Mire gondoltok most? II.

Bárcsak többen gondolkodnának így.

Nyolcvannal, szirénázva száguld a rohammentő, az idióta felfuvalkodott BMW-s hólyag, pedig hatalmas fékcsikorgással és 10 másodperces benyomott dudával jelezte hogy ő márpedig nem akart megállni. Nagyon remélem, hogy hozzá nem fog elérni a mentő időben ha erre kerül sor.!

Amikor kb 4 órát vagy oda és hazaérsz és a macska azonnal rád telepszik... Na ez valami fenomenális érzés.

Teljesen elhiszem.

Az az igazi magasélet, amikor 4 rendőr előtt sétálsz át szabálytalanul az úttesten, és ők közben le se sz.rnak

Húgom tegnap a mezőn talált egy elárvult vadnyuszit, ami elfér az ember tenyerében, szóval hazahozta és egész este a hajában aludt (mivel a húgomnak kegyetlen dús és hosszú haja van). Remélem sikerül életben tartanunk szegénykét.

Irigylem azokat akik napközben egy jót alszanak. Nekem nem megy. Most nagyon faradt volzam szoval elaludni el tudtam... De mikor felkeltem majdnem hogy rosszabb volt es maga az alvas is... Veszett sz*r volt. Mindenre felebredtem es mindent hallottam. A szememnek kicsit jobb, pihentebb lettem de ennyi.

Régebben úgy voltam vele, hogy ahhoz, hogy valaki igazán megismerjen, el kell olvasnia valamit, amit írtam, mert amit írok, az beszél helyettem (arra ugyanis nem vagyok képes), és ezt az álláspontot még tartom is. De! Van egy nagyszerű könyv, Benjamin Alire Sáenztől az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában, amit imádok, de eddig csak 3-4 embernek ajánlottam (ebből kettőt ismerek személyesen). Mindegyiküknek elmondtam, hogy Ari karaktere kiköpött olyan, mint én, és röhej, mert pont ezért nem merem ajánlgatni a könyvet. Most, hogy kiírom ide, ahol tök ismeretlen emberek olvashatják, és sosem tudják meg, ki vagyok, oké, de ha ismerek, személyesen ismerek valakit, és tényleg fontos nekem, annak csak akkor merem ajánlani ezt a könyvet, ha bízom benne. Furán hangzik, hisz ez csak egy könyv (most sértettem meg a világ összes könyvmolyát, magamat is beleértve), de Ari karakterében jobban magamra találtam, mint eddig bármely író bármely könyvének bármely szereplőjében, ami egyszerre ijesztő, szomorú, fájdalmas és jó érzés. Tehát nem is tudom, olyan ez az egész, hogy ha valaki elolvassa ezt a könyvet úgy, hogy tudja, Ariban magamra ismertem, az olyan, mintha valaki egy írásomat olvasná, amibe a lelkem is beletettem, amiben semmi tabu nincs, amiben ott vagyok teljes mértékben, és amit még soha senkinek nem mutattam még meg. Mintha azzal, hogy valakinek ajánlom ezt a könyvet elolvasásra, a kezébe adnám a kést, hogy tegyen vele, amit jónak lát: dobja el, vagy szúrja belém és forgassa meg párszor (esetleg vágjon fel vele valamilyen ételt, hiszen a kések erre valóak). Ez így mennyire nagy hülyeség?

Nagyon aggódom a nagypapámért, tegnap éjjel kétszer elesett és összetörte magát. Ráadásul szegénykémnek a bal karja és a jobb lába levan bénulva. Remélem hamar jobban lesz. Két hete meg a 92 éves dédmamám esett el és eltörte a vállát és az ujjat, meg Ő is összetörte magát. párszor voltam nála segíteni

Jobbulást kívánok nekik! Meg mielőbbi felépülést!

Köszönöm!

Nincs jobb érzés annál, mint amikor segíteni tudok valakinek. Ma volt szeremcsém többször is apróbb jócselekedeteket végre hajtanom, már ha ezeket nevezhetjük annak. (Átsegítettem egy nénit az úton, és hazakísértem, segítettem egy kerekesszéles iskolatársamnak, és bevásaroltam a szomszédben lakó idős néninek.) Jó érzés, hogy egy kicsit könnyebbé tettem valakinek az életét.
Viszont volt ideje másoknak elrontani a napomat. Élvezek olyan dolgokat megtudni magamról, amiket még én sem tudok. Ezeket az embereket csak szánni tudom. És nem érdkel, ha ez arrogánsan hangzott.

Sziasztok. Remélem ezért nem tiltanak ki az oldalról. Semmi rossz szándék nincs bennem, és igazából nem is vélemény kinyílvánítás lesz itt. A lényeg, hogy bizonyára ti is gyakran láttok egy sztáradatlap alatt a véleményekben olyat, hogy " Nem értem miért kell fikázni" vagy, "Aki nem kedveli, minek foglalkozik vele". De hát a véleményezés erről szól, nem igaz? Nem lehetnek mindenkinek pozitív gondolatai egy adott hírességről. Ha valakinek negatív a véleménye valakiről, akkor azt el kell fogadni. Nem tetszett mindenkinek az, ami nekünk tetszik. Ti mit gondoltok erről? Engem egy ideje foglalkoztatott ez a dolog, gondoltam megosztom, kíváncsi vagyok mások hogyan vélekednek erről.

Sok dologban egyetértek veled. Nekem az sem tetszik, hogy néha lényegében boszorkányüldözéseket indítanak az elvadult rajongók azok ellen, akiknek nem tetszik egy sztár munkássága. A véleményeknél ott van a ,,like" illetve a ,,dislike" gomb. Ne a másik tagot kell szidni, ha nem tetszik egy vélemény.
Viszont néha elég trágár módon hordanak le egy-egy sztárt, viszont az már megint más tészta.
A topikot valószínűleg/lehet törlik, de nem hiszem, hogy törölnének téged, mint felhasználót.

El sem hiszem!

Nem tudom kiverni Őt a fejemből. Nem tudom mit tehetnék még, egyszerűen nem megy. Amit érzek, az annyira egyértelmű.

Szerintem, ha normális stílusban írja le az ember a véleményét, nincs vele semmi gond, még ha az a vélemény negatív, akkor is. A sértő, alpári szövegre senkinek semmi szüksége, de szerintem a pozitívnak számító, értelmetlen nyáladzás sem vélemény, de elnézést, ha valakinek ezzel a lelkébe gázolok. Természetesen érthető, ha valaki teljesen odavan egy sztárért, én magam is rajongok emberekért, de úgy gondolom, hogy egy összeszedett, értelmes vélemény többet ér bárminél.

Imádom az osztálytársaimat. Ja, nem. Ötös lett az egyik dolgozatom, amit ma kaptunk ki, a gyógyszerelésről volt szó benne, nem volt semmi extra, még élveztem is a témát. És ezen kiakadt az egyik osztálytársam. Szóval a tanár mondta, hogy XY-nak ötös lett, el sem hiszi, mire az a bizonyos osztálytársam, mondjuk legyen M, azt mondta, ő sem. Aztán tanárnő mondta, hogy nekem is ötös lett, M meg, akit mindössze két szék választ el tőlem, közölte, hogy ezt sem hiszi el. Ezután nekiállt nyafogni, hogy az egész osztálynak azért lett ötös, mert hátul ültek, és lehet puskázni, neki meg azért lett kettes, mert előre kellett ülnie, és ott nem lehet puskázni. Ahogy egyébként nekem is, de ez úgy látszik már senkit nem érdekel. Végül is szerintem is szörnyű érzés lehet, ha a lány, aki még csak nem is akar ápoló lenni, és csak kényszerből van ilyen képzésen, jobbat ír nálam. Pláne úgy, hogy semmit nem tanult, csak átolvasta óra előtt, és figyelt az előző két órán. De ja, én vagyok a szörnyű, mert nekem sikerült az ötös (megjegyzem, ebből a tárgyból először), másnak meg nem.
(Amúgy nem fáj, meg semmi, fejlődök lelkileg, és nem érdekel annyira, ki mit gondol, szimplán csak idegesít, hogy miért azok a rosszak, akik meg tudták írni ötösre.)

Annyira lusta vagyok. Nem írtam meg egy szódogát és kaptam is haladékot, szóval illene készülni, hogy legalább egy hármast összehozzak... Ha már ilyen rendes volt tanárnő, hogy elengedte ezt nekem és ráadásul már az utolsó is lenne az évben, szóval nem halnék bele...

DE! Mi van akkor, ha a tanárnő, azt mondja, hogy még se írjuk meg... Akkor feleslegesen fogok most tanulni

Amikor a drágalátos számítógép fél óráig konvertál egy pár perces videót, az általában egyenlő a kész halállal. Most nagyon beleéltem magamat a videóvágásba, de nem értem, hogy azért ilyen borzasztó lassú, mert HD-ben készítem, vagy a géppel van baj. Na sebaj, meg kell szoknom.