják, legtöbbször az áldozat a többiek előtt próbálja poénként felfogni a dolgot. Ha pedig valaki annyira torz, hogy ténylegesen bántalmaz valakit, azon a film nem fog segíteni.

Teljesen igaza van

Nem feltétlenül a cikkhez kapcsolódik, de engem személy szerint kezd idegesíteni mind a sorozat, mind a körülötte lévő hype. A könyvet nem olvastam, az igazat megvallva nem is nagyon szeretném a kezembe venni, mert abszolút nem érdekel, de ez mindegy. A lényeg azon van, hogy Instagram-on is rengeteg, egyébként értelmes ember oszt meg olyan posztokat, hogy őket ez a sorozat tanította meg arra, hogy kedvesek legyenek más emberekhez, és ne csesztessenek másokat. Ez mind szép és jó, de könyörgöm; egy sorozat kell ahhoz, hogy rájöjj, hogy a másik ember folytonos, szóbeli, vagy akár tettleges bántalmazása nem kóser, és lehet, hogy az adott személy emiatt elgondolkozik az öngyilkosságon? Nem tudom, ez nekem marha furcsa dolog. A mai világban tényleg egy sorozat kell ahhoz, hogy megpróbáljuk megállítani az idézőjeles zaklatást; ami egyébként nem is az? Tudniillik, a zaklatás egy igen erős kifejezés, és az, hogy az iskolában valamelyik, lelkileg szegény osztálytársad hozzád vágja azt, hogy "hülyegyerek", az nem zaklatás, és aki ezeket képes a szívére venni, az magára vessen. Azt kéne megtanítani a fiataloknak, hogy ne törődjenek mások véleményével, és éljenek felszabadultan, boldogan, anélkül, hogy foglalkozniuk kéne pár ember semmit sem érő véleményével. Nem magamat akarom fényezni, de ha nekem, tizennégy éves létemre megy az, hogy teljesen hidegen hagy mind a korombeliek, mind úgy amblokk, a társadalom véleménye, akkor nem hiszem, hogy a tőlem idősebbeknek vagy velem egykorúaknak nehéz lenne.
Rátérve Perrie-re; szép dolog, hogy ezt gondolja, és az, hogy ennek hangot is ad, de nem adok neki igazat. Az egyik dolog, amit valaki előttem megfogalmazott, az az, hogy a tanárnak el kéne magyaráznia, ha valakinek kérdése van. Nos, sajnos csak az én iskolámban a tanári kar nagyjából nyolcvan százaléka magasról tojik arra, ha a diáknak kérdése van, és nem hiszem, hogy ez csak nálam van így. Ennek fényében ez aligha megvalósítható, plusz a diákok félnek kérdezni (csúnya általánosítás, tudom, de nagyrészt igaz), így nem is fognak.

Nem tudom, ki az a Pierre Edwards, de hogy fogalma sincs, miről beszél, az biztos. Nem láttam a sorozatot, de a könyv alapján egész biztosan nem is fogom nézni.
Olyan szinten alávaló, igénytelen és a valóságtól teljesen elrugaszkodott az a regény, amilyet nem minden nap lát az ember. Csodálom, hogy ennyire felkapott lett belőle. (Habár abban a korban, amikor a 50 shades of grey a toplisták élén van, nem tudom, miért lep meg). Amikor olvastam is idegesített, szerintem teljességgel undorító, megvetendő az üzenete.
A főszereplője egy gyenge jellem, egy kis senki, aki azért lesz öngyilkos, mert kukkolják (amire, mikor kiderül jelzem - még rá is játszik) és megfogják a seggét. Drága 14 évesek, el kell, hogy szomorítsalak titeket, ilyen ember a valóságban egyáltalán nem létezik, így nem releváns, amit ez a könyv közvetít.
Vannak könyvek, hús-vér tinikről, igazi, hús-vér problémákkal, amiből valóban tanulni lehet. Tessék azokat olvasni, ne ezt a kis erőtlen, szánalmas történetet, aminek a főhőse fél attól is, hogy segítséget kérjen a "problémáira". A tinidepresszió és az öngyilkosság igenis fontos téma, amiről beszélni kell, de nem így.
Hangsúlyozom, a könyvről beszélek, viszont nagy a gyanúm, hogy a sorozat se sokkal jobb.

Én a könyvet olvastam és engem nagyon felkavart. 12 éves vagyok és hatodik osztályos. Szereintem nem kéne mindenki elolvassa vagy megnézze az iskolás gyerekek közül. Amúgy nagyon-nagyon tetszett!

Egy korosztály felett énis ajánlom

A konyv hogy ugymondjam ( nem bantaskent) NEM tizenket eveseknek irodott. A hatoldalan felvan tuntetve hogy 14 ev felett. A Sorozatot is csak egy bizonyos korosztaly felett kene megnezni

Engem személy szerint érzékenyen érint ez a téma, ezért megfogattam magamnak, hogy nem fogok kommentelni ehhez kapcsolatos cikkekhez, de emellett nem tudok elmenni szó nélkül. Én főleg általánosban ki voltam téve az osztálytársaim ellenszenvének. Eléggé introvertált ember vagyok/voltam világéletemben, ez nekik nem tetszett. És nem volt olyan könnyű, amikor szó szerint azt vágják hozzád, hogy "miért nem halsz már meg rákban" vagy "átmennék rajta egy dózerrel", illetve társai. Középsuliban hiába védett meg mindenki, és hiába állt ki mellettem az egész osztály, a párom, meg még az ő szülei is, az ellen az egy igen intelligens ellen, nekem ugyanannyira fájt. Illetve 20 évesen is a földbe tudna döngölni egy lehülyegyerekezés. Mindenki másként éli meg ezeket, van akinek egy szó is elég, nem kéne emiatt pálcát törni felettük.

Teljesen egyetértek vele, ez az egész történet hihetetlen (: