Mire gondoltok most? II.

Ahogy visszatértünk a suliba, nyakunkba zúdították a rengeteget témazárót, hétfőn matekból(ha ezt nem írom meg 5-ösre, ugrott a félévi matek 5-ös) és németből(tartanom kell az 1 hibapontos arányt) is írok, irodalomra portfóliót kell csinálnom, holnap fizikából dogát írok, de közben már a novellát is célszerű lenne leadnom, amit egyébként december 18.-ra kértek, de közben a füzeteim nagy rész nincs is nálam, mert mindenki az én vázlataimat akarja, mert -tény és való- én vagyok az egyetlen, aki normális vázlatokat ír. Ja, és a hétvégén nem is leszek itthon, mert apuhoz megyek. Szerintem oda is viszem a fél cuccom, és tanulok a buszon.
Ráadásul bejöttek a hidegek, reggel 20 percig állhatok kint a hidegben. Igaz, a busz 6.40-kor már ott van, de még véletlenül sem engednének fel minket..így, a buszsofőr előszeretettel figyeli, ahogy szép lassan megfagyunk..marha jó:/

Drága uram erőszeretettel horkol, ha a hátán fekszik, és sajnos sokszor az elviselhetetlen kategória. Tegnap viszont már felvettem telefonra, hogy megmutassam neki, és megijedt magától Bár a legkeményebb eddig még mindig az, amikor a cicám horkol álmában, illetve rángatózik a bajsza, olyankor sosem tudom, hogy felébresszem-e, hiszen lehet, hogy rosszat álmodik...

Amúgy tanulnom kellene a vizsgákra, de utó-karácsonyi ajándékként még megkaptam ezt a könyvet, amit már amúgy olvastam egyszer, de nagyon megtetszett, úgyhogy mondanom sem kell, mit csinálok tanulás helyett...

Utálom amikor 8 óra után a suliból hazaérve bevágódok az ágyba aztán anyám hisztizik egy sort, hogy "Mitől lehet úgy elfáradni az iskolában? Hát mást se csinálsz, bla-bla-bla..."
Komolyan gondolom, hogy kéne a valóságba is ilyen testcserés "varázslat", mint nem egy filmben van. Meglátná anyám, hogy krva fárasztó az egész és befejezné végre a hisztit.
Mert értem én, hogy fele annyi fizikai munkát se csinálok mint ő, de attól szellemileg jobban -de legalább ugyannyira- le lehetek fáradva banyek.

Szerintem nincs annál rosszabb, mint amikor a 2-3. tizenkét órás műszakodat tolod, és mellette olyan beteg vagy, hogy a lábadon alig állsz. Becsülettel végig csináltam, de úgy érzem magamat, mint akit - szó szerint - kifacsartak. Húslevessel meg némi alvással próbálok feltöltődni, de nincsen garancia a sikerre. Azért jó volt suliba járni, ugyanis amikor ennyire beteg lettem, otthon maradtam egy hétig. Most meg egy napot nem tudok kivenni, mert akkor nem jön ki az óraszámom. Hát, szívás.

Sikeresen meglett mindegyik vizsgám az elmúlt két napban, plusz három helyes kis zöld pipa a drága tanulmányi rendszerben, vagyis a Neptunban. Boldogság.
(Térjünk vissza a valóságba, három még hátravan. Mázli, hogy utóvizsgákat az idén kihagytam. )

Összefutottam ma reggel egy volt tanárommal (akiről már tucatszor írtam ide), vigyorgott, integetett, és ment tovább, mondom, na tök jó, le vagyok szarva.
Egyébként az nagyon frankó tud lenni, amikor épp dolgozatot írsz, de közben egy ihlet bepofátlankodja magát a gondolataid közé, és utána máson sem jár az agyad, csak azon, hogy "ezt most azonnal le kell írnom, mielőtt elfelejtem", de persze nem lehet (éés persze elfelejted). Pedig megnéztem volna, mit szól a tanár, ha előkapom a mobilom, beírom jegyzetbe, és elkezdem neki magyarázni, hogy én írólélek vagyok, és a kreativitást nem lehet korlátozni.

Ma reggel sikeresen tönkrement a kabátom cipzárja, ráadásul majdnem lekéstem a buszt, de ez mind nem elég, ugyanis nincs másik kabátom, így anyu kabátját kellett fölvennem, amiben úgy néztem ki mint egy óriás dagadt kiscsibe.
Ráadásul hétfőn földrajzból, matekból, németből és kémiából is írok egymás után.
De, hogy legyen pozitívuma a napnak, második félévtől szétleszünk bontva az idegenforgalmisoktól, és a matektanár a mi csoportunkat választotta. *-*
Plusz, holnap már lezárják a fizika jegyeinket, és így teljesítettem a "küldetésem": kitűnő leszek fizikából. *-*

Aaaaannyira nem értem, mi a francnak kell mindenkinek 'photography' oldalt csinálni a Facebookon, akinek pénzesek a szülei és megengedhet egy DSLR gépet magának. Dunát lehetne velük rekeszteni, és a képek minősége amúgy kritikán aluli... Most egy olyan albumot nézegetek épp, ahol van vagy három éles kép, a többi életlen, de az éles képek is rosszul vannak komponálva, megvágva. Nagy kár, hogy ezek miatt megy egyre lejjebb a színvonal
Szerk.: Plusz néha elgondolkozom, mennyire jó lenne, ha lenne legalább annyi pénzünk, amivel kényelmesen el tudunk boldogulni. Én nem dolgozom, egyetemista vagyok, úgyhogy sajnos a "szüleim nyakán élek", mivel az egyetem mellett nincs időm pluszban dolgozni, ráadásul szorongással amúgy sem lenne egyszerű eset... de keményen megdolgoznak a pénzükért a szüleim, és ahhoz képest főleg apukám mégis rettentő keveset keres. Jó lenne, ha megengedhetném magamnak, hogy megvegyek dolgokat, amik jól jönnének. Így is megvan mindenem és egyáltalán nem pazarlok, nem vagyok az a fajta, akinek mindenből a márkás és a legdrágább kell, és nincs tele öt szekrényem ruhákkal. De azért klassz lenne, ha nem kellene kerülnöm a boltokat attól tartva, hogy például hazajövök egy jó könyvvel, vagy esetleg egy nekem tetsző gyűrűvel. Persze így is hálás lehetek, hogy van mit ennem, és hogy ez a legnagyobb bajom, szörnyű lehet azoknak, akik ugyanezt gondolják, azzal a különbséggel, hogy ők meleg ételt akarnak enni, vagy nem akarnak megfagyni télen a hideg lakásban...

Rájöttem, hogy mindennek ára van. Tekintve, hogy a szünetben napi 14 órákat aludtam, kedden sikeresen aludtam 30 percet, angoltanárom külön kiemelte, hogy rám férne egy kávé. Plusz, minden nap sétálhatok tíz perceket a hidegben, a hegyen, várhatok hosszú percekig a buszra, a hidegben, a hegyen, és állhatok a sok beteg, és izzadt ember között a HÉV-en. És ezt minden reggel. Most pedig visszaolvasva rájöttem, hogy marha unalmas életem van,
Egyébként jövő héten hétfőn nyelvtandolgozat, kedden kémiaprezentáció és földrajzdolgozat, szerdán történelemdolgozat, csütörtökön matekdolgozat, pénteken informatika- és angol dolgozat, testnevelésből kötélmászás, talajtorna és néhányunknak kosárlabda osztályzás, nem beszélve arról, hogy minden délután hulla leszek, mégis fent leszek tizenegyig, és tanulni fogom azt, hogy hogyan is kell felírni egy alanyos alárendelő szószerkezetet. Csodálatos.

Viszont, hogy ne csak sírjon folyamatosan a szám, reményeim szerint a napokban kapunk végre egy előzetest/sneak peek-et a TWD-hez, tekintve a mai promóképet (amibe amúgy végtelenül bele vagyok szerelmesedve), mert igazán, az első két hét maximálisan le fog nullázni, jó lenne végre örülni valaminek.
Ráadásul, az univerzum kivételesen szeret. Februárban folytatódik a The 100 és a TWD, hamarosan eljutok oda, hogy megnézzem a Zsivány egyest, két nap múlva lesz a legcsodálatosabb ember születésnapja... minden boldogságos. (oh, és Sara Ramírez-nek valami félelmetesen legendás hangja van, te jó isten)

Még mindig nem tudom megérteni, hogy miért ilyen lusták az osztálytársaim. Nem hiszem el, hogy nem tudnák az anyagot leglább egy kettesre megtanulni. És ez már OKJ-s képzés, könyörgöm. Nem is általános vagy középiskola, hogy kötelező legyen. Ez már egy választott suli... Aki lusta minek nem marad otthon? Majd éhen döglik oszt rájön, hogy tanulni kellett volna. Komolyan ezek a mai fiatalok -na jó túlzok, 3 évvel fiatalabbak tőlem-, ők most kerültek ki a középiskolából, nem hiszem el, hogy nem tudnak tanulni.
Bakker én már egyetemet is elvégeztem, nekem lenne jogom hisztizni, hogy meguntam a tanulást vagy hasonlók. Hogy járni kell órákra meg igazolást hozni. Utóbbi miatt amúgy szoktam is hisztizni, de az első miatt felesleges lenne hiszen szeretem amit választottam. És inkább ez mint növeljem a munkanélküliek számát és csak hisztizzek hogy nincs munka.

Kezdek igazat adni arra a mondásra, ami így szól: Jót tett helyébe, sose várj jót. Ugyanis kedden kölcsönadtam a matekfüzetem az egyik osztálytársamnak, -kivételesen nagylelkű voltam, gondoltam újév alakalmából az leszek- erre nem azt kapom vissza, hogy nem hozza vissza úgy, hogy hétfőn tz-t írok belőle, ami azért fontos, mert ezen múlik az ötösöm? Ráadásul ő abba a városba lakik, ahol a sulim van, de neeem, ő nem hozta vissza.
Tehát innentől kezdve ugyanolyan k*csög f*szkalap leszek mint eddig, minek legyek kedves, ha mindig(!!) ezt kapom vissza? Úgy tűnik, az a mondás is igaz, miszerint: Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Én próbáltam kedves lenni, de ezek szerint a föntiek nem akarják, hogy az legyek. Hát, ez van. Úgy tűnik idén se változok meg.
A mai nap fénypontja: úgy fejbe dobtak kosárlabdával, hogy lerepült a szemüvegem, és kiesett belőle a lencse. Képzelhetitek a helyzetet, ahogy ott ülök és a szemüvegem lencséjét markolgatom az idegtől, hogy ha tegyük fel, eltört, nem tudom vissza rakni, akkor új szemüveg, amit valószínűleg most az ünnepek után nem tudok megengedni magamnak. De, két enyhe szívroham, és idegességtől való elpityeredés után sikerült. Akkor úgy éreztem, hogy kész szemüveg specialista vagyok. De azért szerintem elviszem az Optikába megnézetni, hogy biztos nincs-e neki baja.
És eldöntöttem, hogy nem fogok soha többet kosárlabda közelébe mennem, mert nem ez az első eset, hogy ennyire vonzom.
És, hogy még egy kicsit sajnáltassam magam: Reggel fél órát(!!!!!!) álltam a buszmegállóban fél hétkor, mert az a szerencsétlen csotrogány, 25 percet késett. Azt hittem lefagynak a combjaim, mikor nagy nehezen megérkezett. Arról nem is beszélve, hogy az 50-es buszt totál lekéstem, így kénytelen voltam az 55-sel menni, ami az egész várost megkerüli.
Pedig esküszöm nektek, hogy azzal a tudattal ébredtem fel, hogy ma azért is pozitív leszek, még akkor is, mikor a kabátban úgy nézek ki mint egy dagadt csibe, erre tessék: enyhe idegroncsként jöttem haza.
Ráadásul miközben mentem haza gyalog, úgy fújt a szél, hogy majdnem engem is magával rántott.
De fő a pozitivitás, nem? Anyádat pozitivitás..
Önsajnálat vége, köszöntem a figyelmet.

Sokkal jobb lenne, ha a szervezetünk a téli alvásra lenne ráállva. Így is télen szerintem mindenki jobban alszik, ez a hideg idő is kiszívja az ember erejét. Egyébként is reggelente nagyon nehezen kelek fel annak ellenére, hogy este direkt korábban megyek aludni. Kár.

az osztályom jelentős része már vezetési órákra jár, megvan a kresz vizsgája, de többeknek a forgalmija is én meg még mindig ott tartok, hogy amai napig parázok kissé a kocsiktól és van, hogy rosszul is vagyok még utasként is, nem tudom miért. eleve nem értem, hogy egy gimnazistának, akinek szinte minden nap nulladikja meg 8-9 órája van hogy telik az energiájából még arra, hogy hosszú kresz órákat üljön végig vagy vezessen. no meg gondolom a családnak is jó mélyen a zsebébe kell nyúlnia. az autó vezetés nekem annyira bonyolultnak tűnik én nem tudnék ennyi mindenre figyelni egyszerre mégha rutinból is jön, ráadásul a mai napig gondjaim vannak, melyik a jobb és bal oldalam, nem igazán tudom egyszerre mozgatni mondjuk az ellentétes kar-lábat, félek sosem fogok tudni megtanulni vezetni. őszintén nem is zavarna, ha nem győzködnének folyton, meg biztos jó szórakozás, aki jó benne, de nem lehet mindenki egyforma

Ugh, szörnyen hideg van kint, a telefonom szerint -11 fok, és elvileg olyan -20 köré süllyed majd, holnap napközben is -9 körül lesz. Tuti nem engedem ki a macskát az éjjel. Mindig ő választhatja meg, hogy kint vagy bent akar aludni, és mostanság rászokott, hogy éjjel felkelt és kikéredzkedik (ezt csak akkor csinálja a drága, mikor itthon alszom, tudja, hogy én vagyok az egyetlen a családból, aki olyan hülye, hogy nem haragszik rá, ha éjszaka felzavarja), viszont most olyan hideg van, hogy szegény lehet, szétfagyna, pedig van hája meg bundája is rendesen, ami melegen tartja. De már este is, mikor bejött, nagyon hideg volt a szőre, a füle, meg a tappancsai, szóval most el kell viselnie, hogy nem engedem ki.

Nálunk már most - 18 körül, reggel pedig - 21 volt, de holnapra lehet - 28 is lehet.
Miért pont Nógrád mrgyében élek?
Holnap szêt fogok fagyni, ha kimegyek. De ha nem kell kimennem magamtól a világért sem megyek ki, a kandalló mellett fogk lustulni (xdd)

Én a szomszédban lakom, Heves megyében, nálatok tudom, hogy ott van a leghidegebb általában XD

ez engem is kiakaszt, főleg, hogy én picit komolyabban is fotózom (járok néha tanfolyamokra, meg könyvekből tanulok, meg nem csak automatán tudom használni a gépet ) és kiakasztó, hogy nem vesznek komolyan, mert azt hiszik, h csak egy kis pics@ vagyok aki kapott egy tükörreflexes gépet anyuciapuci pénzén (bár tény h a drágámat szüleimtől kaptam, de másik kérdés, főleg h nem volt pofám csúcskategóriás gépet kérni, szükségem sincs rá...)... ja és nincs fészbukos fotográfíííí oldalam, csak egy instagram, az is csak mert meg akarom osztani a szép virágokat a világgal

on: végre meglett az előrehozott angol érettségim eredménye és most büszke vagyok magamra

Nagyon úgy tűnik, hogy a legújabb nagy favoritom Jake Gyllenhaal lett. Totál odavagyok érte, úgyhogy az elkövetkezendő hetekben - már amennyi szabadnapom lesz - az ő filmjeit fogom darálni. Imádom! Remek, sokoldalú színész, és szerintem egész jó pasi. Kellemes ránézni.

Már megint egyszerre szeretnék olvasni meg írni, úgyhogy végül egyiket sem teszem. *tipikus én*

Ezután a trailer után nagyon kíváncsi lettem a Nagy Fal-ra, és ahogy hogy ezt végigondoltam, már jött is be nevelőapum, hogy foglaljak már 3 jegyet a filmre, és elmegyünk megnézni. Úgyhogy kedden megnézzük 3D-ben, és már alig várom. *-* Már 3 hónapja nem voltam moziba, ami nálam ritka, mert majdnem minden hónapba egyszer biztos eljutottam oda, de mostanában ez nem sikerült. Mondjuk nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem nem is volt semmi értelmes film se.
Viszont az Anabelle 2-t, és az Insidious chapter 4-t nagyon várom, de remélem nem lesznek unalmasak. Az Insidious 3. részén kétszer aludtam el. Nekem valahogy az nem feküdt, szerintem lapos volt. :/