Mire gondoltok most? II.

anyámék mennek depeche mode koncertre és engem azért nem visznek el, mert anyám nem akarja, hogy kiidegeljem apámat a kedvenc bandája koncertje előtt. xddd remélem nem látnak majd belőle semmit vagy eltévednek, kinézem belőlük.
amúgy tegnap óta olyan erős fejfájásom van, hogy alig tudtam elaludni, amikor viszont végre sikerült, furcsa hangokat hallottam, még meg is ijedtem, aztán végülis kiszűrtem, hogy csak a szomszéd macskái szekszelnek az ablakom alatt, szerintem az ablakom alatt már legalább 4 tucat macska fogant meg az évek során.

Miért van az, hogy az idén minden menyasszony a Perfectre akar táncolni?

Ma végre hazaköltözhettem Szegedről a koliból, mert meglett az összes vizsgám. Hosszú és fájdalmas vajúdás volt. Nem számítottam rá, de még az anatómia-élettan is ötös lett, megérte másfél héten keresztül 12+ órát tanulni rá naponta, bár nem kimondottan az ötös volt a célom, hanem a zöld pipa. Épp itthon tömöm a fejem, mikor anyu random informál arról, hogy amúgy holnap megyünk Budapestre. Olyan jó ez a hét, pedig azt hittem, hogy nagyon sz_ar lesz.

Olyan fura, hogy minden nyáron hirtelen elfelejtem, milyen nap van, meg hányadika. Összemosódik az idő.

A szomszédom szakadó esőben, villámlás közepette flexel a kertben. Szólnom kéne neki, hogy balesetveszélyes, de mivel a múltkor rámszólt, hogy folyton beleugatok a dolgaiba, lehet, hogy inkább csak eléneklem neki, hogy "Baby, you're a firework!"

Már egy bő 30 perce kezdtem el nézni a Shadowhunters című sorozatot. De még mindig nem értem, hogy mik ezek a Csernobil bevágások xDD

Először is, köszönöm az időjárásnak, hogy ugyan nyár van, mégse mehetek sehova, mert a nyakamba zúdított egy úszómedencét. Mióta van itt monszun éghajlat?
Másodszor, a szomszédom tudja fokozni, most éppen szakadó esőben kerítést fest. Mi lesz a következő? Ablakpucolás? Virágokat fog locsolni? Epedve várom.

Reggel felkelek milyen gyönyörűen süt a nap. Erre most indulásom elott 20 perccel pedig mindjart ram szakad az ég. Ne már.

Egyre több helyen látom, hogy tök intelligens (!) emberek az ,unszimpatikus’-t használják az antipatikus helyett! Ha te ezt olvasod, és eddig az előbbit írtad/mondtad, akkor ne tedd többet. Kicsit olyan, mintha lenne egy nagyon szép almád, ami belülről kicsit megrohadt. Ha ezt észreveszem, akkor kedvem lenne egy üzenetben tájékoztatni az illetőt, hogy; Tesó! Baromira nincs olyan szó hogy unszimpatikus!

Én pedig inkább a MTAnak és társainak hiszek, (akik szerint mar minimum 1994 ota igenis létezik ez a szó) NEM pedig önjelölt nyelvészeknek akik "téritik" a népet csak mert nem tetszik nekik az adott szó. Arról nem is beszéve hogy nyelv mindig változik.

Gondolj csak mennyien vergődtek (!!!) folyamatosan hogy "hogy de VAGY viszont" és mivel a nyelvet a nép formálja mára már használható elfogadható szó lett a deviszont.

Nem téríteni és kiokitani akarlak, használd nyugodtan azt a szót, amit te akarsz mert (szerinted?!) az a helyes de ne kezdj el flegmázni és okoskodni hogy az emberek 90%-a hulye mert nem azt a szót használja amire valamelyik barátnőd/haverod/családtagod/kedvenc sztárod rá akar vezetni...
Ja es tudok helyesen írni csak telorol lusta vagyok normálisan gepelni, haha.

Mondom máshogy, hátha akkor nem tűnök ,flegmának/okoskának’. Létezik ez a szó, viszont helytelen! Tudom jól, hogy én sem írok mindig teljes mértékben helyesen, viszont ez az a ,hiba’ (akkor mondom úgy, hogy számomra hátha így jó lesz), ami mindig nagyon szúrja a szemem. Ezt írtam le az előbb, a saját tudomásom és nézőpontom szerint.
Mellesleg, nem hiszem, hogy olyan sokan olvasnák a hozzászólásaimat. Azt hogy gondolom hülyeséget nem írtam
Ennek a két hozzászólásnak amit váltottunk egymással nem tudom mennyi ertelme volt, ezért én befejeztem. Jo éjszakát Neked!

Azzal semmi baj nem lett volna ha leírod a nem tetszésedet. Sokan teszik ezt különböző dolgok miatt. Én is, nem is egyszer.

De azzal hogy azt fogalmaztad meg hogy; Ha te ezt olvasod, és eddig az előbbit írtad/mondtad, akkor ne tedd többet. illetve hogy Baromira nincs olyan szó hogy unszimpatikus! inkább tűnt flegmás kioktatásnak minthogy "panaszkodásnak". Szóval nem az én felfogó képességemmel van a baj hanem te fogalmaztál rosszul. Ez esetben pedig én is félre érthető voltam. Nem csak hogy létezik de helyes is. Majd ha azt MTA és társai közül valaki kiad eg közleményt akkor lehet mondani hogy nem helyes és majd megemelem a kalapomat.

Ha jobban tetszik neked akkor úgy fogalmazok hogy amolyan fokozás lehet. Ha valaki unszimpi/unszimpatikus akkor csak szimplán nem szimpatikus. Kedvesen fejezed ki magad. De az antipatikus már inkább durvább használat mondhatni utálod.

Homofób emberek, kérlek, ne olvassátok tovább!
Nagyon fel tud húzni az, hogy egy szörnyen rossz házasság/kapcsolat egy férfi-nő párosnál teljesen okés tud lenni, bezzeg a lány-lány vagy fiú-fiú párok az utcára sem mernek sok esetben kimenni. Éppen beszélgettek szüleim ebéd közben, én pedig csak hallgattam, és annyira felhúztam magam az ott elhangzottakon. Családon belül van egy házaspár, akik már évek óta úgy vannak "együtt", hogy a férfi más nővel van, ezt a felesége tudja is, de a folyamatos ellenőrzéseken kívül nem csinál semmit, elválni nem akar (kell a pasi pénze, ez egyértelmű), és ez el van intézve az egész család részéről azzal, hogy "ő dolguk, ők tudják". Persze, egy ilyen kapcsolat teljesen egészséges és korrekt, értem én. Bezzeg ha elmondanám itthon, hogy barátnőm van és biszexuális vagyok, máglyára küldene mindenki, vagy eltiltanának attól, akit szeretek. És ez most oké, hogy az én helyzetemre van leszűkítve, de biztos vagyok benne, hogy ez nagyon sok helyen így van. Egy szörnyen tönkrement, rossz férfi-nő kapcsolatot is többre tartanak az emberek, mint egy teljesen egészséges meleg kapcsolatot. Hol van itt a logika? Nem értem, hogy ha már valami nem működik, nyilvánvaló mindenki számára a családban is, akkor annak miért nem kell véget vetni? Rengeteget gondolkodtam már ezen, és egyszerűen nem tudom. És az, hogy ezt a családom csak nézi egyszerűen elkeserítő számomra, főleg a fent említett tudattal, hogy engem nem fogadnának el a barátnőmmel, sőt, kapcsolatnak sem neveznék. Miért, az ilyen akkor kapcsolat? Röhejesnek tartom az egész szituációt.

Egy elég eseménydús hét után végre kijelenthetem, hogy elkezdődött a nyár.

Múlt vasárnap és hétfőn sikerült megtanulnom 40+ tételt, de így is hajnali négykor keltem kedden, hogy meg tudjam tanulni a maradék 4 marketing tételem és át tudjam nézni az összes többit. Szerecsémre, bár akkor még úgy gondoltam, hogy szerencsétlenségemre, harmadikként szóbeliztem, de nem panaszkodom, mert sikerült olyan tételeket húznom, melyeket könnyűnek tartottam. Épp ezért csütörtökön, az érettségi bizonyítvány kiosztásakor, rendkívül boldog voltam. Dícséretet kaptam történelemből, civilizációból és magyarból. Történelemből és magyarból sikerült javítanom, így elvileg megvan az ösztöndíjat jelentő pontszám. Civilizációból sikerült egy 100%-os szóbelit összehoznom, pedig azt hittem, hogy az angol emeltemnél nem lesz jobb eredményem semelyik másik tantárgyból.

A bankett egy kicsit keserédes volt, mert bár boldog voltam, hogy végre vége, belegondoltam, hogy nagy valószínűséggel most látom egy jó időre utoljára az osztálytársaimat. Igaz, hogy egy-két embert nem igazán szerettem, de még ők is hiányozni fognak. Ennek ellenére, izgatottan várom, hogy mit hoz a jövő, s milyen híreket fogok kapni július 25-én.

Év elején még a terveim között szerepelt, hogy a banketten elmondom Neki hogy mit érzek, de hosszas gondolkodás után rájöttem, hogy talán jobb, ha inkább maradok a barát zónában. Persze, ott van a 'mi lett volna, ha ...', de inkább ez, mint a semmi. Ha az van megírva, úgyis összefutnak még útjaink.

Pénteken délután mentünk Sopronba, kiereszteni a gőzt a VOLT-on. Életem egyik legemlékezetesebb estéje/éjszakája/hajnala volt. Úgy ültem fel a vonatra, hogy egy kicsit féltem, mert nekem nem megszokott közegem a fesztivál, meg úgy alapban a koncertek és a nagy tömeg, de kijelenthetem, hogy kellemesen csalódtam. Magamban főleg. Mert bár tény, hogy az elején feszengtem, de ez pár órán belül elmúlt és Hollywood Undead-en már felszabadultan buliztam.

Most pedig kezdődhet a nyár, a pihenés. Végre találkozok a barátaimmal, akiket hanyagoltam a felkészülés miatt. Végre felszabadultan nézhetem a VB meccseket és végre nekiállhatok a 20+ könyvnek, ami a könyvespolcomon várakozik.

Mikor a fél rokonsággal úgy döntötök, hogy akkor most ideje lenne egy kis vidéki diszkózásnak.... El is mész hát az ősökkel, mert a barátaid életjelet sem adnak magukról. Aztán mikor kortyolgatod nagyban a whiskyt, öcséd oldalba bök egy ilyennel: hát az ott nem a crushod?
És..... tényleg ő az.

Egy óra elteltével a rokonaim mellett ráztuk együtt a coco jamboora.....

szeretném megérteni édesanyám logikáját, aki üvölt velem, hogy mi a pcsáért megyek el ismét otthonról, de beront a szobámba, ha itthon vagyok, hogy én miért nem megyek soha sehova. szerintem néha összekever öcsémmel, múltkor is azt mondta nekem, hogy kisfiam, pedig szerintem egész különbözőek vagyunk, de mindegy. xdd a papától például megszoktam, ő mindig az öcsém nevén hív, a öcsémet meg az enyémen.
amúgy nézem a foci vbt és azon gondolkoztam, hogy én anno az EB-t miért nem néztem, aztán eszembe jutott, hogy azért, mert mindig vagy kocsiba vagy vonaton ültem, mert mentem a Balatonra inni.

najó megint én, de leszeretném írni, hogy sose egyetek fekve kalácsot, főleg ne úgy, hogy egy egész szeletet beletömtök a szátokba, mert nagy az esély rá, hogy majdnem megfulladtok, mint én 5 perce. még a könnyem is kifolyt.

Nem csodálom ha az öregek nem tudnak már a korosztályommal se lépést tartani. Én nem vagyok öreg de nem tudom felfogni, hogy 9 évesen még minek kell LIVE-olni

Ezer éve nem voltam már itt, de most van egy dolog, amit ki kell írnom magamból.

Nyolc hónapja eldöntöttem, hogy én nem szeretnék húst enni. Tudjátok, az állatok miatt se, az egészségem miatt se, illetve még pár másik ok miatt se, de ez a kettő a fő. Egy darabig minden tök jól ment, jól éreztem magam a bőrömben, majd egy kis idő után elkezdtem a többi állati eredetű terméket is hanyagolni. A tejet kicseréltem kókusztejre és mandulatejre, a tojást pedig eddig sem szerettem, így egyszerűen csak kihagytam az étrendemből. Azonban a sajtot meghagytam, mert mégis csak finom volt, illetve nem szerettem volna 2000 forintot kifizetni egy fél kilós növenyi sajtért, ami amúgy egy hét alatt elfogy nálam.
Aztán múltak a hónapok és a végén már minden nappal egyre rosszabbul éreztem magam. Színesen, változatosan étkeztem, de az egészségi állapotom csak romlott. Ez addig fajult, hogy múlt héten kétszer is majdnem elájultam, az egyébként 120-as vérnyomásom lement 88-ra (!) és egyre többet fájt a fejem, sípolt a fülem. Egyszerűen csak éreztem, hogy valami nincs rendben. Tegnap pedig elmentem egy vérvételre. Ma kiderült, hogy nem kicsit vérszegény vagyok és elég komoly vashiányom van. Pedig ahogy mondtam, tényleg változatosan étkeztem, de úgy tűnik nem sokat használt.

Ezért most vissza kell térnem a húsra is és emellett tablettákat is kell szednem, de most már tényleg úgy érzem, hogy ezt így nem csinálhatom tovább. Négy kiló lement rólam, még úgy is, hogy egész nap ettem, olyan sápadt vagyok, mint a fal és néha még ülve is el tudnék ájulni, úgyhogy itt az ideje, hogy rendbe szedjem magam.

Ja és a kioktató hozzászólások, hogy akkor valamit biztos rosszul csináltam nem kellenek, köszi!

Néha előjön nálam egy olyan szakasz (gondolom nem vagyok ezzel egyedül) amikor elolvasok egy már olvasott könyvet, vagy újranézek részeket egy végignézett sorozatból. Most újra rákattantam kiskorom egyik kedvenc sorozatára, a Rejtélyes Igazságokra. A mai napig imádom, szívesen megnézem bármelyik részt. Emlékszem, gyerekként elég ijesztőnek találtam néhány történetet, de nem tudtam nem nézni.