Mire gondoltok most? II.

Tudom-tudom itt soha senki nem néz TV-t, de aki mégis... Most én süketültem meg (beteg vagyok tompán hallok szóval lehet) vagy tényleg újraszinkronizálták Ábelt?

Erre én is felfigyeltem, végre nem szakadt ki a dobhártyám

Na, akkor nem csak nekem tűnt fel, hogy valami nem stimmel.

Szerintem Ábelt szénné szivatták az óvodában, ahová jár, ezért testi épségének védelmében rákényszerültek erre a lépésre.

on: Miért vagyok még mindig olyan idióta, hogy megpróbálom elmagyarázni a Selena rajongóknak, hogy a lupuszt nem rehabon kezelik?

Igen, újraszinkronizálták. A napokban több oldal is írt róla.

Egyébként én vagyok az egyetlen, aki szerint egyáltalán nem (volt) idegesítő? Sokkal kiakasztóbb volt az a felhajtás, ami a reklám köré épült, szerintem teljesen feleslegesen... pedig ha valaki, akkor én biztosan fel tudom húzni magam minden kis apróságon. Ez tényleg érdekel, remélem nem vagyok egyedül.

Kedd ota kb haldoklom nem nagyon olvasgattam semmit, csak most neztem a Comedyt es hallgattam es mondom eddig nem az volt. De akkor jo vagyok. XD koszonom a valaszt.

Egyebkent ne aggodj. Nem te vagy az egyetlen. En mar november ota unom a sok hiszit meg memet. Anno meg itt is megirtam. Szoval egyutt erzek veled
http://starity.hu/forum/topik/553476-mire-gondoltok-most-ii/oldal/15/#p6305031

hogy milyen kevés idő telt el azóta, hogy nemrégiben itt voltam panaszkodni a tanárom miatt, eh

Nem tudom mi van velem, de mióta (azt hiszem kedd) kijöttek az új képek a TWD hetedik évadának félévadpremieréhez, konkrétan nem tudok szabályosan lélegezni, és ez kissé kínos tud lenni, amikor történelem-témazáró közben, a néma csendben én szuszogok meg egyenetlenül veszem a levegőt. de mindegy is, már csak egy hónap omfg megint elment egy hónap mi van már, és végre megint úgy jöhetek haza hétfőn, hogy a tanárok gúnyos arckifejezéseit és osztálytársaim intelligens beszólásait hidegen hagyva (mondjuk nem, mintha nem hagyna hidegen) vigyoroghatok egész nap, és konkrétan sírhatok szünetekben, hogy nem léphetek fel Instagramra, mert még a végén elszállna a magamba vetett hitem. Ilyenkor jövök rá, hogy milyen csodálatos érzés igazi rajongónak lenni, és nem olyannak, aki divatból szeret valamit, csak azért, mert az éppen trendi, és arra is ilyenkor eszmélek rá, hogy elmondhatatlanul és leírhatatlanul imádom Maggie-t, Jesus-t, Rosita-t, Rick-et, Michonne-t, Tara-t, Sasha-t, Daryl-t, Carl-t, Enid-et... úgy konkrétan mindenkit, és hihetetlenül unalmas ember vagyok, ezért inkább abbahagyom a siránkozást, mielőtt magamat utálnám meg.

egyébként félreértés ne essék, nem lennék képes elutasítani egymillió dollárt, ha lehetőségem lenne találkozni ezekkel a frenetikus emberekkel, áh, dehogyis.

Arra gondolok, hogy utálom a Skid Rowot, és megint bekapcsolom tőlük azt a dalt, ami fél órája szól egyhuzamban. Valami kiborító, mikor egy zenekar annyira jó, hogy mást sem tudok hallgatni, csak őket.

Fluimucil Ábel egy marha jó marketing fogás volt, semmi több. Talán Szirmai Úr - de nem biztos - fejtette ki a véleményét, amivel teljesen egyetértek, hogy mi magunk - főleg az internetes posztok által - tettük annyira népszerűvé ezt a reklámot, holott eredetileg ilyesmi célja nem volt. A negatív reklám is reklám. Idegesítőnek talán azért idegesítő, mert egy retardált miért korszakban leragadt 6-10 éves kisfiút mutat be, és a legvégén valóban olyan illogikus okból kérdezi meg ismét, hogy az ember legszívesebben adna neki egy hatalmas nyaklevest. Egy értelmes Ábel korú gyerek nem ilyen hülye, és szerintem java részt emiatt rühellik annyira a reklámot. Engem speciel nem érint, mert annyit tévézek, mint amennyit alkalmazott matematikával foglalkozok, szóval semennyit. Egyedül a posztokon és a képeken szoktam vidulni, mert azért vannak köztük rendkívül mulattatóak is, azt hagyjuk meg.

engem addig nem is idegesített amíg fel nem hozták fészbúkon ráadásul még rá is kellett keresnem, mert nem tudtam milyen reklámról beszélnek. pedig nálam egész nap szól a tv...

Gyerekek, akkora a hó itt, hogy az hihetetlen. Olyan hajnali háromtól szakad folyamatosan, már van vagy 15-20 centi, és az Időkép szerint szombat reggelig ez marad is... Még jó, hogy nem kell ma mennem sehová, mert a város és az utak konkrétan szinte használhatatlanok, a buszok késnek vagy egyáltalán nem is járnak, és a hókotróknak nem elég nagy a kapacitása, hogy megbirkózzanak a hóval... Persze mindenkinek sír a szája miatta, tipikus magyar mentalitás. Pedig dolgoznak azok a hókotrók, de amikor egy óra múlva megint leesik elég sok hó, akkor szinte hasztalan.

Haladjunk szép sorjában:
Tököm is tele van az időjárással. Reggel csak úgy csúszkáltunk öcsémmel, mire megtettük a másfél km-es sétánkat, ráadásul sárban is tapostunk, szóval bokáig sárosak lettünk mindketten, most meg zuhog a havas vagy jeges eső, és ahogy kiléptem a suliból, már be is ázott a cipőm, plusz még hideg is van - bár az elmúlt napok mínuszainál azért jobb.
A suliban gyatra a fűtés, hiába vannak maxon a radiátorok, ma ofő behozott egy hősugárzót is, de hát az is csak annyit ért, hogy fogyasztotta az áramot.
A félévvel is itt vacakol mindenki, az egyik tanár kitalálta, hogy nekem ugyan nincs meg a három jegyem, nem tud lezárni, holott már le is vagyok zárva nála, de neembaaaaj.
Hétfőn osztályozó vizsga latinból meg még valamiből, nem tudom a tantárgy nevét, meg még egy dolgozat, szóval össze kéne kapnom magam.
Amúgy ahhoz képest, hogy még semmit nem tanultam idén, tök jó jegyeim vannak. Ma kértem el a digitális naplóhoz a kódomat, és meglepően jók a jegyeim, bár nagyokat néztem a tantárgyneveken, mert mi általában azt sem tudjuk, milyen órán ülünk, így tehát elég nagy meglepődést váltott ki belőlem, hogy van olyan óránk, hogy Akadályozott ember gondozása. De a lényeg, hogy ebből is megvan a három jegyem, csak tudnám, mire.

Azt hittem, hogy 1-es lesz a törim, de 35-ből 35 pontos ötös lett, de az 1-es feladatban veszítettem 2 pontot, a negyedikbe egyet, de a szorgalminál szereztem hármat
De ezért hurrognak a többiek, mert nekem lett a legjobb :/
A tz duplának számít és ez az volt, de így is csak négyes leszek
AZ ének négyes lett, írsábeli doli.

Hadd hurrogjanak, te csak legyél büszke magadra, ez szép teljesítmény.

Végre vége. Az elmúlt 2 hétben hol orvoshoz, hol gyógyszerért rohangáltam. Most már biztosan meg tudták mondani, hogy mi bajom, és ki is tudtam váltani a gyógyszereimet.

Hamarosan vége ennek a félévnek is, így a jegyeim miatt sem kell (egyelőre) többet idegeskednem. Hozom a formámat.

Én a hókotróval is beérném, de szeretett városomban az a logika, hogy vagy megold mindent a négyzetméterenként egy marék só, vagy így jártunk. És mivel a húsz centi hóhoz ennyi kevés, ezért ma ember és jármű egyaránt csúszkált össze vissza. Tíz perc séta után már fájt a bokám. A buszokról meg inkább ne is beszéljünk, örülök, ha csak tíz percet késnek.
Na nem mintha panaszkodni akarnék, igazából el vagyok ragadtatva, a közlekedési bajoktól és a hólapátolástól eltekintve ennél csodásabb időt álmodni sem tudnék

Végre valaki, aki nem csak a pénzt dobálja, hanem kétkezű munkával segíti a rászorulókat. De természetesen egy betűt nem írt még róla egy hírportál sem, mert kétkezeddel felépíteni egy iskolát végülis nem olyan nagy dolog...

Hát sziasztok, gyerekek!

Utólag mindenkinek nagyon boldog karácsonyt, és nagyon boldog új évet kívánok.

Igen, én vagyok az, visszatértem 3 hónap hallgatás után. Vagy a franc se tudja, hogy mennyi után. Naaa, kinek hiányoztam? Na, tudom, hogy senkinek.

A viccet félre téve, vegyes érzésekkel tértem vissza, és most először írok az új topikba. (megj.:a régi topikban adtam ki magamból utoljára a baromságaimat) Úgy látom, semmi olyan eget rengetőről nem maradtam le, habár mintha elvesztettünk volna néhány öreg játékost, amin nem csodálkozom.

És csak, hogy panaszkodjak egy picit: lassan kezd darabjaira hullani az életem. Ugyanis nincs időm foglalkozni vele. Ezért lényegében már nincs is életem. De nem baj, eddig se nagyon volt.
Túléltem a családi közös karácsonyt, habár az egyik nagyszülői háznál folytonos ordibálás kísérte az ebédet (ami megszokott), azért az sem utolsó, hogy a másik nagymamám micsoda összeesküvést szövöget az élettársa gyerekei ellen.

DE.
Igen, egy igazi, nagybetűs de! Nem érhetett volna nagyobb boldogság (na jó, azért túlzás) ezen a hétfőn, mint ami ért. Az iskola (közös tanári beleegyezéssel) beajánlott a Szegedi Tudomány Egyetem ösztöndíj programjába. A hónap végére kiderül, hogy bejutottam-e, addig is, akinek az ideje megengedi, az szorítson értem egy picit!

Az Ossian szépen feldobta a napom a bejelentéssel, miszerint kedden stúdióba vonulnak. Úgy érzem, áprilisban egy újabb csodálatos albumot foghatok majd a kezemben.
Nem, nem vagyok elfogult. Egyáltalán nem. Jó, egy picit talán.

Most azon agyalok, hogy tényleg ennyire műveletlen, agyilag zokni ember állította ki ezt a képet, aki egyszerűen nem szégyelli, hogy h*lye és rajta röhög a fél ország. Vagy ez ismét csak egy megosztás/kommentvadász kép?