Mire gondoltok most? II.

Az már kellemetlen, amikor a buszra felszáll egy régi ismerős, és már elkezdesz feszengni a széken mert azt hiszed hogy leül melléd, a fülest is kiveszed a füledből, köszön majd leül az előtted lévő négyesbe, szemben veled.. szép kis egy órás útnak nézek elébe

Épp most mondta az egyik osztálytársam, hogy szerinte engem be kéne zárni egy gumiszobába néha. A probléma ott van, hogy teljes mértékben egyetértek vele.

Érdekes, mikor xy leolt engem egy bizonyos mondattal, az nagyon menő. De mikor én oltom le őt ugyanazokkal a szavakkal, akkor én vagyok a legbunkóbb ember a világon.

Komolyan eddig a beteg emberek jártak pszichológushoz, hogy be tudjanak illeszkedni, de hamarosan a normális emberek fognak oda járni, hogy túléljék a h*lyéket.

Sosem voltam szerintem még boldogabb. Tudom, szinte minden héten azt mondom, hogy az volt életem legrosszabbika, de a mostani tényleg ritka pocsékul kezdődött, erre ma édesapám nagy fáradtan belép a szobámba, én éppen zenét hallgattam, ő pedig ledob három pólót az ágyamra. Amikor megláttam, konkréten szívrohamot kaptam, és elkezdtem ugrálni, mint egy óvodás. Megkaptam a Halsey-s pólóimat, ráadásul hármat, úgyhogy én szerintem a mai napra rakom halálom hivatalos dátumát.

Olyan büszke vagyok a cicámra. Ma voltunk varratszedésen, és nagyon jó volt. Igaz, hogy meg volt ijedve, de nyugodtan tűrte, hogy kiszedjék a varratot. Amúgy meg élmény kedves asszisztensekkel találkozni. Szerintem megtaláltam a végleges állatorvosunkat.
Remélem, hogy most már kevesebbet fog Merlin kóborolni, bár így is sokszor bejön napközben. De sok betegség kockázatát csökkentettem ezzel, nem beszélve arról, hogy kiscicák sem lesznek többet.

Az érzés, amikor fele annyi pénzből dupla annyi vöröscurry-s csirkét főzöl, ami még finomabb is, mint a Parázs-féle verzió, az felbecsülhetetlen.

Btw k.rva beteg vagyok, ma offoltam is az egyetemet, de holnap muszáj lesz bemennem 3 kurzusra, mert mind olyanok, hogy vagy katalógusosak, vagy nagyon fontos tárgyak és hiányozni felér egy öngyilkossággal.

Mostanában egyre többször fordul elő velem olyan, hogy este, lefekvéskor vagy éppen az éjszaka folyamán nagy fokú nyugtalanság fog el, ami gátol a pihenésben, alvásban. Régebben is volt ezzel problémám, ám évek óta nem éreztem, és az elmúlt néhány hónapban egyre gyakrabban tört rám ez az érzés. Elég sokat stresszelek, melóban is nagy rajtam a nyomás, és rengeteg gondom van, amiket lehet, hogy csak én agyalok túl. Gondolkodok, hogy holnap hazafelé a patikában beszerzek Sedacur fortét vagy Valeriánát, ami a részemről furcsa, mert abszolút nem vagyok híve az ilyen jellegű gyógykészítményeknek. Most egy kis tejjel igyekszem magamat álomba ringatni, és reménykedek abban, hogy sikerül bealudnom sorozatozás közben.

Hihetetlen azt olvasni, hogy a mai 11 évesek is már azon gondolkoznak, hogy hány kilót fogyjanak, és mi az ideális testsúlyuk, mikor én ennyi idősen azon törtem a fejem, hogy mikor menjek be reggel a suliba ahhoz, hogy ne foglalják el a hintánkat a barátnőmmel.

Ma egyik órámon nagyon ráértem gondolkodni, és rájöttem, hogy a szakomon az egy főre jutó Márton nevű oktatók és doktoranduszok kicsit sokan vannak

Kedves Beyla!
A nővéremnek anno szintúgy voltak alvási problémái, neki a levendula tea segített (bár ez eléggé drága cucc) illetve a Valeriana Night, szóval ezek tuti beválnak.

Ma igazán eredményesen zártuk a napot. Martin összetört egy kémcsövet a laborban, feldobta Ádám cipőjét a tesiterembe, a villany rácsához, amibe beleakadt, de hős Tiborunk megmentette a cipőt, így mindenki boldog volt. Megnéztük kreatívon a Mindenki oscar díjas filmet, és rá kellett jönnöm arra, hogy semmi nagy izé nincs benne...
Ja és mivel volt időm gondolkodni a szünetbe, barátnőmmel összeszámoltuk, hogy mi tartjuk a "legtöbb szaktanári egy órán" címet, 5 darabbal. Bár, ahogyan a többiek is mondták: lesz ez még több is!
Csak tudnám miért kell egy gimnáziumban debil állatként viselkedni..

Most láttam a Szépség és a Szörny előzetesét és egyik szemem sír, a másik nevet.
Nekem mondhat bárki bármit - nincs bajom Emmával -, de Lily Collins jobb Belle lett volna. Azok a hatalmas barna szemek és úgy az egész arca, nekem bellesebb'. Csodálatos film lesz minden bizonnyal és bőgni fogok rajta, de fáj is a szívem, hogy tulajdonképpen így elsz_tak egy klasszikus mesét. Főleg a magyarok, hogy a karakterek negyedének a mese-béli szinkronja lesz, de a többinek nem. F_nak kell itt megkavarni?! Nem lesz olyan, mint a mese és jobb sem. Az eredeti általában jobb, mint a másolat, de az biztos, hogy fantasztikus film lesz és várom, hogy láthassam.
Csak nehogy balul süljön el, mint pl az Assassin's Creed film. Ó tejóisten' akkora fekáliát mostanában nem láttam.

holnap megyek életem első rendes koncertjére és már rohadtul várom *-* mondjuk nekem a homlokomra van írva, hogy "balf*sz vidéki lány aki úgyis elhyga valamit vagy eltéved". de legalább várnak az állomáson, lesz fuvarom is és tudok hol aludni ^^ mondjuk pestig 3 óra az út, mire odaérünk én már általában túl vagyok két filmen, egy évadnyi animén vagy egy 200 oldalas könyvön...bár igaz, utaztam már sokkal messzebbre is és legalább nem kell átszállnom.

Ma színházban voltam a gimivel, és teljesen beparáztam, hogy valami gagyi, díszlet nélküli modern alkotást fogok látni Rómeó és Júlia címen, de kellemeset csalódtam, ugyanis az Operettszínházban voltunk és a musicalt néztük meg. Már egy csomószor láttam, és még mindig imádom!

Megismerkedtem tegnap egy sráccal a neten. Én még ilyet nem tapasztaltam, hogy valakivel szinte ennyire egy hullámhosszon legyünk, gondoljunk. Többször is olyan dolgokról kezdünk el beszélgetni, ami épphogy átfutott a fejemben, a gondolataim között, tényleg csak egy gondolatfoszlány. Kicsit már ijesztő is, de egyben izgalmas is!

De elkiabáltam magam A kis ribinek be van gyulladva a füle, és cseppenteni kell bele. Csak hát, őfelsége ugyebár minden ilyen beavatkozást ki nem állhat (bolhairtás, féreghajtás), úgyhogy persze, hogy amikor anya megfogta a cseppentés közben, megcsikarta a kezét, ráadásul jó mélyen. Ki kell valami technikát találni, hogy lehet úgy megfogni, hogy ne akarjon kinyírni közben.

A grabancfogás általában bejön, de jó erősen kell tartani, hogy elernyedjen. Ez nem fáj neki.
A féregírtós szereket meg próbáljátok meg Gimcat vitaminpasztába belekeverni. Az én cicám úgy bepuszilta...

Ma van a szülinapoom

Végre úgy érzem megtaláltam önmagam, és végre rátaláltam a boldogságra és a békére, azokra a dolgokra és személyekre akikre/amikre figyelnem kell. Végre szeretet van bennem gyűlölet helyett.többnyire lol
Ez a nap egy afféle "checkpoint", ez a a nap szimbolikusan teljes valóm életre kelésének első napja.

Sajnos nálunk volt már példa arra, hogy ha megfogtuk ott, akkor is kiugrott a kezünkből. De lehet, hogy ez lesz... Bár mondjuk előtte még kipróbálom anyának azt az ötletét, hogy akkor babrálok a fülével, mikor alszik. Olyankor általában fel sem ébred rá A féregirtót most egyébként kajába keverve kapja, úgy egy óra szenvedés után bele tudjuk tuszkolni. De köszi az ötleteket, ha úgy adódik, mindenképpen bevetem! Kár amúgy, hogy nem lehet nekik elmagyarázni, hogy az érdekükben történik Így csak a "hagyjábékéntek*csög" reakció van


Isten éltessen!

Jelenleg fel tudnék robbanni.
Még nyáron ismerkedtem meg egy fiúval, akivel minden tök jó volt az elején, aztán addig-addig bunkózott, míg megsértődtem rá és nem voltam hajlandó vele beszélni. Aztán kb két hónap múlva újra felkeresett és valamiért megbocsátottam neki. (Na igen, itt kellett volna kidobni, nem megbocsátani neki.) Újra beszélgetni kezdtünk, néhányszor már az idegbaj kerülgetett tőle, de soha egy rossz szót nem mondtam neki. Még mikor a legrosszabb passzban voltam is szépen írtam vissza neki, nem flegmáztam vele sose. Bezzeg ő... Neki ugyanis elég annyi, hogy valaki kicsit meglöki, utána dúl-fúl egész nap, és ezt persze ki máson vezetné le, mint rajtam. Olyankor pedig mondhatsz neki bármit, nem lesz jobb..
Az utóbbi időben pedig másból nem állt ki a beszélgetésünk, mint nem, de, nem, de, nem, de. Vagy: ú, olyan kanos vagyok, most bárkivel, bárhol jó lenne. Ez pedig valljuk be: idegesített.
És akkor most is, nem írtam vissza neki három napig, mert meguntam ezt a monoton beszélgetést, ami nyolc lefelé görgetésen át másból sem állt, mint nem, de, nem de, nem de. És öregem, nekem van bűntudatom, hogy nem írtam vissza neki. Ma pedig ráírtam, ugyanis szerepelt az álmomban, gondoltam biztos érdekli, elmesélem neki. Ühüm, 5 óra után nagy nehezen képes volt visszaírni annyit, hogy omg... Most ezek után mit mondjak? Veszekedni nem akarok vele, beszélgetni nem akarok vele, nélküle viszont minden bajom van. De most már esküszöm nem érdekel, ki fogom dobni a francba, elegem van már abból, hogy én mindig alkalmazkodtam hozzá, lestem, hogy neki jó legyen, erre az a hála, hogy egyszavas válaszokat kapok a leveleimre, flegmázik velem, vagy arról mesél, hogy neki mennyire hiánya van. Illetve a másik eset: ő küld egy csomó lányt, hogy jaj, folyik értük a nyála, meg ilyenek, erre én is küldök neki egy srácot, aki pedig szerintem helyes, mi a válasz rá? Ezen mi tetszik neked, fúj, hogy néz ki, itt vagyok neked én, ne nézegess másokat stb, úgyhogy elegem van.
Na jó befejeztem.