Mire gondoltok most? II.

Az érzés, amikor az angol érettségiben egy Pete nevű gyerekről kellett írni, de te végig Peternek hívtad, és csak a megoldások elolvasása után döbbensz rá, az felbecsülhetetlen.
Ezért vajon lenullázzák a levelem?

Az a baj, hogy anyukádat se értem ezügyben... a mi családunkba is én voltam a legkisebb, mégsem csinálhattam azt, amit akartam ,mert akkor patália lett volna bátyámék részéről Meg tudom érteni, ha ideges vagy emiatt... Én ahogy ismerem magamat, már anyummal is rég összevesztem volna egy ilyen miatt, úgyhogy én csak csodálkozni tudok, hogy ha nehezen is, de bírod

Fontos kéréssel fordulnék felétek. Tudtok mondani olyan családi sorozatokat, mint A semmi közepén, Modern Család, A Goldberg család? A családommal megnéztük az összes évadot belőlük és valami hasonlót keresnénk, amit a 10 éves öcsém is tud nézni.

jelenleg csak az Amerika Huangjai jut eszembe bele szoktam nézni, szerintem tök jó, vicces is, és szerintem nincs benne semmi olyan, amit a tesód nem tudna nézni ^^

Az már tervben van, de köszi ^^

Sokan mondják, hogy fura vagyok, de neem... Ezért is imádom a pizzát pizzakrém és zöldségek nélkül és egy teljesen átlagos tizenéves vagyok

Ezzel nem vagy egyedül én is így imádom

azért mert likeolják a profilképed 80-an, attól még egy senki vagy.

Terhes csaj énekli hogy "Dance alone". Erre Freddie benyögi, hogy " hát a cím most nem állja meg a helyét". Fájsz, fiam.

Ez az ír előadó, amikor a refrént énekelte azt hittem Miley egyik dala megy. Hang es a dallam is stimmelt.

Szerelmes vagyok a horvát srácba. Ha ő nem megy tovább biztos nem nézem meg a döntőt.

Heartland Nem tudom, hogy mennyire vagytok beleb*zulva a szép tájakba, állatokba, lovakba, de iszonyatosan klassz sorozat. Szórakoztató, családi, nincs benne semmi olyan, ami miatt gyerek ne nézhetné, még szexjelenetek sem, csakis romantikusak maximum, nincs benne nagy bunyó, öldöklés. Tele van csodálatos felvételekkel, klassz színészekkel, emellett, ha nem vagytok lovasok, irtó sokat lehet tanulni belőle a lovakról, mert valósághű, van alapja (mégpedig a természetes lókiképzés). Tíz évadja van, imádom, ez az egyik kedvenc sorozatom. Merem ajánlani, mert ez egy abszolút családcentrikus sorozat.

Nincs is jobb dolgom, mint a neten utánanézni a 2017-ben elfogadott új neveknek. Szörnyen vegyes érzelmeim vannak ezekkel kapcsolatban, viszont nézzük a jó oldalát- egész különleges nevek is akadnak köztük. A lánynevek közül a Korall nekem különösen tetszik, egyébként is, szerintem az a legjobb, ha valaki egyedi nevet választ a gyerekének, ezen listákból pedig bőven lehet válogatni. Bár esti mókának is jó volt, rengeteg -számomra vicces- nevet is találtam.

Hetedik mennyország (nem sitcom, de családias, aranyos). Kicsit régi, de anno még mi is néztük, ráadásul azt hiszem, jó hosszú is.
A másik talán az Életem értelmei, bár azzal óvatosan. Van benne szexuális utalás/poén, de semmi durva, jelentre nem emlékszem, hogy konkrétan lenne. Na az sitcom, ráadásul jó poénokkal, én is most kezdtem újra a napokban Esetleg még az Egy rém rendes család, az is retro, nem ismerem annyira, de családi, durvaság abba sincs.

Egyébként, SorozatBaráton ha "családi" kategóriában keresgéltek, akkor kidob sokat, és mellé még plusz címkéket is, hogy milyen témájú még a sorozat, pl családi és humoros. Azért pedig hatalmas respect, hogy együtt sorozatoztok, tök jó program



Múltkor pont ezen agyaltam, hogyha most adnék a gyerekemnek nevet, hogyan hívnák. Én mondjuk a "normális, magyarnak hangzó, viszonylag új de nem túl modern" állásponton vagyok, de hát ez emberfüggő.
Az viszont számomra felejthetetlen volt, amikor az egyik tanárunk mesélte, hogy ismeri a nevek anyakönyveztetőjét, aki mindig aláírja a kérvényt az új neveket illetően. Az egyik kérvény egy bizonyos "Dömper" keresztnévnek volt az elkötelezett támogatója. Alap, hogy visszadobták, de a poén még az benne, hogy a vezetéknév Aranyos volt, tehát a kisfiút Aranyos Dömpernek hívták volna. Én először azt hittem, hogy csak a szülők akartak viccesek lenni (komolyan gondolták). Oké, hogy egyedi név legyen, én ezt aláírom és támogatom, de azért egy határ szerintem is legyen

És már be is lázasodtam emiatt! Csúcs! *Mindent túlaggódok*
(Vagy csak megfáztam, mert egész érettségi alatt nyitva volt az ablak! xD )

köszi, belenézünk majd

Köszi, fel lettek írva a listára ^^

A Dömper még egészen elmegy azokhoz képest, hogy manapság mikkel szívatják szerencsétlen gyereket a szülők. Nálunk a kórházban egész sok friss húsi (alias újszülött) szokott lenni olyan nevekkel, hogy sokszor leírni se tudom. Az olyanoktól, mint Dzsulió, Dzasztin, Dzsézön, Elia, Elihú, Ketrin és társaitól a plafonon vagyok. Attól is rosszul leszek, ha csak le kell írnom fonetikusan ezeket a jól hangzó, igen csak mainstream amerikai neveket. Sőt, a te nickneved, a Psziché is adható 2017-től bármelyik gyermeknek. Így jól hangzik, nekem is tetszik, nicname-ként még el is fogadnám, de valahogy a gyerekemnek nem adnám. Amin múltkor a legjobban megakadt a szemem - szintén egy 2017-ben engedélyezett név - a Kandida. Én csak fogtam a fejemet, nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy röhögjek, amiért valaki a candida albicans nevezetű hüvelygombáról nevezte el a gyerekét.

Nekem erről automatikusan Voltaire Candide-ja ugrott be. És ehhez kapcsolódóan a benne szereplő hölgyemény, Kunigunda, akinek a nevét a mai napig imádom, lol, milyen vicces lenne egy szerelmespár ezekkel a nevekkel... égi jel.

Ördög Angyalka. Én ilyen kislánynévről hallottam legutóbb és majdnem a falra másztam tőle. (Ahogyan egy régi ovistársam nevétől is: Álmos Darázs.) De a Dömper még mindig durva. O.o

On: holnap osztálykirándulás, és nem tudom, hogy 150 dal elég lesz-e a telefonomon, hogy kibírjam az egészet..

Tudom, valószínűleg bennem van a hiba, amiért mindent túldramatizálok, vagy, hogy egyáltalán foglalkozom ilyesmi dolgokkal, mert tényleg lehet, hogy tizennégy évesen lehetne jobb elfoglaltságom, mint itt hisztizni, de elegem van. Már teljesen mindegynek érzem, ha kedvesen szólnak hozzám, vagy, hogy csak azért, mert megszólalok, megforgatja valaki a szemeit. Olyan személy teszi, akit már nyolc éve utálok, megszoktam tőle, nem is érdekel, mert tudom, hogy vele ellentétben nekem van valamilyen személyiségem. Neki nincs. De elegem van abból, hogy bármi, amit teszek, az sz*r, hogy bármit teszek, én vagyok a sz*r. Abból, hogy nekem bárki elmondhatja a problémáját, sírhat a vállamon, mert ha tudok, segítek; de én ha el szeretném mondani, ha nyomja valami a szívemet, akkor két szóval és egy szomorú smiley-val le vagyok rendezve. Abból, hogy nem csak pár osztálytársam, hanem a tanáraim is képesek teljesen aláásni az önbecsülésemet. Abból, hogy ha megmerem mondani pár kedves, önmagukat barátomnak tettető, mégis kétszínű és hazug embereknek, hogy lesz*rom, hogy épp melyik végzős srác haja néz ki jól, hogy melyik tinir*banc fogyott, vagy, hogy épp melyik hatalmas szerelmüknek lett új csaja, hogy leszarom, akkor még én vagyok leugatva, és biztos velem van a gond, hogy nyolcadikos létemre nem vagyok egy olcsó k*rva. Abból, hogy éppen mondok valamit, a szavamba vágnak, mintha ott sem lennék. Abból, hogy valaki rajtam tölti ki az unalmas, semmitmondó életét. Abból, hogy komolyan, bármit mondhatok, tehetek, akárhányszor kérhetek elnézést, és mondhatom, hogy nem direkt volt, én leszek a f*szkalap. Lehet, hogy apróságok, sőt, biztos azok. De nagyon rosszul esik, hogy olyan emberek, akik legjobb barátaimnak nevezik magukat, azok képesek olyanokat mondani rólam, hogy konkrétan a szívem hasad meg, megjegyzem, csak azért, mert szeretek egy sorozatot. Értelmetlen ezen fennakadni, tudom. Alapesetben nem is érdekelne. De sz*r két hét híján pontosan egy éve azt hallgatni, hogy egy unalmas, élettelen kis fangirl vagyok, akinek a sorozatain kívül nincs semmije. Lehet, hogy velem van a gond, vagy azzal, hogy ilyenek után a barátaimnak nevezem ezeket az embereket, de fáj, nem is kicsit. Az is fáj, hogy egyszer nem csinálok házi feladatot angolra, rögtön egy igénytelen, lusta sz*rnak vagyok elkönyvelve a tanár szemében. Az is, hogy egyetlen szó nem jutott eszembe, hülyének könyvelt el. Nem érdekel a véleménye, mert ő nekem senkim, hogy bíráskodjon felettem, valamiért mégis magamra vettem. És nem tudom, miért. És fáj, marhára, hogy mindig, mindenért én vagyok a rossz ember. Néha komolyan ott tartok, hogy legjobb lenne mindent és mindenkit itt hagyni a fenébe, mert úgy sem venné észre senki, ha elmennék. Legalább megszabadulnának egy unalmas életű senkitől.

Elnézést a rengeteg káromkodásért, de ezt muszáj volt leírnom, mert úgy érzem, hogy már teljesen mindegy, hogy lélegzek, vagy sem.