Mire gondoltok most? II.

azt hiszem végleg elszakadt a húr. én vagyok a szar? én vagyok a szar? komolyan? azok után, hogy én ott voltam neki MINDIG, amikor éppen nagyon el volt kenődve, amikor durván ejtették, amikor mindenki utálta, amikor a szülei válni készültek, amikor megtudta, hogy az édesapja beteg - hálaistennek, már felépült- és komolyan mi a hála? az, hogy nyilvánosan kurváz le, az, hogy elmondja az egyik LEGJOBB haveromnak, hogy mennyire utál engem, és hogy soha nem is voltunk barátok. már ne haragudjon meg, de 6 ÉV neki nem barátság? amikor szinte elválaszthatatlanok voltunk, amikor egy napot is alig bírtunk ki egymás nélkül.. de. legyek én a szar. már megszoktam.

Azon gondolkodok, milyen barátnő az olyan aki képes durván összeveszni az állítólagos legjobb barátnőjével egy fiún. Mellesleg semmi közöm ahhoz a gyerekhez aki neki bejön, még csak nem is beszéltem vele, de a "barátnőm" már biztosra állítja, hogy kavarok vele mert bejelölt FB-on. És még ő mondja, hogy milyen barát vagyok. Már két hete hogy hozzám se szól. Komolyan nem értem... Sokszor fordult már meg a fejemben, hogy törlöm magam Facebookról mert csak a bajt hozza rám mindig és nem is igazán használom mert utálom.xd

Régen mindig apámmal néztem filmeket. Szinte lehetetlen volt olyat találni ami mindannyiunkat leültetett volna a Tv elé. Az utolsó ilyen az a Transformers 2 és a Predators volt. Utóbbit Apu már nem nézte velünk, de majd, ha legközelebb hazajön. Ha zenéről van szó akkor Anyám és a párja alkot egy csapatot. Húgommal többé-kevésbé egyezik a zenei ízlésünk és ha Apa hazajön akkor hozzánk csapódik. Amúgy viszont (ha nem akarok ennyire részletes lenni) van a család és én. Néha fogják a fejüket, hogy miket hallgatok.

Ma nővérem annyira csodálatosan szép ajándékkal lepett meg, hogy komolyan nagyon elérzékenyültem. Ugye már egy jóideje küzdök szorongással, és a családom szerencsére nagyon támogató ezzel kapcsolatban, igyekeznek segíteni ott, ahol tudnak. A nővérem pedig rendelt erről az oldalról nekem egy hegyikristály karkötőt és aventurin szívecskés medált, az utóbbihoz azt írják, hogy oldja a gátlásokat meg a szorongást, segít a lelki béke megtalálásában. Amikor megláttam, leesett az állam. Annyira csodaszépek, hogy az hihetetlen. A kép nem igazán adja vissza, mert nem csináltam róla még normális fotót, csak ilyen gyorsat, amit megmutattam a barátomnak, de az oldalon szétnézhettek, mert csodaszép ékszerek vannak, rengeteg fajta ásványból, illetve olyan is van, amelyik nem ásványból készül. Beleszerettem teljesen ezekbe, már rendeltem is egy újabb karkötőt, ami achátból van. Szerintem az áruk sem vészes ahhoz képest, hogy kézzel készített és hogy ásványból van. Ráadásul az oldalon leírások is találhatók az ásványokról és kristályokról, amik nem csak, hogy szépek, de erővel is bírnak, szóval biztos, hogy mindenki megtalálja a magának valót. Érzem, hogy ez lesz az, amit majd gyűjteni fogok, mert ebből nekem még tuti kell. Az egyetlen bökkenő vele, hogy a vékony csuklómra a legkisebb méretű karkötő sem jó, szóval majd picit vissza kell venni belőle.

istenem, holnap megint hétfő, ami egyenlő a sulival, ami a tanárokkal, a tanárok pedig azzal, hogy annyira szívatni fognak, főleg, hogy egy hétig hiányoztam. jönnek majd az olyan mondatok: Mivan Gabriella, jól esett lógni?
esküszöm, várom már - irónia

Az érzés, amikor a doki szépen beleböki a lábujjadba a tűt, benyomja a Lidocaint, aztán megkérdezi, hogy érzékeny vagy-e rá.

Milyen rég voltam itt...
Azokra a régi szép időkre, amikor még boldogan, szorongás nélkül mentem suliba... még csak hétfő, de máris elegem van.

Ma a hét órámból ötből(!) dolgozatot írtam, már az utolsó órámon azt hittem agyvérzést kapok, és irodalmon lel a halál. Ráadásul édes drága egyetlen testvérkém, -hogy menne neki egy üvegajtónak- a halak szűrűjét olyan hangosra állította be, hogy becsukott ajtóval is tisztán hallottam, és semmit se sikerült aludnom..
És akkor én vagyok a gonosz..

Telihold volt. Ez egyet jelent azzal, hogy órákig vergődöm az ágyamban, mint valami kukac. Szerencsém van, ha egy órát tudtam aludni. Felkelek 4:50-kor. Annyira nem voltam a topon, hogy minden mozdulatomon fél órát meditáltam. Szépen lassan elkészülök, kivonszolom magam a megállóba, felszállok a távolságira. Két megálló után hátrébb kellett ülnöm, mert az előttem ülő srác egy hétnyi izzadságot és koszt akart egy komplett üveg kölnivel elfedni. Nem szokott velem ilyen történni, de hányingerem lett tőle. Nah, mindegy. Hátrébb ültem. Tiszta boldog vagyok, hogy végre békésen tudok aludni a buszon, a mellettem ülő srác is normális (nem terpeszkedik, nem büdös stb). Erre az autópálya előtti utolsó megállónál felszáll Doktor Szöszi aki magára rántotta az egész rohadt drogériát vagy csak nem tudta eldönteni, hogy melyik parfümjét használja ezért mindegyikkel nyakon öntötte magát. Elkezdett zsibbadni az orrom. Az arcom elé húztam a sálamat és úgy aludtam. Megérkezünk, leszállok. Tiszta boldog vagyok, hogy megszabadultam Doktor Szöszitől, sétálok, felnézek. Az állomás zárva, M2 nem jár. Budapest komplett lakossága a pótlóbuszra vár. Akkor kerülünk. Innentől röviden: áttoltak egy rollert a lábamon+még a lábamnak is vágódott, de egy bocsit kinyögni már luxus. Aztán a villamoson a csávó nem bökné meg a vállamat, hogy észrevegyem, hogy ott van. Nem, ő inkább fellök. Biztos azt hitte, hogy a tarkómon is szemem van. És csak fogja és lökdös és furakszik. Arról már ne is beszéljünk,hogy barátnőm nem jött el az akadályversenyre és majdnem egyedül kellet levezényelnem 8 csapatnak a feladatokat. (Amúgy maga az akadályverseny nagyon szórakoztató volt. )

Van két ember. Legyenek Jancsi és Peti.
Mi a véleményetek arról, hogy Jancsi csinál valamit amiért Peti leugatja. DE, Peti ugyan azt szokta csinálni, csak sokkal durvábban és gyakrabban. Ha így nézem akkor Peti reakciója nem jogos. Peti maradjon csak csöndben.

Reggel megkérdeztem muttit, hogy jó lett-e a szemöldököm és azt találta mondani, hogy a jobb egy kicsit dombosabb lett.

Az előző kommenteket végigolvasva mérhetetlenül örülök, hogy nekem majdnem egész héten szünetem van.

Olyan jó megtalálni az igazi példaképet. És úgy érzem, hogy sikerült

Azért az nagyon durva, amikor otthon vagyok és nem kell mennem dolgozni (ritka napok egyike mostanság), és úgy szeretném használni a mikrót, mint bent a munkahelyemen. Nekem is csak most tűnt fel, hogy valószínűleg ott sokkal többet tartózkodok, mint itthon.

Az új doki meg még mindig nagyon "uhh", de csak ideiglenesen helyezték át hozzánk (sajnos), így nemsokára visszakapjuk az egyik régi idősebb dokinkat. Kár érte, mert még el tudtam volna vele dolgozgatni egy darabig.

Szerencsére nekem is; ma kellett utoljára menni a héten, aminek annyira örültem, mintha legalább a nyári szünet tört volna ki.
De már látom magamat, amint épp belejövök a szünetbe, mehetek is vissza..

On: végre találtunk nekem ruhát ballagásra- kb. 20 boltocska végigjárása után-! Eléggé ünnepien néz ki, de egyben az én ízlésem is. ^^
Kettő közt vacilláltam egyébként, de anyám az egyikre rámondta, hogy kísérteties, nem temetésre megyek, így lett a másik.

Most már nagyon ritkán nézek tévét csak, de anyukámék rendszeresen szoktak esténként, és hát most megálltam egy kicsit belenézni a Gundel-mentes Maradj talpon!-ba, hát... az biztos, hogy a kormány fenekét nyaló tévécsatorna óriási nézettséget veszít így, mert ritka gagyi, amit az új műsorvezető lenyom. Én Gundelt személy szerint kedveltem, már kisebb koromból is vannak emlékeim róla, számomra mindig is szimpatikus volt, meg egyébként is, ez a műsor hozzá illett a legjobban. Jó nagy pofon volt a csatornának, hogy lelépett, bár maximálisan meg tudom érteni .

Délelőtt a héven azt hittem, felpofozom a mellettem ülő nőt. Történt ugyanis, hogy tele a hév, és hát ugye ilyenkor alig lehet elférni az ülések között, mert akik a szélen ülnek, azok kifordulnak a lábukkal. (Hévesek tudják, miről beszélek, de kb villamoson is ugyanez van.) Egy hölgy éppen indult az ajtóhoz, és teljesen véletlenül rálépett a fent említett nő lábára, aki természetesen meg se mozdult volna, hogy egy kicsit beljebb húzza a lábát. Oké, ez szinte mindennapos dolog, de aztán a nő sajnos kinyitotta a száját, és egy laza hangos "k.rva anyáddal" reagálta le az egészet. Majd hozzátette, hogy inkább ment volna a másik irányba, és az ott ülő cigányokat rugdosta (!!) volna szét. (Akik amúgy teljesen normálisak voltak.) Ezt persze mind úgy, hogy az egész kocsi hallotta. Nem tudom, az ilyen ember mit képzel magáról, de legszívesebben belefojtanám a Dunába. Persze, lehet rossz napja volt, de akkor sem kell így viselkedni. Nekem se volt/van valami csodás kedvem, mégsem állok le csak úgy k.rvaanyázni meg rasszista megjegyzéseket tenni.

Rpg-karaktert kidolgozni nagyon nehéz. Nem tudom, mire vállalkoztam xd

néha csak úgy elmélázom azon, merre halad az életem. az emberek cserélődnek körülöttem, ami fáj is meg nem is, de inkább az előbbi, mert kicsit lehangoló, amikor eszembe jut az a sok elhalványult barátság spontán emlékképekkel, vagy akár egy-egy mondat bizonyos személyektől. továbbá mostanában kezdek rájönni, mi a problémám, amire évek óta nagyvonalúan ráfogom, hogy "kicsit félénkebb vagyok az átlagnál", a felismerés sokkját pedig ahhoz hasonlítanám, amikor sétálsz az utcán, és hirtelen rád esik egy műhold. de legyen karácsony, van azért valami pozitívum is a mindennapjaimban, mégpedig az, hogy felfigyeltek a novelláimra, és lehet, meg fognak jelenni különböző helyeken, esélyes, hogy kötetben. khm. amennyiben sürgősen nekiállok a munkának, mert jelenleg 2, azaz kettő valamirevaló firkálmányom van, ebből az egyik kicsit megbotránkoztató és beteg lett, de nem gond, jó lesz az valami utolsó előtti oldalra, amit úgyis átugranak majd arra gondolva, hogy na ez itt tuti valami selejt. és tényleg.

Komolyan mondom, sose éreztem még olyat, hogy két tökfilkó Minecraftos haverral jobban megértem magam és sokkal jobb kedvre derítenek mint az osztályom, akiket már időtled idők óta ismerek. Két, szinte idegen emberrel jobban kijövök..

Nem akarok senkit megbántani, főleg mivel mindig vannak kivételek, de...

Ez a 2000 után született generáció 80%-a annyira érthetetlen... olvasni nem tudó, szövegértés egyes, írás képtelenek... Nem azt mondom telefonról én is lusta vagyok ékezeteket meg vesszőket írni, és néha még gépnél is elhagyom a vesszőket, de amikor a gép automatikusan pirossal aláhúzza posztolás közben nem hiszem el, hogy nem tudnak kettőt kattintva kijavítani az írást...

Na meg a szövegértés... Hatszor le lett írva valami és még akkor is megkérdezik, mert nem fogták fel. Komolyan ezeknek (khm, nekik) már nincs olyan, hogy szövegértés óra? Mi általános iskolában hetente egy vagy két darab 45 percet csak szövegértésre szántunk...

Jó persze ez már a tanárok hibája is, mert nem tanítanak ilyeneket, meg már alapból be se pakolják a kerettantervbe? Nagyon okos lesz itt mindenki tényleg már Egyetemre is csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni, meg kötelező lesz legalább egy emelt érettségi, 9 osztályos lesz az általános iskola... Ja tudni fog itt mindenki már mindent, agyonképzettek lesznek, csak továbbra is életképtelenek....