Különbségek a sorozat és könyv között: 13 okom volt

Spoileres cikk! Íme pár különbség, amit a sorozat és a könyv között felfedezhet az ember a 13 okom volttal kapcsolatban.
A teljes cikkhez kattints ide!

Clay és Hannah kapcsolatát nem tudtam először hová tenni mert a könyvben nagyon limitált volt a kapcsolatuk még a sorozatban szinte minden részben volt közös jelenetük. Be kell vallanom hogy így sokkal jobban tetszett mert a könyvet olvasva furcsáltam Clay szerepét hisz csak távoli ismerősök voltak. A sorozat egy sokkal jobb kapcsolatot mutatott be ami nekem nagyon imponált.

Sokkal másabb szerintem a sorozat, mint a könyv.

Őszinten, szerintem életemben először de a sorozat sokkal jobban bejött mint a könyv. A könyvben valahogy nem találtam elégnek az indokokat, amiket felsorakoztatott, míg a sorozatban számomra ezeknek érezhetően több súlya van. Másrészt tetszett, hogy Caly és Hannah közelebb állnak egymáshoz.

Érthető, hogy a sorozatban sokkal tovább hallgatta Clay a kazettákat, hiszen az a neve, hogy SOROZAT. Ha film készült volna belőle, akkor nagyjából Gyűrűk ura hosszúságú lenne és sok rész kimaradna belőle. Bár a sorozatban is számomra feleslegesek voltak a szereplők háttértörténetei. Hiszen a valószínűleg a könyvben sem esett róluk szó. A Tony-s követő dolog, pedig szintúgy ehhez köthető. Hiszen a könyvben egy este alatt hallgatja meg, így ott teljesen mindegy, hogy mikor is jelenik meg a kis spanyol fiú. Tetszett, hogy Clay és Hannah közel állt egymáshoz a sorozatban, de nem sokat változtatott a dolgon, így az se lett volna baj, ha a könyvhöz maradnak hűek. A hármas csoportjuk mottója pedig kicsit elvont lett...Azt viszont nem értem, hogy Jenny miért változott át Sherire, illetve, hogy Jeff-et miért kellett beleírni, majd megölni. Szerencsétlen gyerek, pedig őt kedveltem egyedül az egész sorozatban. Hannah halálának a jelenete, pedig számomra elég nyomasztó volt még csak végig nézni is.

Nekem sokkal jobban tetszett, mint a könyv. Valahogy jobban átjött a mondanivalója, emellett nyilván nézni sokkal megterhelőbb volt, mint olvasni (pont az utolsó rész ominózus jelenetét).

Szerintem zseniálisan lett megcsinálva a sorozat, semmi mellett nem csusszantak el. Úgy mutatták be a nemi erőszakot és az öngyilkosságot, hogy a nézőnek is 'fájjon', vagy kényelmetlen legyen nézni, hiszen a való életben az áldozatok ugyan ezt érzik. Sokan azt mondják, hogy romaticizálva van az öngyilkosság meg a nemi erőszak, de ezzel nem tudok egyetérteni, az említett okok miatt.
Engem nem sok sorozat hat meg, és elég kritikusnak vallom magam sorozatokkal szemben, de ez egy azok közül a sorozatok közül, ami teljességében hatott rám érzelmileg. Átéreztem az összes fájdalmat és szorongást, és átértékeltem az életem. Nagyon nagy hatással volt rám, és szeretném, ha folytatódna. Szeretném tudni mi történik most. De ha nem is lesz második évad, akkor is imádni fogom, hiszen sok kérdést hagyott bennem és a legtöbb nézőben, ami viszont elég jót jelent a sorozat számára.

Hát igazából nem tudom mit mondjak a sorozatra.
A hősnőnk számomra rendkívül unszimpatikus, és szerethetetlen volt. Mármint sajnálom, hogy mik történtek vele, de nem fogom ezért szeretni.
A mellékkarakterek sokkal kidolgozottabbak és szerethetőbbek voltak számomra, emellett jobban voltak megcsinálva a jeleneteik. Jobban sajnáltam Justint, meg mik történtek vele, mint Hannaht. De lehet ez csak a sorozat hibája.

Amúgy az csak nekem tűnt fel,hogy Tyler fegyverei és amikor levette Alex képét utalhatott arra,hogy ő lőtte le Alexet?
Vagy csak én gondoltam túl?

Nekem is feltűnt

En eloszor a sorozatot neztem ma erkezett a konyv kivancsi vagyok

Igen, kicsit tényleg félreérthető volt, de nyilt titok volt végig hogy Alex öngyilkos lett, ezt se a készítők, se az Alexet alakító színész nem tagadta.

Csak néhány észrevétel:
Az autóbaleset áldozata a könyvben is egy diák volt.
"Nem ismertem azt a srácot. Végzős volt. És mikor megláttam a képét az újságban, nem ismertem fel. Csak egy volt a sok arc közül a suliból, akiket soha nem ismertem meg... és nem is fogok."

A könyvben is megerőszakolta Bryce Hannah-t, csak azt már nem részletezte az író.
"Elkezdted csókolgatni a vállamat, a nyakamat, közben ki-be csúsztattad az ujjaidat. És ennél is tovább mentél. Nem álltál meg ott."

Ezek tényleg hasznosak