Mire gondoltok most? II.

Én is 22 vagyok, általában 16 évesnek néznek. Egyszer egyetemi dexpon kérdezték hogy melyik szak érdekel. 2. Éves komédiás vagyok köszi

De volt mar hogy 14-16 eves lany csókolommal köszönt néha nagyon nem tudom hogy akkor most mi van

szabad vagyok! jó csak félig de az emelt szóbeliken túl vagyok
annyira zavaró, hogy mindenki lelustáz meg minden csak mert nem megyek el dolgozni a nyáron, és még csak nem is jogsit csinálok... egy: csökkent térlátással életveszélyes lenne engem kocsiba ültetni, komolyan gondolom, hogy erre senkinek sincs szüksége. kettő: egy érettségivel úgy hogy még hivatalosan egyetemre sem járok, nem nagyon vesznek komolyan diákmunkakeresésnél, főleg úgy nem, hogy mást is szeretnék csinálni a nyáron, pl elsősegélytanfolyamra menni, esetleg nyelvtanfolyamra, meg edzőtáborba (meg nyaralni, a zsebpénzemből), így kb feladtam erre a nyárra... fogok én hasznosat csinálni, de dolgozni nem fog sikerülni (tudom, sokat akarok, bocs hogy megtehetem)
kapcsolódó: mondogatja mindenki, hogy fel kéne raknom a fotóimat ilyen oldalakra ahol el lehet adni őket de az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik, hogy ezt most venni fogják az emberek, szerintem a feliratkozás több pénzt venne el, mint amit kapnék belőle... a legtöbb fotós úgyis requestekből él meg, én meg nem azt akarom csinálni de nemtom

Az én iskolámban vannak picik is, mert van nyolcosztályos része a giminek (én is nyolcosztályoson vagyok watevör )
Ma megyek a folyosón, erre az egyik kicsi ötödikes tanárnak nézett, és elrebegett egy halk ,,Jó napot kívánok!"-ot.
De a kedvencem mégis csak egy picinek az anyukájának a szájából hangzott el a gólyanapon: Gyere Kicsim, kérdezzük meg a tanárnénit! *odajönnek egyenesen hozzám*

Ilyenkor elgondolkodom azon, hogy mégis miért nem mentem még világgá. Az egyik barátnőm küldte, de ne csak én szenvedjek, megosztom veletek.
De amikor ezek készülnek... mégis mit éreznek?
De a legfonotsabb kérdés:
MIÉRT???

hihetetlen, hogy ennyire gyorsan megy az idő. 4 évvel ezelőtt raktátok ki az első MV-teket. (bár én 2014-ben hallottam rólatok) Már akkor is csodálatosak voltatok, és ez egyre csak fokozódik. Köszönöm, hogy mindegyik napomon feltudtok vidítani. Köszönöm, hogy vagytok srácok. Köszönöm, hogy létre jött a BTS.❤️ Nagyon szeretlek titeket drágaságaimccc:

Sziasztok! Egy kicsit off topik... De a segítségetekre lenne szükségem. Nézzétek el hogy kivel milyen a viszonyom - főleg mivel amúgy sem vagyok haragtartó, szóval akit nem vertem meg azzal még nem vagyok rosszban - , tudnátok e segíteni?

Barátnőm sulija meg fog szűnni és át kell mennie a debreceni Baross-ba. Valaki tudna őszinte véleményt mondani róla? Szegény ki van akadva, mert eléggé drogos híre van az iskolának és ha bár nem kifejezetten stréber ő úgy van vele, hogy ha már suliba jár egy választható szakmába, akkor tanulna is valamit. Szóval nem a szakképző részbe járna hanem a két éves szakmára. Szóval, vélemény?

Koszonom a moderátoroknak ha maradhat -legalább csak pár napra-, várom a leveleteket.

#4yearswithBTS Szinte hihetetlen.. Úgy érzem, mintha csak tegnap debütáltak volna.

A mai embereknek csak a kor számít.. Nem mindegy, ki hány éves.. Már többször lement ez a beszélgetés:
-Hány éves vagy?
-10.
-Anyukádék megengedték a Starityt?
Ilyenkor elfog a nevetős-sírógörcs.. Ezért becsülnek alá, mindenki, még az unokatesóim is ("puha, puha, labdi-labdi"..), a fiú, aki tetszik, na, az is csak a játszótársának tekint, már komolyan elviselhetetlen, kivéve a szüleim, a tesóim és a barátaim többsége, ők tudják, hogy amúgy csak korban vagyok 10 (lassan, 13 nap múlva 11), kinézetre és belsőre is 12-13 vagyok, csak nem vagyok sorozat-vagy zene-őrült..

OFF: A pap kivételesen kedves volt hittanon. Minden jó válaszért kaptunk csokit

Hát, ha az kiakaszt akkor EZ teljesen le fog építeni.

Ezt már láttam. Még régebben. Nosztalgiáztunk is a baránőmmel, aki küldte az előbbit. Csodás magyar művészet, mit nem mondjak.
Szerk.: Célzatossággal van ott a videó? Ejj, szégyenlem is magam.

Úgy érzem, érdemes élnem. Vége a tanításnak, azon kívül, hogy reggel nyolctól fél háromig el...khm...szarjuk egymás idejét odabent, nincs már semmi, le vagyok zárva. Mennybeli boldogság, erre várok szeptember másodika óta (legyünk optimisták és kedvesek, mondjuk, hogy nem az első pillanattól kezdve ). Hihetetlen jó érzés végre a nyár felé közeledni, tele vagyok tervekkel és energiával, illetve túlteng bennem a tettrekészség, de olyan szinten, mint eddig az évben soha. Ez lehet, jelent valamit...

voltam ma regisztrálni a hivatalban munkára. tök jófejek voltak, még az ingem is megdicsérték xd. mondtam, hogy felsőfokúm van németből és kapásból felcsillant a szemük...elvileg csinálhatnék valami értelmesebbet is az árupakolás meg a fagyiárulás helyett. de mivel nincs még hivatalosan végzettségem nyilván nem állhatok be iratokat fordítani (apáéknál besegítettem anno de psszt). remélem kapok valamit a nyárra, csak elég sok a konkurencia xd mert ugye felénk a felnőttnek sincs munka, nemhogy diáknak xD. azt mondták a dunántúlon marha nagy sikerem lenne a némettel de nem költözök fel csak azért a balatonhoz

Hogy a fenébe fogok átmenni a szóbelin...

Ma a városban csak úgy random (szokás szerint ofc) elkezdett vérezni az orrom és az emberek úgy bámultak rám, mint egy utolsó leprásra.. Egy valaki jött oda hozzám megkérdezni, hogy jól vagyok-e és tud-e valamiben segíteni. Oké, nem volt semmi komoly/életveszély, de azért ezen meglepődtem meg egy kicsit le is taglózott..

ma leültem egy bácsi mellé, aki bekapcsolta a magnóját mellettem és elkezdett valami mulatóst hallgatni egész úton. mostanában amúgy mindig olyan furcsa emberek mellé ülök, múltkor egy nő megkérdezhette ehet e mellettem, mondom persze, én meg azt hittem valami kis szendvicset fog enni, erre elkezdett paprikás krumplit enni. én szendvicset se merek enni, mert a nénik mindig néznek közben.
holnap nem megyek suliba, mert még lenne, de minek ezt nem értem, szóval szerintem ahogy ma délután fogok, honap is kimegyek a balatonra süttetni magam, bár kibszottul fáj a torkom, a fülem és náthás is vagyok, de előreláthatólag nem túl sok szabaidőm lesz a nyáron, szóval én ezt akkoris kifogom élvezni.

Megvolt a mestermunka védés. Azt mondták, hogy nagyon jó az előadásmódom, de érezni rajta, hogy szinte bemagoltam az egészet. Plusz a maximális 15 percen is majdnem túlléptem. Viszont most nem izgultam annyira, mint amúgy szoktam.
Vége a sulinak és végre szabad vagyok. Aha, majdnem... 28-ig szakmai gyakorlat a suliban. Aztán 50 óra közmunka befejezése még vár rám. De legalább tanulnom már nem kell. Visszatérhetek a könyveimhez.

Szerk: miközben ezt írtam egy khm... kisebbségi család balhézott a busz végében (4 székkel mögöttem). Három gyerekből kettő üvöltött, az anyuka a gyerekekkel üvöltött. A kölykök össze-vissza ugrálnak. Aztán azt abbahagyták és most Nótár Mary meg mindenféle mulatós meg tuctuc üvölt hátul. Plusz valamiért se a szülők, se a kölykök nem tudnak normális hangerőn beszélgetni. Ilyenkor bánom, hogy nincs nálam a hangfal. Sejtésem szerint egyből kuss lenne.
Mondjuk nem lennék képes lesüllyedni az ő szintjükre és a többi ártatlan utast zavarni.

Látni fogom élőben Alice Coopert, omg. Ma vettem meg a FEZEN napijegyemet, szóval augusztusban kipipálhatok egy bakancslistás pontot azzal, hogy látom a shock-rock mesterét a színpadon. Istenem, annyira boldog vagyok.

Brass kapitány, Abraham Ford és Sayid Jarrah áldják az urat csuhában. Ez a hármas így, ebben a formában már önmagában is megér egy misét, de szívünkre tett kézzel valljuk be, Naveen Andrews úgy énekel, mint egy angyal. Elfogult vagyok, na és?

Azt hittem, hogy nem fog ennyire megviselni, hogy a férjem egy rutinműtétre befekszik a kórházba, de valójában nagyon rossz volt otthagyni. Tudom, hogy "semmiség", de rettenetesen aggódom és ha csak rá gondolok a sírás környékez (reggel ez meg is történt hazafelé). Tudom, hogy jó dokija van és tényleg sitty-sutty lesz, de na... Máskor is voltam már egyedül itthon, de most tudom hol van és hogy miért és ezen az sem segít, hogy itt a kórház a szomszédban. Legszívesebben befeküdnék mellé macskástól. Nagyon sajnálom szegényt, borzasztó látvány az az osztály, az emberek katéteres-véres-infúziós zacskókkal mászkálnak. Van aki mindhárommal, van aki menni se tud. A nővérek bunkók. Senki nem tud semmit. Majd holnap jövünk, azt' viszünk valamikor. Látogatási időben keresi az orvos - lesz_rom, hogy neki munkaidő, akkor se zargassák ilyenkor az embert!
Rossz volt látni, őt is megviseli és ez a szívemet marcangolja, hogy életem párja most nagyon szenved. De bízunk benne, hogy a hétvégén hazajöhet, már ha kegyeskednek kiállítani a zárójelentést...

egy csomo (magyar) tumblr posztban helyesirasi hiba van :,D annyira idegesito, pedig valamelyik idezet esku tetszene vagy epp ugy erzek, de nem tudom rebloggolni, mert nyelvtanilag nem helyes es az milyen mar ><